A vastagbélrák tünetei

A vastagbélrák és végbélrák a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak. A vastagbél tumorok lassan alakulnak ki, korai felismerés esetén pedig eredményesen gyógyíthatóak, ezért a tünetek felismerése és szűrés alapvetően fontos a kilátások szempontjából.

Mi a vastagbélrák?

A vastagbélrák döntő többségében a vastagbél nyálkahártyájának mirigyhámsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat (adenokarcinóma), a nem hám eredetű tumorok összességében is néhány százalékát teszik ki a vastagbélrákos eseteknek. Eredetét tekintve a vastagbélben (colon) és a végbélben (rectum) kialakuló daganatok szorosan összefüggnek, a vastag- és végbélrákot orvosi szakkifejezéssel összefoglalóan kolorektális ráknak (colorectalis carcinoma) nevezzük.

A vastagbélrák lassan fejlődik ki, legtöbbször a jóindulatú vastagbélpolipok válnak rosszindulatúvá évek alatt, az elváltozás kezdetben áttétet sem ad. Ebben a fázisban a fejlődő diagnosztikának és a modern célzott terápiáknak köszönhetően aránylag jól gyógyítható. Mindezek ellenére a késői felismerés miatt a vastagbélrák napjainkban is a tüdőrákot követően a második leggyakoribb halálok. A kilátások szempontjából ezért a tünetek korai felismerése és a szűrővizsgálatokon való részvétel a döntő tényező.

Magyarországon évente mintegy 7000 vastagbélrákos és további 3000 végbélrákos megbetegedést diagnosztizálnak, ez férfiaknál és nőknél is a harmadik leggyakoribb daganattípus (a prosztata- ill. mellrák, illetve a tüdőrák után). A halálozásokat tekintve ugyanakkor a második lejelentősebb rákféle, vastag- és végbélrákban összesen közel 5000 beteg hal meg évente.

A betegség fiatal korban ritka, a betegek száma 50 éves kor fölött nő meg. Előfordulása továbbra is növekedést mutat, elsősorban a férfiak körében, továbbá gyakoribbá vált az 50 éves kor előtti kialakulás is. Bárkinél megjelenhet, de gyakoribb egészségtelen táplálkozási szokások, dohányzás, mozgásszegény életmód és elhízás esetén, vagy ha a családjában előfordult már a megbetegedés.

Melyek a vastagbélrák tünetei?

A vastagbélrák a korai szakaszban nem feltétlenül jár egyértelmű tünetekkel, ezért 50 éves kor fölött mindenkinek ajánlott a szűréseken való részvétel. A vastagbéldaganat jellemzően lassan, esetenként 10-15 év alatt fejlődik ki, ezért alapesetben - amennyiben nem jelentkeznek a daganat korai jelei - 10 évente elég lenne részt venni vastagbélszűrésen. Tartós bélrendszeri tünetek jelentkezése esetén soron kívül fontos a kivizsgálás.

A vastagbélrák korai tünetei

Hasmenés és székrekedés váltakozása - A vastagbélrák jellegzetes tünete a székelési szokások (egyéb diétás változások nélkül bekövetkező) változása. A beteg azt tapasztalja, hogy addigi rendszeres székelési szokásai felborultak (ritkább vagy sűrűbb lett a székletürítés), illetve székrekedéssel és hasmenéssel járó időszakok váltogatják egymást.

Hasi panaszok - A betegek haspuffadásról és nehezen meghatározható hasi fájdalomról panaszkodhatnak. A tünetek között jelentkezhet émelygés, rossz közérzet. Fontos tudni, hogy a hasi fájdalom nem tartozik a vastagbélrák vezető tünetei közé, így fájdalom nélkül is érdemes részt vennie vastagbéltükrözésen vagy más kivizsgáláson, amennyiben székelési szokásaiban tartósan fennálló változást tapasztal.

Székletvér - Vastagbélrákra utaló tünet lehet, ha a székletben vér található. Véres székletet ugyanakkor más betegség is okozhat, leggyakrabban az aranyér miatt kerülhet vér a székletbe, a bélgyulladások is okoznak vérzést, különösen fiatalabb életkorban, azonban érdemes a vastagbélrák lehetőségét is kivizsgáltatni ebben az esetben. Az aranyér kellemetlen, de a hosszú távú kilátások szempontjából természetesen jóval veszélytelenebb, mint a belek vérzését okozó daganatok vagy a gyulladásos elváltozások.

