• Lisztérzékenység tünetei, kezelése

        Dr. Plósz János
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Plósz János, gasztroenterológus, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, melyet a táplálkozás során bevitt növényi fehérje, a glutén vált ki az erre fogékony embereknél.

        A téma cikkei - Lisztérzékenység

        3/1 Lisztérzékenység tünetei, kezelése
        3/2 Lisztérzékeny betegek táplálkozása: a gluténmentes diéta
        3/3 Lisztérzékenység gyermekkorban

        Becslések szerint százból két embernél az alapélelmiszernek számító liszt káros autoimmun folyamatokat indít el. A lisztérzékenység (cöliákia, coeliakiadiagnosztizálása könnyű, ha gondolunk rá, de a szerteágazó, gyakran atípusos tünetek miatt sokszor akár egy évet is késhet a betegség felismerése.

        A lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. Fontos, hogy a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében már gyermekkorban gondoljunk a betegség lehetőségére, ám sokaknál csak felnőttkorban jelentkeznek az első tünetek. A betegség gyakorisága az utóbbi időben nőtt (hazánkban 1:85 arányt észleltek), de az esetszám emelkedését valószínűleg a sokat javuló diagnosztika okozza, azaz olyan embereknél is felismerik a gluténérzékenységet, akiknél korábban erre nem került sor. Ezzel együtt napjainkban is több embert érinthet a probléma, mint ahány esetben orvosi diagnózis is született.

        A lisztérzékenység hajlama családi öröklődést mutat (elsőfokú rokonok 8,5 százalékában diagnosztizálható a betegség). Kialakulásában - a genetikai tényezők mellett - immunológiai és környezeti hatások is szerepet játszanak.

        Hirdetés

        A lisztérzékenység tünetei

        A betegség kiváltója a búzában lévő glutén alkoholban oldódó komponense, a gliadin.  Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetően a zab (avenin) hasonló fehérjéi is fokozzák a gyulladást az arra érzékeny betegekben. A lisztérzékenységben szenvedőknél a vékonybél nyálkahártyája sorvadásnak indul. Mivel a tápanyagok felszívódásának jelentős része a vékonybélben található bélbolyhonkon keresztül történik, a betegség súlyos felszívódási zavarokhoz vezet.

        Klasszikus, ám nem csak a lisztérzékenységre jellemző tünet a hasmenés, a puffadás, valamint a nagytömegű, laza (gyakran bűzös) széklet. Ezt a panaszt a felszívódni képtelen, a táplálékból nem hasznosuló zsírok okozzák.

        A zsírok felszívódási zavarának eredményeként változatlan étrend mellett is fogyásnak indul a beteg. Ezt azonban - főleg felnőtteknél - elfedheti az, hogy az elégtelen fehérjefelszívódás miatt vízvisszatartás jelentkezik, a víz a szövetek között marad. Különösen a boka és a lábfejek környékén gyakori az ödéma kialakulása is.

        Elsősorban a zsírban oldódó vitaminok, illetve egyéb nyomelemek felszívódásának akadályoztatása miatt hosszabb távon további panaszok jelentkeznek.

        • A vas és a B12-vitamin csökkent felszívódása miatt vérszegénység is kialakulhat, gyengeséggel, fáradékonysággal.
        • A D-vitamin és a kalcium hiánya csontritkuláshoz vezethet.
        • A kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget okoz.
        • Kialakulhat a hibás mozgáskoordináció (ataxia, az akaratlagos mozgások hibás koordinációja), további idegbántalmak.
        • A K-vitamin hiánya véralvadási problémákkal jár.

        A székletváltozás, emésztési és súlyproblémák már a betegség kialakulása utáni hónapokban jelentkeznek, számos hiányállapot csak később okoz felismerhető problémát, betegséget.

        A fentieken kívül gondolni lehet - egyebek mellett - lisztérzékenyégre az alábbi panaszok, betegségek esetén is:

        • bőrtünetek - szimmetrikusan eloszló erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén (dermatitis herpetiformis);
        • kopaszság - foltokban jelentkező kopaszság (alopecia areata);
        • pikkelysömör (psoriasis);
        • ismeretlen eredetű májenzim-emelkedés;
        • hölgyeknél a menstruáció elmaradása, meddőség.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Bőrtünetek, melyek lisztérzékenységhez is társulhatnak

        A lisztérzékenység ritkán együtt jár – elsősorban szintén autoimmun eredetű – veseérintettséggel (nephrosis szindróma (glomerulonephritis)), melynek során számolni kell a veseérintettség tüneteivel. Súlyosságtól függően enyhe vizeleteltérések (pl. fehérjeürítés), de akár súlyos veseérintettség szisztémás tünetekkel vagy veseelégtelenség is kialakulhat.

        Egyre gyakoribbak az atípusos tünetekkel járó cöliákiás esetek. Gyakran a vashiányos vérszegénység a lisztérzékenység egyetlen megnyilvánulása, ezért ismeretlen eredetű vérszegénységben fel kell, hogy merüljön a kórkép lehetősége. A felnőttkorban diagnosztizált lisztérzékeny betegek többsége - ellentétben a gyermekgyógyászati esetekkel - nem alultáplált, sőt gyakran túlsúlyos. Felnőtteknél gyakran csak a tápanyag- és nyomelemhiány miatt kialakuló betegségek (vérszegénység, csontritkulás stb.) kapcsán diagnosztizálják a betegséget.

