Lisztérzékenység tünetei, kezelése

Dr. Plósz János
szerző: Dr. Plósz János, gasztroenterológus, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus - WEBBeteg
frissítve:

A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, melyet a táplálkozás során bevitt növényi fehérje, a glutén vált ki az erre fogékony embereknél.

A téma cikkei - Lisztérzékenység

3/1 Lisztérzékenység tünetei, kezelése
3/2 Lisztérzékeny betegek táplálkozása: a gluténmentes diéta
3/3 Lisztérzékenység gyermekkorban

Becslések szerint százból két embernél az alapélelmiszernek számító liszt káros autoimmun folyamatokat indít el. A lisztérzékenység (cöliákia, coeliakia) diagnosztizálása könnyű, ha gondolunk rá, de a szerteágazó, gyakran atípusos tünetek miatt sokszor akár egy évet is késhet a betegség felismerése.

A lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. Fontos, hogy a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében már gyermekkorban gondoljunk a betegség lehetőségére, ám sokaknál csak felnőttkorban jelentkeznek az első tünetek. A betegség gyakorisága az utóbbi időben nőtt (hazánkban 1:85 arányt észleltek), de az esetszám emelkedését valószínűleg a sokat javuló diagnosztika okozza, azaz olyan embereknél is felismerik a gluténérzékenységet, akiknél korábban erre nem került sor. Ezzel együtt napjainkban is több embert érinthet a probléma, mint ahány esetben orvosi diagnózis is született.

A lisztérzékenység hajlama családi öröklődést mutat (elsőfokú rokonok 8,5 százalékában diagnosztizálható a betegség). Kialakulásában - a genetikai tényezők mellett - immunológiai és környezeti hatások is szerepet játszanak.

A lisztérzékenység tünetei

A betegség kiváltója a búzában lévő glutén alkoholban oldódó komponense, a gliadin. Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetően a zab (avenin) hasonló fehérjéi is fokozzák a gyulladást az arra érzékeny betegekben. A lisztérzékenységben szenvedőknél a vékonybél nyálkahártyája sorvadásnak indul. Mivel a tápanyagok felszívódásának jelentős része a vékonybélben található bélbolyhonkon keresztül történik, a betegség súlyos felszívódási zavarokhoz vezet.

Klasszikus, ám nem csak a lisztérzékenységre jellemző tünet a hasmenés, a puffadás, valamint a nagytömegű, laza (gyakran bűzös) széklet. Ezt a panaszt a felszívódni képtelen, a táplálékból nem hasznosuló zsírok okozzák.

A zsírok felszívódási zavarának eredményeként változatlan étrend mellett is fogyásnak indul a beteg. Ezt azonban - főleg felnőtteknél - elfedheti az, hogy az elégtelen fehérjefelszívódás miatt vízvisszatartás jelentkezik, a víz a szövetek között marad. Különösen a boka és a lábfejek környékén gyakori az ödéma kialakulása is.

Elsősorban a zsírban oldódó vitaminok, illetve egyéb nyomelemek felszívódásának akadályoztatása miatt hosszabb távon további panaszok jelentkeznek.

  • A vas és a B12-vitamin csökkent felszívódása miatt vérszegénység is kialakulhat, gyengeséggel, fáradékonysággal.
  • A D-vitamin és a kalcium hiánya csontritkuláshoz vezethet.
  • A kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget okoz.
  • Kialakulhat a hibás mozgáskoordináció (ataxia, az akaratlagos mozgások hibás koordinációja), további idegbántalmak.
  • A K-vitamin hiánya véralvadási problémákkal jár.

Nagyon ritkán okozhat alacsonyabb fehérvérsejtszámot a felszívódási zavar miatt.

A székletváltozás, emésztési és súlyproblémák már a betegség kialakulása utáni hónapokban jelentkeznek, számos hiányállapot csak később okoz felismerhető problémát, betegséget.

