• A vékonybélrák és tünetei

        Dr. Kónya Judit
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

        A vékonybélből kiinduló rosszindulatú daganatok (adenocarcinoma, limfómák és a carcinoid daganatok) igen ritkák, az összes rosszindulatú emésztőszervi daganat kevesebb mint 5 százalékát teszik ki.

        Kialakulásuk idősebb korban gyakoribb, a daganatok több mint 70%-a 60 évnél idősebbekben jelentkezik. A betegség kialakulásában több tényezőnek tulajdonítanak jelentőséget, többek között az örökletes (genetikai) tényezőknek és különböző betegségeknek. De összefüggés igazolható a fokozott állati zsír és fehérjefogyasztás, az elhízás, a dohányzás és a vékonybéldaganatok kialakulása között is.

        A vékonybélből háromféle rosszindulatú daganat indulhat ki, ez alapján különítik el az orvosok az adenocarcinomát, limfómát és a carcinoid daganatokat.

        Adenocarcinoma: a nyálkahártya hámsejtjeiből származik, a vékonybél rákos állapotainak közel felét adja. Előfordulása gyakoribb olyan betegek közt, akiknek vastagbelében örökletes tényezőkre visszavezethetően nagyszámú jóindulatú, ám rákos elfajulásra hajlamos polip típusú daganat található. Az átlagosnál gyakoribb a Crohn-betegségben szenvedő betegeknél is. Felismeréskor 80 százalékban már áttéteket adott, legtöbbször a májba.

        Limfómák: a nyiroktüszőkben található fehérvérsejtekből származnak, a vékonybél tumorainak 20 százalékát teszik ki, kialakulása gyakoribb felszívódási betegség esetében (cöliákia). A limfómák a környező nyirokcsomókba szóródnak leghamarabb.

        Carcinoid daganatok: az enteroendokrin sejtekből indulnak ki, a vékonybél rosszindulatú daganatainak mintegy 30 százalékát adják. A carcinoidok lassan terjednek, nehezen alakul ki áttét.

        Hirdetés

        A vékonybéldaganatok tünetei

        Mindhárom daganattípus nem jellegzetes hasi panaszokkal jelentkezhet: hasi kényelmetlenség érzés vagy fájdalom, puffadás, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás, egyes ételekkel szembeni intolerancia. Felszívódási zavarok alakulhatnak ki, amelyek a székletet kenőcsössé, rothadásos szagúvá változtathatják.

        Növekedése miatt előrehaladott állapotban a tumor bélelzáródást okozhat, amely igen erős, gyakran a tűrhetetlenségig fokozódó hasi görcsökkel, hányással, és hasmenéssel vagy székrekedéssel jár. Részleges bélelzáródás esetén ezek a panaszok átmenetiek és vissza-visszatérnek. A daganatok mindhárom típusánál jellemző az egyéb okkal nem magyarázható fogyás is.

        Adenocarcinoma. Leggyakrabban a vékonybél első harmadában fordul elő. Sokszor azon a területen alakul ki, ahol a hasnyálmirigy és az epehólyag közös vezetéke a vékonybélbe szájadzik, ezért ez a fajta vékonybéldaganat gyakran jár sárgasággal. Az adenocarcinómák sokszor véreznek, aminek a következménye a széklet fekete elszíneződése.

        Limfómák. A vékonybél daganatainak ezen típusa gyakran okoz lázat és éjszakai izzadást, a beteg különösen fogékony lehet a fertőzésekre.

        Carcinoid daganatok. Jellegzetes, úgynevezett carcinoid tünetegyüttes figyelhető meg, amely rohamok képében jelenik meg: a beteg arca kivörösödik, hirtelen jött hőhullámra panaszkodik, majd elkékül. A beteg szapora és erős szívdobogásérzést tapasztal erős verejtékezéssel, nehézlégzéssel. A roham során a nehézlégzés asztmás jellegű, azaz a kilégzés válik nehezítetté.

        A daganat kivizsgálása

        A kivizsgálás alapos fizikális vizsgálattal kezdődik. Sovány betegeknél az orvos esetleg kitapinthatja a nagyra nőtt daganatot, de a fizikális vizsgálat rendszerint nem ad értékelhető eredményt.

        A vékonybél anatómiája

        A vékonybél felépítése; Forrás: www.bastadeacidez.com.ar

        A vékonybél a tápcsatorna középső, 6-7 méter hosszúságú szakasza, amelynek feladata az emésztés folyamán létrejött tápanyagok felszívása. Hely három részből áll: patkóbél, éhbél, csípőbél. A legbelső réteget a nyálkahártya alkotja, melyet kötőszövetes réteg vesz körül. Ezt egy izomréteg borítja, majd újabb kötőszövetes réteg következik, amire legkülső rétegként a hashártya fekszik rá. A vékonybél belső felszínét a tápanyagok felszívását végző bélboholyrendszer borítja. 
        A nyálkahártyaréteg sejtjei közt speciális sejtek, ún. enteroendokrin sejtek találhatók, melyek a vékonybél működését szabályozó hormonokat termelnek. A csípőbél nyálkahártyájában a nyirokrendszerhez tartozó számos úgynevezett nyiroktüsző található, melyek a kórokozók elleni védekezésben legnagyobb szerepet játszó fehérvérsejtek csoportokba tömörülnek.