        A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának időpontja különböző lehet, ami összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, és befolyásolja a glutén fogyasztott napi mennyisége is.

        Gyermekkorban mások a lisztérzékenység tünetei

        A cöliákia bármely életkorban kialakulhat, de eltérő tünetekkel jelentkezhet gyermek- és felnőttkorban. A szülők általában a glutén tartalmú ételek bevezetését követő hetekben-hónapokban észlelik, hogy a gyermek széklete megváltozott, gyakori hasmenés jelentkezik, a kicsi nyűgös, puffad, a hasát fájlalja. A tünetek jelentkezése általában a gabona étrendbe iktatását követően akár 6-12 hónappal is kezdődhetnek, és rendszerint fokozatosan alakulnak ki, fel nem ismert lisztérzékenység esetén pedig a kicsi fejlődése is visszamaradhat.

        Szülőknek Ismerje fel a lisztérzékenységet és előzze meg a veszélyeket!

        Tények és tévhitek a lisztérzékenységről

        Kinőhető-e a lisztérzékenység? A lisztérzékeny emberek mindig soványak? Összegyűjtöttünk néhány tényt illetve tévhitet a betegséggel kapcsolatban.

        Bővebben Tények és tévhitek a lisztérzékenységről

        Miért kell kezelni a lisztérzékenységet?

        A kezeletlen lisztérzékenység a rosszindulatú nyirokrendszeri daganatos betegségek fokozott kockázatával jár! A cöliákiával gyakrabban előforduló betegségek közé tartozik a cukorbetegség, az autoimmun májgyulladás és pajzsmirigygyulladás, a Sjögren-kór és az IgA-hiány. A nem diagnosztizált lisztérzékenység gyakori ok női meddőség esetén is. Egyes kutatások szerint a lisztérzékenység hatással van a pajzsmirigy működésére, és a gluténmentes étrend segít visszaállítani a normál pajzsmirigyműködést is.

        Magáról a lisztérzékenység következtében kialakuló veseérintettségről kevés irodalom van, de klinikai tanulmányokban emelkedett a cöliákia esetén kialakuló krónikus veseelégtelenség aránya (de lehet, hogy „csak” a társuló autoimmun folyamatok miatt).

        Vizsgálatok lisztérzékenység gyanúja esetén

        Vérvétel során a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, így a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget. Jelenleg az antiendomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgG) kimutatása az elfogadott, ez utóbbi érzékenysége és specificitása is 99 százalék fölötti.

        Pozitív laboreredmény esetén javasolt a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele (gyomortükrözés során) és szövettani vizsgálata. Az ekkor észlelt, a lisztérzékenységet igazoló eltérések a következők: boholyatrófia, nyálkahártyában emelkedett nyiroksejtszám.

        Ezek a betegségek is felmerülhetnek

        Nem cöliákiás gluténérzékenység. Sok esetben a cöliákia nem igazolható, ám a beteg a cöliákia tüneteit észleli gluténfogyasztást követően: hasfájás, puffadás, székletproblémák. Különbség, hogy ebben az esetben a vékonybél nem károsodik és  szövődmények sem lépnek fel. A nem cöliákiás gluténérzékenység több embert érint, mint a cöliákia. A gabonafélék fogyasztásával összefüggő egyéb betegségek

        Gabonaallergia. Míg a cöliákia autoimmun betegség, a gabonaallergiánál allergiás válaszreakció lép fel: gyorsan jelentkező panaszok, mint orrdugulás, fáradtság, könnyezés. Bővebben a gabonaallergiáról

        Egyéb bélbetegségek. Emésztési problémákkal járhat a Crohn-betegség valamint az irritábilis bél szindróma

        Egyéb ételintolerancia.laktózintolerancia a tejcukor emésztési problémája miatt okoz hasmenést.

        A liszérzékenység kezelése: gluténmentes étrend

        A lisztérzékenységre nincs gyógymód, egyetlen kezelési lehetősége a teljes gluténmentes étrend. Ha ezt sikerül maradéktalanul megvalósítani, a beteg tünetei megszűnnek, a szöveti eltérések rendeződnek.

        • Lisztérzékenyek számára tiltott ételek, italok: búza (liszt, búzacsíra), rozs, korpa, árpa, maláta, tönkölybúza, durumbúza, sör, whiskey, vodka, gin.
        • Nyomokban glutént tartalmazhatnak: stabilizátorok, karamell, citromsav, dextrin, maltodextrin, maltóz, növényi sűrítőanyag, rizstej, szójaital, szójaszósz, rokfort sajt, sütőpor, instant kakaó és kávé, levespor, mártáspor, mustár, ketchup, nápolyi, keksz, fogyókúrás porok.
        • Gluténmentes, fogyasztható ételek: burgonya, rizs, kukorica, köles, hajdina, szója, bab, borsó, gyümölcsök, zöldségek, halak, húsok, tejtermékek. Gyári termékek közül a gluténmentes jelzéssel ellátott élelmiszerek fogyaszthatók. 