A fentieken kívül gondolni lehet – egyebek mellett – lisztérzékenyégre az alábbi panaszok, betegségek esetén is:

  • bőrtünetek – szimmetrikusan eloszló erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén (dermatitis herpetiformis);
  • kopaszság – foltokban jelentkező kopaszság (alopecia areata);
  • pikkelysömör (psoriasis);
  • ismeretlen eredetű májenzim-emelkedés;
  • hölgyeknél a menstruáció elmaradása, meddőség.

Ez a cikk is érdekelheti Bőrtünetek, melyek lisztérzékenységhez is társulhatnak

A lisztérzékenység ritkán együtt jár – elsősorban szintén autoimmun eredetű – veseérintettséggel (nephrosis szindróma (glomerulonephritis)), melynek során számolni kell a veseérintettség tüneteivel. Súlyosságtól függően enyhe vizeleteltérések (pl. fehérjeürítés), de akár súlyos veseérintettség szisztémás tünetekkel vagy veseelégtelenség is kialakulhat.

Egyre gyakoribbak az atípusos tünetekkel járó cöliákiás esetek. Gyakran a vashiányos vérszegénység a lisztérzékenység egyetlen megnyilvánulása, ezért ismeretlen eredetű vérszegénységben fel kell, hogy merüljön a kórkép lehetősége. A felnőttkorban diagnosztizált lisztérzékeny betegek többsége - ellentétben a gyermekgyógyászati esetekkel - nem alultáplált, sőt gyakran túlsúlyos. Felnőtteknél gyakran csak a tápanyag- és nyomelemhiány miatt kialakuló betegségek (vérszegénység, csontritkulás stb.) kapcsán diagnosztizálják a betegséget.

A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának időpontja különböző lehet, ami összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, és befolyásolja a glutén fogyasztott napi mennyisége is.

Gyermekkorban mások a lisztérzékenység tünetei

A cöliákia bármely életkorban kialakulhat, de eltérő tünetekkel jelentkezhet gyermek- és felnőttkorban. A szülők általában a glutén tartalmú ételek bevezetését követő hetekben-hónapokban észlelik, hogy a gyermek széklete megváltozott, gyakori hasmenés jelentkezik, a kicsi nyűgös, puffad, a hasát fájlalja. A tünetek jelentkezése általában a gabona étrendbe iktatását követően akár 6-12 hónappal is kezdődhetnek, és rendszerint fokozatosan alakulnak ki, fel nem ismert lisztérzékenység esetén pedig a kicsi fejlődése is visszamaradhat.

Szülőknek Ismerje fel a lisztérzékenységet és előzze meg a veszélyeket!

Tények és tévhitek a lisztérzékenységről

Kinőhető-e a lisztérzékenység? A lisztérzékeny emberek mindig soványak? Összegyűjtöttünk néhány tényt illetve tévhitet a betegséggel kapcsolatban.

Bővebben Tények és tévhitek a lisztérzékenységről

Miért kell kezelni a lisztérzékenységet?

A kezeletlen lisztérzékenység a rosszindulatú nyirokrendszeri daganatos betegségek fokozott kockázatával jár! A cöliákiával gyakrabban előforduló betegségek közé tartozik a cukorbetegség, az autoimmun májgyulladás és pajzsmirigygyulladás, a Sjögren-kór és az IgA-hiány. A nem diagnosztizált lisztérzékenység gyakori ok női meddőség esetén is. Egyes kutatások szerint a lisztérzékenység hatással van a pajzsmirigy működésére, és a gluténmentes étrend segít visszaállítani a normál pajzsmirigyműködést is.

Magáról a lisztérzékenység következtében kialakuló veseérintettségről kevés irodalom van, de klinikai tanulmányokban emelkedett a cöliákia esetén kialakuló krónikus veseelégtelenség aránya (de lehet, hogy „csak” a társuló autoimmun folyamatok miatt).

Vizsgálatok lisztérzékenység gyanúja esetén

Vérvétel során a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, így a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget. Jelenleg az antiendomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgG) kimutatása az elfogadott, ez utóbbi érzékenysége és specificitása is 99 százalék fölötti.

