Atópiás dermatitisz

Az atópiás dermatitisz, más néven atópiás ekcéma egy elhúzódó lefolyású, viszkető, gyulladásos bőrbetegség. Gyermekkorban az ekcéma leggyakoribb formája, de felnőttkorban is előfordulhat. Minél később jelennek meg az első bőrtünetek, annál jobb a kórkép lefolyása.

Az atópiás dermatitisz okai és rizikófaktorai

A családban előforduló atópiás hajlam (ekcéma, asztma vagy allergiás nátha) az atópiás dermatitisz legerősebb kockázati tényezője.

A filaggrin nevű fehérje a bőr védőrétegének fontos eleme. Gyakran ez a fehérje hibásan működik atópiás dermatitiszben szenvedő egyéneknél, emiatt könnyen begyullad a bőrük. Olyan környezeti tényezők irritálják a bőrüket, melyek megfelelő bőrvédő funkció mellett semmilyen panaszt nem okoznának.

Minden bizonnyal környezeti faktorok is szerepet játszanak az atópiás dermatitisz kialakulásában. Például azon gyermekeknél, akik vidéken, állatokkal vagy nagycsaládban nőnek fel, ritkábban alakul ki az atópiás bőrgyulladás. A „higiénia-hipotézis” szerint a megváltozott tisztálkodási szokások miatt csökken a kórokozókkal való találkozás a korai életkorban, mely az immunrendszer érését gátolja, megváltozott bőrflórát eredményez. Ritkábban jelentkezik a betegség anyatejjel táplált csecsemőknél is.

A fentiekből látható, hogy a betegség kialakulásában nagy szerepet játszik az immunrendszer zavara, illetve a bőr védőrétegének károsodása. Az utóbbi fokozott vízvesztést ill. megváltozott zsírösszetételt eredményez a bőrben, emiatt a bőrvédelem fokozása érdekében minden atópiás betegnél kulcsfontosságú a bőrük rendszeres hidratálása, azaz testápolók használata. A legtöbb betegnél lényegesen megváltozott a bőr normál flórája is, mely szintén hozzájárul a kórkép létrejöttéhez.

Lásd még Az ekcéma kiváltó okai és típusai

Az atópiás dermatitisszel járó tünetek

A bőrszárazság és a nehezen csillapítható viszketés mindig jelen van atópiás dermatitisz esetén. Ezen túlmenően azonban a klinikai kép nagyon változó, a beteg korától és a betegség aktivitásától is függ.

A bőr gyulladásos elváltozásai

A gyulladásos fellángolásokat erősen viszkető, piros göbcsék és hólyagok megjelenése jellemzi, melyek váladékozhatnak is. A krónikus elváltozások száraz, hámló, piros göbcsék, plakkok formájában jelennek meg. Idővel a bőr megvastagodása, berepedezése alakul ki. Sok betegnél különböző stádiumú elváltozások lehetnek jelen egy időben.

A legtöbb atópiás dermatitiszben szenvedő beteg bőre különösen érzékeny a különböző környezeti ingerekre, ideértve a kontakt, az élelmiszer és a légúti allergéneknek való kitettséget, az irritáló anyagokat, a fizikai környezet változásait (beleértve a légszennyezést, a páratartalmat stb.), a mikrobiális fertőzést és a stresszt is.

Megjelenési helyek

Gyermekeknél az atópiás dermatitisz az esetek 60 százalékában az első életévben (csecsemőkori forma), az esetek közel 85 százalékában öt éves korig (gyermekkori forma) jelentkezik. A betegség különböző módon jelenik meg az eltérő életszakaszokban, ugyanakkor súlyos esetekben minden korcsoportban a test bármely része mutathat tüneteket.

• Csecsemőknél és kisgyermekeknél (0-2 éves): Általában a végtagok feszítő felszíne, az arc, a fejbőr érintett, legtöbbször a pelenka területe tünetmentes. A bőrtünetek hólyagképződéssel járhatnak, váladékozhatnak.
• Idősebb gyermekeknél és serdülőknél (2-16 évesek): A betegséget kisebb váladékozás jellemzi, és gyakran a hajlító felszíneken (térd és könyök) ún. lichenifikált, azaz tömött, beszűrt plakkok jelennek meg.
• Felnőtteknél: Szintén a hajlatokban jellemzőek a tünetek, bár nem olyan mértékben, mint gyermekkorban. Az atópiás dermatitisz gyakran érinti az arcot, a nyakat vagy a kezet.