A véres széklet nem feltétlenül a szabad szemmel is látható élénkpirost vért jelenti. Olykor - a vér kis mennyisége miatt - csak laboratóriumban vagy patikában kapható teszt segítségével mutatható ki a székletvér jelenléte. Jelentősebb vérzés esetén a vastagbélből eredő vér megalvadva sötét színűre, feketére festi a székletet ("szurokszéklet"). A még nem alvadt, élénkpiros vér rendszerint inkább a végbél érintettségét jelzi.

Vérszegénység, kimerültség. Figyelemfelhívó szerepe lehet a belek vérzése miatt kialakuló vérszegénységnek. A betegek gyakran vérszegénység miatt kerülnek orvoshoz kivizsgálásra, így derül fény a vastagbéldaganatra. A tünetekhez sok esetben egyéb okkal nem magyarázható, jelentős fokú testsúlyvesztés is társul, amit állandó fáradtság, kimerültségérzés, olykor légszomj is kísér.

A vastagbél felszálló és a leszálló szakaszának daganatai eltérő tüneteket okoznak

A felszálló szakasz tumorai gyakrabban véreznek, így véres székletet is gyakrabban okoznak. A leszálló szakasz és a szigmabél tumorai inkább a béltartalom továbbhaladásának zavarát, így a székelési szokások megváltozását okozzák. Ezek a tünetek természetesen nem szükségszerűen jelentkeznek tiszta formában, kizárólag a tünetek alapján nem lehet a rákot diagnosztizálni és a tumor pontos helyét megmondani.

A vastagbéldaganat áttétei és tünetei előrehaladott stádiumban

Mivel a vastagbélrák kezdetben tünetszegény, sajnos szűrés nélkül sok esetben csak kései stádiumban és áttét esetén ismerik fel a betegséget. Ebben az esetben előfordulhat, hogy nem a vastagbéldaganat tünetei jelentik az első figyelmeztető jelet, hanem az áttétek.

Amennyiben a daganat olyan méretet ér el, hogy akadályozza a széklet továbbjutását a bélrendszerben, krónikus székrekedés vagy bélelzáródás alakulhat ki. Forduljon orvoshoz, amennyiben heti három alkalomnál ritkábban van kemény széklete. Bélelzáródás esetén a széklet hiányához puffadás, hasfeszülés és bélgörcs társulhat. Ebben az esetben haladéktalanul keressen fel orvost, mivel ez súlyos, azonnali sebészi beavatkozás nélkül akár az életet veszélyeztető állapot is lehet.

A hasi fájdalom vagy a székletben található nagyobb mennyiségű vér szintén az előrehaladottabb állapotra lehet jellemző, habár az esetek többségében nem vastagbélrákra utalnak ezek a panaszok.

Amennyiben a daganat terjedésnek indul a vastagbélfalon, korán képez áttéteket (metasztázist). A nyirokutakon keresztül továbbterjedhet a közeli nyirokcsomókba, a véráram közvetítésével pedig távolabbi szervekbe: a májba és a tüdőbe. Az áttétek tüneteként jelentkezhet hasi feszülés, a széklet színének változása, sárgaság, száraz köhögés, nehézlégzés, a fáradtság és a fogyás fokozódása.

Kapcsolódó A vastagbéldaganat szövettani típusai, stádiumai és túlélés esélyei

Tennivalók a vastagbélrákra utaló tünetek esetén

Átmeneti, néhány nap alatt rendeződő, vagy akut betegséghez kötődő emésztési panasz esetén természetesen nem kell a rosszindulatú daganatra gondolni. Ilyenkor legtöbbször a helytelen táplálkozás, bélrendszeri fertőzés, a bél mikrobiomjának átmeneti felborulása okozza a székelési szokásokban bekövetkező változást.

A vastagbélrákra utaló bármely tünet tartós fennállása esetén fontos azonban a kivizsgálás, abban az esetben is, ha a panaszok nem tisztán és nem egyszerre jelentkeznek. Fontos azt is tudni, hogy a vastagbélrák egyidejűleg is fennállhat más, az emésztőszervi tünetekre magyarázatul szolgáló betegségekkel. Ezért az ismert bélrendszeri betegségekben szenvedő betegeknek is fontos a rendszeres vastagbélrákszűrés.

Fokozott kockázat esetén a tünetektől függetlenül fontos a szűrés. Ilyen rizikófaktor az 50 év feletti életkor, a családban előforduló vastagbéldaganat és a rizikót növelő egészségtelen életmód.

A szűrési és kivizsgálási lehetőségek skálája széles, ám a legbiztosabb módszer továbbra is a vastagbéltükrözés, azaz a kolonoszkópia.

Részletesen A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása

Teszt Mekkora a kockázata a vastagbélrák kialakulásának?

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Balázs Anna onkológus, Onkomplex
Adatok forrása: Nemzeti Rákregiszter, 2000-2022