• A lisztérzékenység kivizsgálása

        Dr. Osikóczki Orsolya
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Osikóczki Orsolya, háziorvos

        A lisztérzékenység (cöliákia, nem trópusi sprue, gluténszenzitív enteropathia) a genetikailag fogékony emberekben a táplálkozással bevitt glutén (gliadin) hatására a vékonybél nyálkahártyájának felszívódási zavarokkal járó krónikus, T-sejtekhez kötött autoimmun megbetegedése (az immunrendszer kóros működése).

        A gliadint a beteg szervezet nem tudja megfelelően feldolgozni, ezért ezzel szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel, ami a szervezetben autoimmun folyamatot indít el. Évszázadok óta ismert kórállapot, amely bármely életkorban megjelenhet és sajnos nem „kinőhető”, életre szóló állapotot jelent, tehát végleges gluténérzékenység alakul ki. Nőknél gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál, hazánkban a betegség gyakori, 100 emberből egy érint.

        Olvasson tovább! A lisztérzékenység tüneteiről, okáról és kezeléséről

        Mikor merülhet fel a cöliákia gyanúja? Kiket ajánlott lisztérzékenység irányában vizsgálni?

        A fel nem ismert lisztérzékenység veszélyei

        A lisztérzékenység diagnózisára szerencsés esetben már az első tünetek megjelenésekor fény derül, de sokan vannak, akiknél csak kamaszkorban vagy felnőttként jelentkezik a betegség és korántsem egyértelmű tünetekkel.
        A fel nem ismert lisztérzékenység veszélyei

        • Cöliákia típusos klinikai képe esetén.
        • Cöliákiához jellemzően társuló betegség esetén.
        • Családszűrés során (a lisztérzékeny betegek családtagjainál kb. 10 százalékos valószínűséggel fordul elő a kórkép).
        • Autoimmun betegségek esetén pl. 1-es típusú cukorbetegség, autoimmun pajzsmirigy betegség.
        • Down-szindrómához, Turner- és Williams-szindrómához is társulhat.

        Típusos klinikai kép

        A kórkép szisztémás, azaz az egész szervezetet érinti, nem csak a bélrendszert. Típusos esetben ezt elsősorban a lisztérzékenységgel járó jellegzetes bélrendszeri tünetek jelzik:

        • krónikus és/vagy görcsös hasmenés,
        • puffadás, hasfájás (étkezés után),
        • hányinger, hányás,
        • emésztetlen, tömeges, zsírfényű széklet,
        • tejcukor emésztési zavar,
        • fogyás,
        • fogzománc hibák, a fogak korai romlása,
        • visszatérő hólyagok, afták rendszeres megjelenése a szájban.
        Hirdetés

        Bélrendszeren kívüli, általános tünetek és társuló betegségek

        Más szervek autoimmun megbetegedései, pl. diabetes és/vagy pajzsmirigybetegségek, gyakran társulnak cöliákiával.

        Az alábbi betegségek is társulhatnak lisztérzékenységgel:

        • vastagbélgyulladások,
        • az epilepszia egyes formái,
        • bőrbetegségek: atópia, pikkelysömör,
        • ízületi problémák (pl. rheumatoid arthritis),
        • tüdőbetegségek (pl. asztma),
        • vesebetegségek (pl. IgA-nephropathia/veseelégtelenség),
        • májbetegségek (pl. krónikus hepatitis),
        • reproduktív zavarok: infertilitás, menstruációs problémák, vetélések, fogamzási problémák,
        • szülészeti komplikációk: magzati retardáció, koraszülés, kis születési súly, halvaszülés.

