A vastagbélrák rizikófaktorai - Életmódbeli és öröklött tényezők

Dr. Kónya Judit
szerző: Dr. Kónya Judit, Dr. Mármarosi István - WEBBeteg összeállítás
frissítve:

A vastagbéldaganatok húszból egy embert veszélyeztetnek. Helyes életmóddal és időnkénti szűréssel azonban jó eséllyel megelőzhetőek, illetve időben felismerhetőek, és elkerülhetőek a súlyos következmények.

Az American Cancer Society szerint minden huszadik embernek szembe kell néznie a vastagbélrákkal. Ennek ellenére hazánkban is csupán a kisebbség vesz részt rendszeresen vastagbélrákszűrésen: kolonoszkópián, illetve szigmoidoszkópián. Pedig a vastagbéldaganatok jellemzően a a vastag-, illetve a végbél belső falán kialakuló polipok egy típusuból (adenómák) indulnak ki, amelyek célzott vizsgálatokkal biztonsággal kiszűrhetők. Sőt, a kolonoszkópia egyszerre kettős célt szolgál: nem csak láthatóvá teszi az esetleges elváltozásokat (például kinövés, daganat, fekély, vérzés), hanem a probléma kezelésére is lehetőséget nyújt. Így többek közt eltávolíthatók a rákmegelőző állapotot jelentő polipok.

A téma cikkei

A betegség megértése
1. A vastagbélrák tünetei
2. Rákmegelőző állapot: a vastagbélpolip
3. A vastagbélrák rizikófaktorai
4. A vastagbélrák kivizsgálása, szűrése

Élet betegséggel
5. A diagnózis lelki feldolgozása
6. A vastagbéldaganat szövettani típusai, stádiumai
7. A vastagbélrák kezelési lehetőségei
8. Élet a bélrák diagnózisa után
9. Kontrollvizsgálatok bélrákon átesett betegeknek

Megelőzés
10. A táplálkozás szerepe a vastagbélrák kialakulásában
11. Mit tehetünk a megelőzés és kiújulás ellen?

Kiket fenyeget leginkább a vastagbélrák?

A kockázati tényezőket befolyásolható, elsősorban életmóddal összefüggő és nem befolyásolható, adottságként jelen lévő faktorokra szokás osztani. Amennyiben az alábbiak alapján magasabb a hajlama a vastagbéldaganat kialakulására, vegyen részt gyakrabban szűrésen panaszmentes esetben is.

Van, ami rajtunk múlik

  • Helytelen táplálkozás - Az étrendi tényezőkön belül a vörös húsok (sertés, marha, bárány), a feldolgozott húskészítmények (hamburger, füstöld kolbász) és a nagyon magas hőmérsékleten sokáig sütött, különösen égett ételek (pl. grillezés) fogyasztása jelent fokozott kockázatot. A feldolgozott húskészítményeket 2015 óta a bizonyítottan rákkeltő tényezők közé sorolják, napi 50g fogyasztása 15-20 százalékkal növeli a vastagnélrák bekövetkezésének kockázatát. Ezzel szemben a friss gyümölcsök, zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék védőfaktorként működnek. A táplálkozás és vastagbéldaganat összefüggéseiről bővebben
  • Dohányzás - Sokan azt gondolják, a dohányzás csak a tüdőrák kifejlődéséhez járul hozzá, de kutatások bizonyítják, hogy a dohányosoknál gyakrabban fordul elő a vastagbéldaganat, amely sokszor végzetes kimenetelű.
  • Mozgáshiány - A kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás 20-25 százalékkal is csökkentheti a daganat kialakulásának esélyét.
  • Túlsúly - A normál (18,5-25) BMI-érték fölött magasabb a vastagbélrák kockázata, minden 5 egység növekedés kb. 18 százalékos rizikónövekedést jelent. Elsősorban a hasi típusú elhízás jelent magas kockázatot, férfiaknál fokozottabban, mint nőknél. BMI-kalkulátorunkkal ellenőrizhető a testtömegindex.
  • Alkoholfogyasztás - Férfiaknál napi két egység, nőknél napi egy egység (1 egység = egy korsó sör, egy pohár bor) fogyasztása fölött drasztikusan megnő a betegség kockázata. A szív-érrendszeri betegségekkel szemben a vastagbélbetegségeknél a kis mennyiségű, alkalmi alkoholfogyasztásnak nincs kedvező hatása, ezért a fokozott kockázattal élőknek teljes alkoholmentesség ajánlott.

