Emésztőszervek
Mindent a témáról
|
További tartalmak
Minden rovat és szolgáltatás
|
A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, melyet a táplálkozás során bevitt növényi fehérje, a glutén vált ki az erre fogékony embereknél.
A téma cikkei - Lisztérzékenység |
3/1 Lisztérzékenység tünetei, kezelése |
Becslések szerint százból két embernél az alapélelmiszernek számító liszt káros autoimmun folyamatokat indít el. A lisztérzékenység (cöliákia, coeliakia) diagnosztizálása könnyű, ha gondolunk rá, de a szerteágazó, gyakran atípusos tünetek miatt sokszor akár egy évet is késhet a betegség felismerése.
A lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. Fontos, hogy a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében már gyermekkorban gondoljunk a betegség lehetőségére, ám sokaknál csak felnőttkorban jelentkeznek az első tünetek. A betegség gyakorisága az utóbbi időben nőtt (hazánkban 1:85 arányt észleltek), de az esetszám emelkedését valószínűleg a sokat javuló diagnosztika okozza, azaz olyan embereknél is felismerik a gluténérzékenységet, akiknél korábban erre nem került sor. Ezzel együtt napjainkban is több embert érinthet a probléma, mint ahány esetben orvosi diagnózis is született.
A lisztérzékenység hajlama családi öröklődést mutat (elsőfokú rokonok 8,5 százalékában diagnosztizálható a betegség). Kialakulásában - a genetikai tényezők mellett - immunológiai és környezeti hatások is szerepet játszanak.
A betegség kiváltója a búzában lévő glutén alkoholban oldódó komponense, a gliadin. Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetően a zab (avenin) hasonló fehérjéi is fokozzák a gyulladást az arra érzékeny betegekben. A lisztérzékenységben szenvedőknél a vékonybél nyálkahártyája sorvadásnak indul. Mivel a tápanyagok felszívódásának jelentős része a vékonybélben található bélbolyhonkon keresztül történik, a betegség súlyos felszívódási zavarokhoz vezet.
Gyermekkorban mások a lisztérzékenység tünetei |
A cöliákia bármely életkorban kialakulhat, de eltérő tünetekkel jelentkezhet gyermek- és felnőttkorban. A szülők általában a glutén tartalmú ételek bevezetését követő hetekben-hónapokban észlelik, hogy a gyermek széklete megváltozott, gyakori hasmenés jelentkezik, a kicsi nyűgös, puffad, a hasát fájlalja. A tünetek jelentkezése általában a gabona étrendbe iktatását követően akár 6-12 hónappal is kezdődhetnek, és rendszerint fokozatosan alakulnak ki, fel nem ismert lisztérzékenység esetén pedig a kicsi fejlődése is visszamaradhat. Szülőknek Ismerje fel a lisztérzékenységet és előzze meg a veszélyeket! |
Klasszikus, ám nem csak a lisztérzékenységre jellemző tünet a hasmenés, a puffadás, valamint a nagytömegű, laza (gyakran bűzös) széklet. Ezt a panaszt a felszívódni képtelen, a táplálékból nem hasznosuló zsírok okozzák.
A zsírok felszívódási zavarának eredményeként változatlan étrend mellett is fogyásnak indul a beteg. Ezt azonban - főleg felnőtteknél - elfedheti az, hogy az elégtelen fehérjefelszívódás miatt vízvisszatartás jelentkezik, a víz a szövetek között marad. Különösen a boka és a lábfejek környékén gyakori az ödéma kialakulása is.
Elsősorban a zsírban oldódó vitaminok illetve egyéb nyomelemek felszívódásának akadályoztatása miatt hosszabb távon további panaszok jelentkeznek.
A székletváltozás, emésztési és súlyproblémák már a betegség kialakulása utáni hónapokban jelentkeznek, számos hiányállapot csak később okoz felismerhető problémát, betegséget.
A fentieken kívül gondolni lehet - egyebek mellett - lisztérzékenyégre az alábbi panaszok, betegségek esetén is:
Egyre gyakoribbak az atípusos tünetekkel járó cöliákiás esetek. Gyakran a vashiányos vérszegénység a lisztérzékenység egyetlen megnyilvánulása, ezért ismeretlen eredetű vérszegénységben fel kell hogy merüljön a kórkép lehetősége. A felnőttkorban diagnosztizált lisztérzékeny betegek többsége - ellentétben a gyermekgyógyászati esetekkel - nem alultáplált, sőt gyakran túlsúlyos. Felnőtteknél gyakran csak a tápanyag- és nyomelemhiány miatt kialakuló betegségek (vérszegénység, csontritkulás, stb.) kapcsán diagnosztizálják a betegséget.
A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának időpontja különböző lehet, ami összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, és befolyásolja a glutén fogyasztott napi mennyisége is.
Tények és tévhitek a lisztérzékenységről |
Kinőhető-e a lisztérzékenység? A lisztérzékeny emberek mindig soványak? Összegyűjtöttünk néhány tényt illetve tévhitet a betegséggel kapcsolatban. |
A kezeletlen lisztérzékenység a rosszindulatú nyirokrendszeri daganatos betegségek fokozott kockázatával jár! A cöliákiával gyakrabban előforduló betegségek közé tartozik a cukorbetegség, az autoimmun májgyulladás és pajzsmirigygyulladás, a Sjögren-kór és az IgA-hiány. A nem diagnosztizált lisztérzékenység gyakori ok női meddőség esetén is. Egyes kutatások szerint a lisztérzékenység hatással van a pajzsmirigy működésére, és a gluténmentes étrend segít visszaállítani a normál pajzsmirigyműködést is.