Speciális előfordulási területek:

• Atópiás kézekcéma - Az atópiás kézekcéma jellemzően a csuklót és a kézhátakat érinti. Leggyakrabban olyan felnőtteknél fordul elő, akik gyermekkorban atópiás dermatitiszben szenvedtek, de már nincs ekcémájuk a tipikus területeken (pl. hajlítás). Tekinthetjük úgy, hogy a gyermekkori ekcémából felnőttkorra csak kézekcéma marad vissza. Különösen azoknál gyakori, akik nedves munkakörnyezetnek vannak kitéve, hiszen a bőr ázása tovább rontja a bőr védekezőképességét.
• Szemhéj ekcéma - A szemhéj gyulladása az bgyakori jellemzője, és egyes betegeknél ez lehet az egyetlen megnyilvánulása.
• Ajak ekcéma (atópiás cheilitis) - Az ajak ekcéma nagyon gyakori atópiás dermatitiszben, amelyet az ajkak szárazsága, hámlása és repedezése jellemez. Ez lehet akár az egyetlen tünete is a betegségnek. A klinikai megjelenés megkülönböztethetetlen lehet az irritánsok vagy allergének okozta ajakgyulladástól.

Kivizsgálás, diagnosztika

A diagnózis a kórtörténeten, a bőrelváltozások jellegén, eloszlásán alapul.

Az atópiás dermatitiszben szenvedő betegek 80 százalékánál emelkedett a szérum IgE szintje, melyet gyakran eozinofília (a vérben az eozinofil granulociták felszaporodása) is kísér. Az IgE-szint a betegség súlyosságától függően változik, bár egyes súlyos betegségben szenvedő betegek IgE-értékei normálisak.

Az atópiás dermatitiszt az allergiás vagy irritatív kontakt dermatitisztől, a pikkelysömörtől, a gyógyszer okozta bőrreakcióktól, a rühességtől, illetve csecsemőknél a szeborreás dermatitisztől kell megkülönböztetni.

Az atópiás dermatitisz lefolyása, szövődmények

Az atópiás dermatitisz krónikus, kiújuló lefolyást követ hónapokon vagy éveken keresztül. Az enyhe betegségben szenvedő betegek bőre kezelés nélkül is időszakos javulást mutathat, de a közepesen súlyos vagy súlyos ekcémában szenvedő betegek ritkán gyógyulnak meg kezelés nélkül.

A korai kezdetű betegségben szenvedő gyermekek többsége késői gyermekkorára kinövi az atópiás dermatitiszt, de a betegek egy része serdülőkorban és felnőttkorban is tünetes marad.

A betegek hajlamosak bakteriális és vírusos bőrfertőzések kialakulására. Az ekcéma ótvarral történő felülfertőződése igen gyakori. Az ekcéma herpeticum nevű kórkép a herpes simplex vírus gyors terjedését jelenti az ekcémás bőrön, mely atópiás dermatitiszben szenvedők esetén fordulhat elő, ez azonban egy nagyon ritka szövődmény.

Az atópiás dermatitisz kezelése

Az első és egyben a legfontosabb lépés a gyulladásos fellángolások megelőzése. Minden kiváltó tényezőt kerülni kell a betegeknek, ilyen lehet például

• a stressz,
• a hosszú, meleg vízben való fürdés,
• a száraz levegőben való tartózkodás,
• a nagymértékű izzadás,
• a detergensek (szappan, mosogatószerek, felületaktív tisztítószerek) használata,
• a kemény vízzel való érintkezést,
• továbbá minden egyéb olyan tényezőt, ami a bőr kiszáradásával jár.

A betegek az átlagos populációhoz képest nagyobb hajlamot mutatnak kontakt allergia kialakulására. Szakmaválasztásnál fontos lehet, hogy atópiás betegek ne érintkezzenek illatanyagokkal, vegyszerekkel.

Fontos, hogy a betegek bőrét rendszeresen hidratálni kell, a tünetmentes időszakokban is, illetve a zuhanyzás is speciális hidratáló tusfürdővel történjen.

A bőrgyulladás fellángolásakor hazánkban helyi hatású szteroidok és ún. kalcineurin inhibitor készítmények érhetőek el.

Súlyosabb esetekben fényterápia és szisztémás kezelés is szóba jön, mint például a ciklosporin kezelés, ami egy immunszupresszív gyógyszer, vagy a biológiai terápiák.

Tanácsok Így enyhíthető az atópiás ekcéma okozta viszketés

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Müller Mariann, bőrgyógyász szakorvosjelölt