Van, ami rajtunk kívülálló tényező

  • Az életkor. Bár fiataloknál is előfordulhat ez a daganatfajta, de 10-ből 9 diagnózis az 50 évesnél idősebb korosztálynál jelenik meg, így 50 fölött különösen fontos a szűrés.
  • Nem - Bár nőket és férfiakat egyaránt érint a megbetegedés, adatok alapján a férfiak számára veszélyesebb a lefolyása.
  • Családi halmozódás. Ugyancsak érdemes odafigyelniük magukra azoknak, akiknek a családjában már előfordult vastagbéldaganat, illetve, akiknél már felfedeztek polipokat.
    • Általánosságban elmondható, hogy akiknek a családjában már előfordult a vastagbélrák, és akiknél már távolítottak el daganatot, azoknál fokozott a kockázat a rákos elváltozás kialakulására illetve kiújulására.
    • A vastagbélpolipok az emberek mintegy 10 százalékában vannak jelen. Részben jóindulatúak, ám jelenlétük már rákmegelőző állapotnak tekintendő és rendszeres vastagbéltükrözést indokolnak. Ha örökletes módon sok van belőlük (ez a familiáris polipózis, az APC gén mutációja okozza), akkor különösen magas a rosszindulatú elfajulás kockázata.
    • Létezik két ritka genetikai hátterű betegség is, a Lynch-szindróma és a MUTYH-asszociált polipózis, amelynél kiemelkedő az öröklött gének szerepe a vastagbélrák kialakulásában.
  • Szerzett génmutációk - A daganatok magasabb előfordulásával összefüggő génmutációk nem csak öröklöttek lehetnek. Növeli több daganattípus, köztük a vastagbélrák előfordulását is a KRAS/NRAS mutáció, a BRAF V600E mutáció, a HER2 mutáció. A molekuláris diagnosztikával igazolható KRAS mutáció a vastagbélrákos betegek 40 százalékában, az NRAS 10 százalékában megtalálható.
  • Bélrendszeri betegségek. A gyulladásos bélbetegségek, vagyis a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa, melyek közül elsősorban az utóbbi idéz elő idővel vastagbélrákot. Mivel a gyulladásos bélbetegségek és a vastagbélrák tünetei részben azonosak (székletvér, székelési szokások megváltozása), a betegek számára nehezen felismerhető a daganatos elváltozás, érdemes rendszeresen részt venni az orvosi kontroll vizsgálatokon. Kis mértékben az epehólyag-eltávolítást követően is nőhet a daganat kockázata.
  • Diabétesz - A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők körben magasabb a betegség előfordulása és megbetegedés esetén rosszabbak a gyógyulási esélyek is.
  • Cisztás fibrózis - A betegség több szerv váladéktermelését érinti, így a cisztás fibrózis hosszabb távon károsan hat a bélfalra is.
  • Sugárterápia - A hasi-kismedencei terület korábbi betegség miatt végzett sugárterápiája rizikónövelő tényező.

Mit tehetnek a magasabb rizikóval élők?

A kockázati tényező egy statisztikai összefüggés, amely megmutatja, hogy milyen esetben magasabb az átlagosnál egy betegség kialakulásának rizikója. A több kockázati tényező nem jelenti azt, hogy biztosan kialakul a vastagbélrák, de a rizikótényezők nélkül élők egy részében is kifejlődhet a tumor. Éppen ezért 50 éves életkor után mindenkinek ajánlott 5-10 évente részt vennie szűrővizsgálaton, míg a magas kockázattal élőknek korábbi életkorban (35-45 év) és nagyobb rendszerességgel érdemes szűretni magukat.

Mivel a rizikótényezők jelentős része befolyásolható, egészséges életmóddal sokat tehetünk a betegség megelőzése érdekében. Összességében elmondható, hogy az egészséges életmód és az időnkénti kolonoszkópia jelentősen javítják még azon páciensek esélyeit is, akik számos rizikófaktorral élnek együtt.

Fontos A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása

Teszt Mennyi az esélye Önnél a vastagbélrák kialakulásának?

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szakértőink: Dr. Mármarosi István gasztroenterológus, Dr. Kónya Judit családorvos
További felhasznált forrás: American Cancer Society

Segítség

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szondy Klára

Dr. Szondy Klára

Onkológus, Pulmonológus

Budapest

Cikkajánló

Vastagbélrák
A vastagbélrák és végbélrák a tüdőrákot követően a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak, hazánkban és világszerte egyaránt egyre nő a betegek száma. Ismerje fel a vastagbéldaganat korai tüneteit!