        Bár a diéta betartása nem könnyű, a glutén teljes kihagyása teljes gyógyuláshoz vezet. Nagy segítség lehet a betegek számára coeliákiás klubokhoz, betegcsoportokhoz való csatlakozás (receptek megosztása, élelmiszer-beszerzési források ismerete). Sajnos még napjainkban is nehéz a gluténmentességről megbizonyosodni élelmiszer-vásárlás, éttermi fogyasztás során, ugyanakkor egyre több terméken és étlapon tüntetik fel annak tényét, ha nem tartalmaz glutént az adott étel.

        Külön említendő a krónikus veseelégtelenség olyan betegnél, aki lisztérzékeny is. Ilyenkor a veseeltérés miatt fehérjeszegény – és nyilván szénhidrátban gazdagabb – étkezés javasolt, mely nehezíti a gluténérzékenyek diétáját. Egyes szakvélemények szerint a fel nem ismert lisztérzékenység olyan erős tüneteket okoz fokozott gluténbevitel mellett, hogy érdemes lenne a vesebetegek gluténérzékenység irányában történő szűrése is.

        Olvasson tovább! Mit ehet a lisztérzékeny beteg? A gluténmentes diéta

        TIPP Receptek lisztérzékenyeknek és más speciális diétára szoruló betegeknek

        TIPP Lisztérzékenyek Facebook-csoportja

        Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológusDr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg összeállítás
        Orvos szerzőnk: Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
        További forrás: orvostkeresek.hu

        Módosítva: 2020.06.29 17:05, Megjelenés: 2017.05.09 20:01
      • Cikkajánló

        Hüvelyfolyás terhesen?

        Hüvelyfolyás terhesen?

        Szponzorált tartalom

        Vegyük komolyan! A leendő anyukának a saját egészségére is fokozottan figyelnie kell! (x)

        Korai menopauza

        Korai menopauza

        Cs. K., fordító

        Mik a tünetei? Hogyan diagnosztizálják? Mire számíthat? Hogyan kezelhető?

        Az időskor és az emésztőrendszer egészsége

        Az emésztéssel kapcsolatos problémák bármilyen életkorban jelentkezhetnek, ugyanakkor az idősebb felnőttek közel 40 százalékánál évente előfordul egy vagy több életkorral összefüggő emésztőrendszeri tünet.

        A szokatlan szagú széklet lehetséges okai

        A széklet jellegzetességei, szaga, színe, állaga számos információt szolgáltat szervezetünkről. Mind az egészséges emésztésnek és a kóros emésztésnek, vagy betegségeknek is vannak járulékos székleteltérései.

        Lisztérzékenyek táplálkozása: a gluténmentes diéta

        A lisztérzékenység sajnos egy életre szól, melynek terápiája kizárólag szigorú diétával oldható meg. A cél elsősorban a klinikai tünetek (hasmenés, hányás) megszüntetése, a felszívó funkciók helyreállítása, valamint a daganatos elváltozások kialakulásának megelőzése.

        Tények és tévhitek a lisztérzékenységről

        A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarhoz vezető megbetegedése. A betegség a búzában található glutén hatására alakul ki az arra fogékony egyénekben. Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetően a zab (avenin) hasonló fehérjéi is okozhatnak gyulladást az arra érzékeny betegekben. Összegyűjtöttünk néhány tényt, illetve tévhitet a betegséggel kapcsolatban. Íme!

        Bőrtünetek, melyek lisztérzékenységhez is társulhatnak

        A lisztérzékenység tankönyvi tünetei a rendszeres hasi fájdalom vagy puffadás, hasmenés és következményes felszívódási zavar miatt fogyás, laktózintolerancia, vashiány, vérszegénység, esetleg más hiányállapotok. De emellett jelen lehet kifejezetten enyhe tünetek, de még tünetmentes eltérés formájában is.

        Együttélni a lisztérzékenységgel

        A lisztérzékenység (cöliákia) a leggyakrabban előforduló felszívódási zavar. Kezelése szigorú és élethosszig tartó diéta, mely anyagilag és érzelmileg is jelentősen megterheli a beteget és családját.

        A lisztérzékenység kivizsgálása

        A lisztérzékenység (cöliákia, nem trópusi sprue, gluténszenzitív enteropathia) a genetikailag fogékony emberekben a táplálkozással bevitt glutén (gliadin) hatására a vékonybél nyálkahártyájának felszívódási zavarokkal járó krónikus, T-sejtekhez kötött autoimmun megbetegedése (az immunrendszer kóros működése).

        Lisztérzékenység - A búza mint életveszélyes méreg

        A búza, a búzalisztből készített élelmiszerek képezik az európai ember étrendjének alapját. Száz emberből kettőnek lisztérzékenye miatt viszont ez az alapélelmiszer életveszélyes méreg. De vajon honnan tudhatja, hogy fennáll ez a betegség?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.