        A tápanyagok, nyomelemek, vitaminok felszívódásának zavara és hiánya miatt a lisztérzékenység figyelmeztető jelei, így kivizsgálást igénylő panaszok lehetnek a következők:

        Lisztérzékenyek táplálkozása

        A lisztérzékenység sajnos egy életre szól, melynek terápiája kizárólag szigorú diétával oldható meg. A cél elsősorban a klinikai tünetek (hasmenés, hányás) megszüntetése, a felszívó funkciók helyreállítása, valamint a daganatos elváltozások kialakulásának megelőzése.
        Lisztérzékenyek táplálkozása: a gluténmentes diéta

        • vashiány,
        • soványság, nem megfelelő súlygyarapodás, növekedési zavar,
        • krónikus fáradékonyság,
        • fejfájás,
        • hajhullás, körmök töredezése,
        • hiányállapotok (fehérje, nyomelemek, vitaminok),
        • metabolikus csontbetegségek, csontritkulás, spontán törések (a csonttörés rizikója 2-2,5-szeres), csont deformitások

        A klinikai kép tehát nagyon változatos lehet. Meglepő lehet, de a lisztérzékeny betegek 85 százalékánál hasmenés nem jelentkezik, hanem inkább a fentebb említett tünetek, melynek következtében sajnos a felismerés gyakran késik, pedig a tünetek csökkentésének vagy kialakulásuk megelőzésének egyetlen hatásos módja a szigorú gluténmentes diéta.

        Milyen vizsgálatokat végezhetnek lisztérzékenység gyanúja esetén?

        A cöliákia diagnózisának felállítása a tünetek megismerésén, vérvételi (szerológiai-immunológiai), szövettani (biposzia), valamint genetikai vizsgálatokon alapul.

        A búza mint életveszélyes méreg

        A búza, a búzalisztből készített élelmiszerek képezik az európai ember étrendjének alapját. Száz emberből kettőnek viszont ez az alapélelmiszer életveszélyes méreg, ugyanis lisztérzékeny. De vajon honnan tudhatja, hogy fennáll ez a betegség?
        Lisztérzékenység - A búza mint életveszélyes méreg

        Mikor javasolt a szerológiai vizsgálat (vérvétel)?

        Amennyiben a lisztérzékenység gyanúja felmerül a fentebb részletezett tünetek alapján, vérvétel során vett vérmintából a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki. Az endomysium elleni, IgA típusú antitest (EMA) és a szöveti transzglutamináz elleni, IgG típusú antitest (tTG) kimutatását végzik gluténtartalmú diéta mellett. Hasznos vizsgálat lehet a különböző gyomor-bélrendszeri kórképek elkülönítésében, a cöliákiában szenvedő betegek családtagjainál, vagy a genetikai vizsgálattal fogékony csoportba sorolt betegek szűrővizsgálatára. Fontos a gluténmentes diéta sikerességének ellenőrzésében is, mivel a gluténmentes diéta hatására a panaszok megszűnnek, az autoantitestek közül az EMA gyorsan negatív lesz, a tTG pedig még 3-6 hónapig marad magas, aztán eltűnik a vérből.

        Mikor javasolt a szövettani vizsgálat?

        Pozitív laboreredmény esetén a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele (tükrözéses vizsgálattal) és szövettani vizsgálata javasolt a diagnózis megerősítése céljából. A vékonybélben lisztérzékenység esetén a bélbolyhok atrófiája, sorvadása, valamint a nyálkahártyában emelkedett nyiroksejt-szám észlelhető. Ha a klinikai gyanú nagy, negatív vérvételi eredmény esetén is szövettant kell végezni.

        Mikor javasolt a genetikai vizsgálat?

        A lisztérzékenységre jellemző, hogy családi halmozódást mutat, ezért családszűréssel a betegek családtagjainak 10 százalékánál kimutatható. A genetikai vizsgálat szájnyálkahártya-törletből történik.

