• Biztosan lisztérzékenységről van szó? Indokolt a gluténmentes étrend?

        Dr. Pászthory Erzsébet
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász

        Gyakori panasz, hogy lisztes ételek (tészta, kenyér) fogyasztása puffadást, bizonytalan hasi fájdalmakat, olykor hasmenést okoz, melyek enyhülnek, esetleg megszűnnek, ha a beteg kiiktatja étrendjéből a gabonaféléket. Vajon biztosan lisztérzékenységről van szó? Nem biztos.

        Szabad-e, kell-e ilyenkor tartósan gluténmentes étrendet tartani? A válasz: nem, mert szigorú diéta csak igazolt lisztérzékenység esetén indokolt. A gabonafélékben jelenlegi ismereteink szerint két olyan összetevő van, ami gondot okozhat az arra fogékony embereknek: a glutén és a fruktán. A glutén az, amely szigorú diétát és ellenőrzést igénylő autoimmun betegséget, azaz lisztérzékenységet válthat ki, míg a fruktán „csak” a funkcionális kórképek közé tartozó ételintolerancia kialakulásáért felelős.

        A lisztérzékenységről részletesen

        A lisztérzékenység - más néven glutenérzékenység vagy cöliákia - autoimmun betegség. A gabonafélékben levő glutén nevű fehérje fogyasztása az arra genetikailag hajlamos személyekben az immunrendszert a szervezet saját szövetei ellen ható ellenanyagok termelésére  ösztönzi. Ennek következménye jellemzően a vékonybélben kialakuló krónikus gyulladásos állapot, amely a bélbolyhok sorvadását, táplálék-felszívódási zavart, hiánytüneteket okoz.

        Sajnálatos tény, hogy egyre több embert érint, a jelenlegi 1 százalékra becsült előfordulási gyakoriság növekvő tendenciát mutat. Bármely életkorban jelentkezhet, nem tudjuk, mi az a tényező, ami beindítja a folyamatot.

        Hirdetés

        A lisztérzékenység tünetei

        A rosszul emésztett béltartalom a vastagbélbe jut, ahol a bélbaktériumok bontják tovább. Alapvetően ennek köszönhetőek a leggyakoribb panaszok: puffadás, hasmenés, bizonytalan fájdalmak. Gyakori, hogy a megváltozott emésztés miatt tökéletlen a tejcukorbontása, így átmenetileg laktózintolerancia is kialakulhat.

        A felszívódási zavar következtében kialakuló hiányállapotok vérszegénységet, vashiányt, ödémát (fehérjehiány), csontritkulást (kalcium- és D-vitamin-hiány), érzészavart (B-vitamin-hiány) okoznak. Gyerekeknél gyakori a fejlődés, növekedés elmaradása, nőknél menstruációs zavarok jelentkezhetnek.

        Mivel autoimmun, tehát a szervezet egészét érintő betegségről van szó, a lisztérzékenységhez társulhat inzulinfüggő cukorbetegség, a pajzsmirigyet, bőrt, ízületeket érintő gyulladásos betegségek, a kisagyi idegpályák károsodása, amely a mozgáskoordináció zavarát (ataxia) okozhatja. Kezeletlen lisztérzékenység esetén megnő az esély daganatos betegségek kialakulására is.

        Olvasson tovább! Ezekkel a betegségekkel keverhető össze a cöliákia

        A lisztérzékenység diagnózisa

        A fel nem ismert lisztérzékenység

        A lisztérzékeny hölgyek körében gyakrabban jelentkeztek menstruációs panaszok. A menstruációs zavarok következtében az ovulációk száma is csökkent, így kisebb eséllyel estek teherbe.

        A fel nem ismert lisztérzékenység következményei

        Két pillérre épül: a vérben keringő antitestek laboratóriumi és a béltraktus gyulladásának szövettani  kimutatásán.

        • Laboratóriumi vizsgálatok: Magyarországon jelenleg a rutinszerűen alkalmazott teszt a szöveti transzglutaminázellenes antitestek (tTG-IgG és tTG-IgA) szintjének mérése vérmintából. Kétes esetekben kiegészítésként alkalmazható még az endomysiumellenes antitest (EMA) vizsgálat is.  