Vérvétel során a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, így a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget. Jelenleg az anti-endomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgG) kimutatása az elfogadott, ez utóbbi érzékenysége és specificitása is 99 százalék fölötti.
Pozitív laboreredmény esetén javasolt a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele (gyomortükrözés során) és szövettani vizsgálata. Az ekkor észlelt, a lisztérzékenységet igazoló eltérések a következők: boholyatrófia, nyálkahártyában emelkedett nyiroksejt-szám.
Ezek a betegségek is felmerülhetnek |
Nem cöliákiás gluténérzékenység. Sok esetben a cöliákia nem igazolható, ám a beteg a cöliákia tüneteit észleli gluténfogyasztást követően: hasfájás, puffadás, székletproblémák. Különbség, hogy ebben az esetben a vékonybél nem károsodik és szövődmények sem lépnek fel. A nem cöliákiás gluténérzékenység több embert érint, mint a cöliákia. A gabonafélék fogyasztásával összefüggő egyéb betegségek Gabonaallergia. Míg a cöliákia autoimmun betegség, a gabonaallergiánál allergiás válaszreakció lép fel: gyorsan jelentkező panaszok, mint orrdugulás, fáradtság, könnyezés. Bővebben a gabonaallergiáról Egyéb bélbetegségek. Emésztési problémákkal járhat a Crohn-betegség valamint az irritábilis bél szindróma Egyéb ételintolerancia. A laktózintolerancia a tejcukor emésztési problémája miatt okoz hasmenést. |
A lisztérzékenységre nincs gyógymód, egyetlen kezelési lehetősége a teljes gluténmentes étrend. Ha ezt sikerül maradéktalanul megvalósítani, a beteg tünetei megszűnnek, a szöveti eltérések rendeződnek.
Bár a diéta betartása nem könnyű, a glutén teljes kihagyása teljes gyógyuláshoz vezet. Nagy segítség lehet a betegek számára coeliákiás klubokhoz, betegcsoportokhoz való csatlakozás (receptek megosztása, beszerzési források ismerete). Sajnos még napjainkban is nehéz a gluténmentességről megbizonyosodni élelmiszervásárlás, éttermi fogyasztás során, ugyanakkor egyre több terméken és étlapon tüntetik fel annak tényét, ha nem tartalmaz glutént az adott étel.
Olvasson tovább! Mit ehet a lisztérzékeny beteg? A gluténmentes diéta
TIPP Receptek lisztérzékenyeknek és más speciális diétára szoruló betegeknek
TIPP Lisztérzékenyek Facebook-csoportja
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus
További forrás: orvostkeresek.hu
Szív- és érrendszer
Dr. Molnár DóraMilyen tünetek esetén érdemes felkeresni a kardiológiát? Olvassa el cikkünket!
Füstmentes jövő?
Szponzorált tartalomAz ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)
A lisztérzékenység kivizsgálása
A lisztérzékenység (cöliákia, nem trópusi sprue, gluténszenzitív enteropathia) a genetikailag fogékony emberekben a táplálkozással bevitt glutén (gliadin) hatására a vékonybél nyálkahártyájának felszívódási zavarokkal járó krónikus, T-sejtekhez kötött autoimmun megbetegedése (az immunrendszer kóros működése).
Életeket ment a vastag- és végbélszűrés
November közepén a Kor Kontroll Társaság az Országos Onkológiai Intézettel (OOI) közös nyílt napot tartott, hogy felhívja a figyelmet a vastag- és végbélrák megelőzésének, illetve korai stádiumban történő felismerésének, szűrésének jelentőségére.
Lisztérzékenyek táplálkozása: a gluténmentes diéta
A lisztérzékenység sajnos egy életre szól, melynek terápiája kizárólag szigorú diétával oldható meg. A cél elsősorban a klinikai tünetek (hasmenés, hányás) megszüntetése, a felszívó funkciók helyreállítása, valamint a daganatos elváltozások kialakulásának megelőzése.
Mit kell tudni a vastagbéltükrözésről?
A vastagbéltükrözés a végbél, a vastagbél és a vastagbél-vékonybél átmenet szakaszán előforduló rendellenességek, elváltozások felismerésére irányuló eljárás, melynek során nemcsak diagnosztizálásra, hanem szövettani mintavételre és bizonyos terápiás beavatkozásokra is lehetőség van.
Lisztérzékenység - A búza mint életveszélyes méreg
A búza, a búzalisztből készített élelmiszerek képezik az európai ember étrendjének alapját. Száz emberből kettőnek lisztérzékenye miatt viszont ez az alapélelmiszer életveszélyes méreg. De vajon honnan tudhatja, hogy fennáll ez a betegség?
A fel nem ismert lisztérzékenység veszélyei
A lisztérzékenység diagnózisára szerencsés esetben már az első tünetek megjelenésekor fény derül, de sokan vannak, akiknél csak kamaszkorban vagy felnőttként jelentkezik a betegség és korántsem egyértelmű tünetekkel.
Együttélni a lisztérzékenységgel
A lisztérzékenység (cöliákia) a leggyakrabban előforduló felszívódási zavar. Kezelése szigorú és élethosszig tartó diéta, mely anyagilag és érzelmileg is jelentősen megterheli a beteget és családját.
Tények és tévhitek a lisztérzékenységről
A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarhoz vezető megbetegedése. A betegség a búzában található glutén hatására alakul ki az arra fogékony egyénekben. Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetően a zab (avenin) hasonló fehérjéi is okozhatnak gyulladást az arra érzékeny betegekben. Összegyűjtöttünk néhány tényt, illetve tévhitet a betegséggel kapcsolatban. Íme!
belgyógyász, gasztroenterológus
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!