        A genetikai vizsgálat során a HLA géncsalád fogékonyságot jelentő fehérjemolekulákat kódoló genetikai változatainak kimutatása történik. A vizsgálatot mindenképp javasolt elvégezni:

        • betegek első fokú rokonainál,
        • gluténérzékenységgel gyakran társuló állapotokban (pl. autoimmun betegségek, Down-kór, 1-es típusú cukorbetegség),
        • tünetek fennállása esetén, vagy amikor kétes vagy ellentmondásos vérvételi eredmény születik a vérvétel és a biopszia eredménye között,
        • tünetek fennállása esetén,  biopszia mellőzésével történő diagnosztizálás céljából,
        • minden egyéb esetben, ha felmerül a gluténérzékenység gyanúja, annak kizárása céljából.

        Mit mutat a genetikai vizsgálat eredménye?

        Amennyiben a fogékonyságot jelentő genetikai kombinációk egyike sem mutatható ki valakiben, akkor nála nagyon valószínű, hogy kizárható a gluténérzékenység. Ez azt is jelenti, hogy egész életében nem fog megjelenni. Ha a genetikai eredmény azt mutatja, hogy a fogékony típusba tartozik valaki, akkor a gluténérzékenység megerősítésére vagy kizárására további vizsgálatokra van szükség.

        Egyéb hasznos, a diagnózist segítő, kiegészítő vizsgálatok

        Mivel a gluténérzékenység egy szisztémás betegség, az egész szervezet általános állapotáról informáló laboratóriumi vizsgálatok is segítik a diagnózis felállítását. A cöliákiához társuló különböző megbetegedések feltárásában szintén hasznosak lehetnek a vérvételi paraméterek. Ilyen laboratóriumi vizsgálatok például a vérszegénység laboratóriumi jelei vagy különböző endokrinológiai, valamint immunológiai paraméterek.


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Osikóczki Orsolya, háziorvos

        Módosítva: 2017.07.07 13:11, Megjelenés: 2017.07.07 13:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        Belgyógyászati vizsgálat

        Belgyógyászati vizsgálat

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        Mi történik konkrétan a belgyógyászati vizsgálaton férfiak esetében?

        Lisztérzékenyek táplálkozása: a gluténmentes diéta

        A lisztérzékenység sajnos egy életre szól, melynek terápiája kizárólag szigorú diétával oldható meg. A cél elsősorban a klinikai tünetek (hasmenés, hányás) megszüntetése, a felszívó funkciók helyreállítása, valamint a daganatos elváltozások kialakulásának megelőzése.

        A székelési inger hiányának okai és kezelése

        Mi okozhatja a székelési inger hiányát? Miért veszélyes? Mihez vezethet? Mi a teendő ilyen esetben?

        Hogyan működik a vékonybél?

        Cikkünkben a vékonybél felépítéséről, szerepéről, feladatáról és működéséről olvashat.

        Lisztérzékenység tünetei, kezelése

        A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, melyet a táplálkozás során bevitt növényi fehérje, a glutén vált ki az erre fogékony embereknél.

        Lisztérzékenység - A búza mint életveszélyes méreg

        A búza, a búzalisztből készített élelmiszerek képezik az európai ember étrendjének alapját. Száz emberből kettőnek lisztérzékenye miatt viszont ez az alapélelmiszer életveszélyes méreg. De vajon honnan tudhatja, hogy fennáll ez a betegség?

        Együttélni a lisztérzékenységgel

        A lisztérzékenység (cöliákia) a leggyakrabban előforduló felszívódási zavar. Kezelése szigorú és élethosszig tartó diéta, mely anyagilag és érzelmileg is jelentősen megterheli a beteget és családját.

        A lisztérzékenységet kiváltó trió

        Brit és ausztrál kutatók szerint a búzában, rozsban és árpában található glutén, három kulcsfontosságú anyaga idézi elő az emésztőrendszer betegségét.

        Tények és tévhitek a lisztérzékenységről

        A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarhoz vezető megbetegedése. A betegség a búzában található glutén hatására alakul ki az arra fogékony egyénekben. Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetően a zab (avenin) hasonló fehérjéi is okozhatnak gyulladást az arra érzékeny betegekben. Összegyűjtöttünk néhány tényt, illetve tévhitet a betegséggel kapcsolatban. Íme!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.