Pozitív laboreredmény esetén javasolt a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele (gyomortükrözés során) és szövettani vizsgálata. Az ekkor észlelt, a lisztérzékenységet igazoló eltérések a következők: boholyatrófia, nyálkahártyában emelkedett nyiroksejtszám.

Ezek a betegségek is felmerülhetnek

Nem cöliákiás gluténérzékenység. Sok esetben a cöliákia nem igazolható, ám a beteg a cöliákia tüneteit észleli gluténfogyasztást követően: hasfájás, puffadás, székletproblémák. Különbség, hogy ebben az esetben a vékonybél nem károsodik és szövődmények sem lépnek fel. A nem cöliákiás gluténérzékenység több embert érint, mint a cöliákia. A gabonafélék fogyasztásával összefüggő egyéb betegségek

Gabonaallergia. Míg a cöliákia autoimmun betegség, a gabonaallergiánál allergiás válaszreakció lép fel: gyorsan jelentkező panaszok, mint orrdugulás, fáradtság, könnyezés. Bővebben a gabonaallergiáról

Egyéb bélbetegségek. Emésztési problémákkal járhat a Crohn-betegség valamint az irritábilis bél szindróma

Egyéb ételintolerancia. A laktózintolerancia a tejcukor emésztési problémája miatt okoz hasmenést.

A liszérzékenység kezelése: gluténmentes étrend

A lisztérzékenységre nincs gyógymód, egyetlen kezelési lehetősége a teljes gluténmentes étrend. Ha ezt sikerül maradéktalanul megvalósítani, a beteg tünetei megszűnnek, a szöveti eltérések rendeződnek.

  • Lisztérzékenyek számára tiltott ételek, italok: búza (liszt, búzacsíra), rozs, korpa, árpa, maláta, tönkölybúza, durumbúza, sör, whiskey, vodka, gin.
  • Nyomokban glutént tartalmazhatnak: stabilizátorok, karamell, citromsav, dextrin, maltodextrin, maltóz, növényi sűrítőanyag, rizstej, szójaital, szójaszósz, rokfort sajt, sütőpor, instant kakaó és kávé, levespor, mártáspor, mustár, ketchup, nápolyi, keksz, fogyókúrás porok.
  • Gluténmentes, fogyasztható ételek: burgonya, rizs, kukorica, köles, hajdina, szója, bab, borsó, gyümölcsök, zöldségek, halak, húsok, tejtermékek. Gyári termékek közül a gluténmentes jelzéssel ellátott élelmiszerek fogyaszthatók.

Bár a diéta betartása nem könnyű, a glutén teljes kihagyása teljes gyógyuláshoz vezet. Nagy segítség lehet a betegek számára coeliákiás klubokhoz, betegcsoportokhoz való csatlakozás (receptek megosztása, élelmiszer-beszerzési források ismerete). Sajnos még napjainkban is nehéz a gluténmentességről megbizonyosodni élelmiszer-vásárlás, éttermi fogyasztás során, ugyanakkor egyre több terméken és étlapon tüntetik fel annak tényét, ha nem tartalmaz glutént az adott étel.

Külön említendő a krónikus veseelégtelenség olyan betegnél, aki lisztérzékeny is. Ilyenkor a veseeltérés miatt fehérjeszegény – és nyilván szénhidrátban gazdagabb – étkezés javasolt, mely nehezíti a gluténérzékenyek diétáját. Egyes szakvélemények szerint a fel nem ismert lisztérzékenység olyan erős tüneteket okoz fokozott gluténbevitel mellett, hogy érdemes lenne a vesebetegek gluténérzékenység irányában történő szűrése is.

Tovább Mit ehet a lisztérzékeny beteg? A gluténmentes diéta

TIPP Receptek lisztérzékenyeknek és más speciális diétára szoruló betegeknek

TIPP Lisztérzékenyek Facebook-csoportja

Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológusDr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
További forrás: Orvostkeresek Egészségmagazin

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Sárdi Krisztina

Dr. Sárdi Krisztina

Belgyógyász, Gasztroenterológus

Budapest

Cikkajánló