        Fontos információkkal szolgálhat a vérkép és az egyéb laboratóriumi értékek elemzése. A limfómák gyakran jellegzetes vérképet eredményeznek, a fehérvérsejtek számában és összetételében okozott hatásuk révén. A carcinoid tumorok esetében a daganat által termelt hormonszerű anyagok kerülnek be a vérbe és a vizeletbe.

        A diagnózis felállításában a legnagyobb szerepe a képalkotó vizsgálatoknak és a szövettani mintavételnek (biopszia) van. A kivizsgálás folyamán röntgenfelvételek (has, mellkas) és hasi ultrahang vizsgálatok készülnek. A vékonybél kezdeti szakasza gyomortükrözéssel vizsgálható. A vékonybél távolabbi szakaszainak vizsgálatához speciálisabb eszköz szükséges, ez viszont nem minden kórházban érhető el.

        A diagnózis biopsziás mintavétel alapján mondható ki (a vizsgálat endoszkópos úton történik vagy bőrön keresztül egy tű segítségével), amennyiben a szövettani feldolgozás során bebizonyosodik a daganat jelenléte. A daganatok kiterjedésének meghatározásához hasznos információkat szolgáltat a CT és a PET-CT vizsgálat. Bizonyos esetekben a bélvérzés helyének a meghatározására az angiográfiás vizsgálat elvégzésére is sor kerülhet. A limfómák esetében csontvelővizsgálatra lehet szükség, amihez a csontvelőt leggyakrabban a csípőcsontból nyerik helyi érzéstelenítésben. Carcinoid tumor gyanújakor az úgynevezett octreoscan (izotóppal jelölt octreotid) vizsgálat sokat segíthet az elsődleges daganat elhelyezkedésének, valamint az áttétek helyének a megállapításában.

        Kezelési lehetőségek

        A kezelést mindig a betegnek legmegfelelőbb módon kell megválasztani az általános állapot és a daganat stádiumának megfelelően.

        A kuratív terápia alapja minden esetben a műtét, aminek során a cél a daganat minél tökéletesebb eltávolítása, a hozzá tartozó vékonybélrészlettel együtt. Áttétek esetén a műtét során sok esetben eltávolítják a daganatos nyirokcsomókat, illetve szükség esetén a májáttéteket is. 

        Esetenként kemoterápiára és sugárterápiára is sor kerül (elsősorban a limfómák esetében), amely sajnos gyakran nem eredményez teljes gyógyulást, csak a tüneteket enyhíti.

        A palliatív terápia részeként sor kerülhet a belek szűkületének, elzáródásának és vérzésének sebészeti ellátására, illetve a daganat okozta fájdalom csillapítására.

        A carcinoidok esetében speciális gyógyszerekkel érhető el javulás.

        Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
        Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

        Módosítva: 2019.04.30 14:35, Megjelenés: 2018.04.16 14:55
      • Cikkajánló

        A köszvény

        A köszvény

        Dr. Zsuga Judit

        A köszvényes roham szinte mindig hirtelen, főleg éjszaka kezdődik.

        A hangulatjavítók

        A hangulatjavítók

        Dr. Muszil Dóra

        Nemcsak testi tüneteket okoznak, hatással vannak az érzelmi életre is.

        Mennyi idő alatt alakulhatnak ki az egyes daganatféleségek?

        Frissen felismert daganat, de kiújulás, áttétképződés esetén is gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon mennyi ideje lehet jelen a szervezetben a daganat? Vajon felismerhető lehetett volna-e korábban? Ha pedig szűrésen voltunk, mikor érdemes ismét ellenőriztetni magunkat?

        Különböző daganattípusok kimutatására is alkalmas az új típusú vérteszt

        A rák nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely száznál is többféle megbetegedést foglal magába. A Dana-Farber Rákkutató Intézet az Európai Orvosi Onkológiai Társaság (ESMO) 2019. évi kongresszusán egy olyan új típusú vértesztet mutatott be, amely nagy biztonsággal alkalmas többfajta rák kimutatására is.

        Hogyan működik a vékonybél?

        Cikkünkben a vékonybél felépítéséről, szerepéről, feladatáról és működéséről olvashat.

        A nyirokrendszer daganatai

        A nyirokrendszer daganatai, más néven lymphoproliferatív betegségek vagy limfómák (limfómák) a nyirokrendszert alkotó sejtekből indulnak ki. E sejtek sokféle típusa, eltérő működése és elhelyezkedése, a betegségek genetikai háttere és molekuláris jellegzetességei vezetnek ahhoz, hogy a nyirokrendszer daganatai sokrétűek lehetnek, eltérő kezelési lehetőséggel és eltérő gyógyhajlamokkal.

        A limfómás esete a balszerencsével

        A félrevezető tünetek, a daganat rejtett elhelyezkedése a gyógyulás esélyét csökkentik.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.