        • Szövettani vizsgálat: a krónikus gyulladás következtében létrejött bélboholysorvadás endoszkópos vizsgálat során a nyombélből vett szövetmintából mutatható ki.  (Ez az úgynevezett „felső panendoszkópia”, amely a nyelőcső, a gyomor és a nyombél vizsgálatát jelenti - helyi érzéstelenítésben elvégezhető, és mindössze néhány percig tart. A szövetmintavételt a páciens nem érzi.)

        Az eredmények együttes értékelése alapján állítható fel a lisztérzékenység diagnózisa.

        A későbbiek során, ha a beteg következetesen tartja a gluténmentes diétát, a laboratóriumi és a szövettani eltérések normalizálódnak (kivéve a nagyon ritka, diétára nem reagáló eseteket). Ez 6-12 hónap múlva várható, ezért általában fél éves diéta után történik az első vérvétel és egy év után az endoszkópos kontroll.

        Már a tervezett gluténmentes diéta kezdése előtt meg kellene történniük ezeknek a vizsgálatoknak!  Ha felmerül bennünk a gyanú, hogy a lisztes ételek okozzák panaszainkat, forduljunk orvoshoz!

        Sajnos gyakran előfordul, hogy a beteg már néhány hónapja gluténmentes étrendet tart, mikor először jelentkezik az orvosnál. A negatív szerológiai és szövettani eredmények ilyenkor nem értékelhetőek, hiszen nem tudhatjuk, hogy a diéta kezdete előtt voltak-e antitestek a vérben, illetve bélboholysorvadás a vékonybélben. Ilyenkor 6-8 hetes gluténterhelés, vagyis gluténtartalmú étrend bevezetése után lehet elvégezni a vizsgálatokat.

        Olvasson tovább! Mit tegyen, ha már diétázott a vizsgálat előtt?

        Tünetmentes állapotban is szükségessé válhat a betegségre való hajlam kimutatása. Erre elsősorban gyerekeknél kerül sor, ha a szülők, testvérek között lisztérzékenység fordul elő. Időben elkezdett gluténmentes étrend tartása ugyanis alapvető a megfelelő testi-szellemi fejlődés szempontjából.

        Az is gyakori, hogy valaki már panaszmentessé vált a gluténmentes étrend mellett, és - érthető módon - nem vállalja a gluténterhelés hatására esetleg visszatérő kellemetlenségeket.

        Ezekben az esetekben segít a genetikai vizsgálat: a napi gyakorlatban szájnyálkahártya-kenetből végzik, de akár köldökzsinórvérből is elvégezhető. A pozitív eredmény a betegségre való hajlamot jelzi, nem utal fennálló betegségre! (Nem tudjuk megjósolni, hogy a hajlamból mikor fejlődik ki betegség, lehet, hogy csak felnőtt korban, lehet, hogy sohasem.) Hátránya, hogy az értékelés több hetet vesz igénybe, és lényegesen drágább, nehezebben hozzáférhető, mint a szerológia.

        A genetikai eredmény értékelése:

        • Ha előzőleg nem tartott gluténmentes étrendet a páciens, és a genetikai teszt pozitív, szerológiai vizsgálat dönti el, hogy szó van-e aktív betegségről. Pozitív szerológiai eredmény esetében természetesen gluténmentes diéta tartása szükséges.

        • Ha a szerológiai lelet negatív, 2-3 évente vagy a panaszok jelentkezésekor ellenőrizni kell a vérben az antitestek szintjét.

        • Ha a beteg diéta hatására vált panaszmentessé, és a genetikai vizsgálat pozitív, lisztérzékenység véleményezhető, és a diéta tartása indokolt.

        • Negatív genetikai teszt esetében a szigorú diéta tartása értelmetlen.

        A lisztérzékenység kezelése

        A lisztérzékenység kezelésének egyetlen módja az élethosszig tartó, teljesen gluténmentes étrend tartása. Ennek eredményeképpen megszűnik a gyulladásos állapot, regenerálódik a bélnyálkahártya, rendeződik a tápanyagok felszívódása. Az autoimmun kísérőbetegségek (pajzsmirigy-, bőr-, ízületi gyulladás, cukorbetegség, idegrendszeri elváltozások) kialakulása is megelőzhető az idejekorán elkezdett diétával. Tudatában kell lennünk, hogy már kis mennyiségű glutén is aktivizálhatja a betegséget!

        Tanácsok a gluténmentes diétához

        • Glutént tartalmaznak, és az étrendből teljesen kizárandók: gabonafélék, mint búza, rozs vagy árpa és a belőlük készült élelmiszerek.

        • A biztosan gluténmentes zabliszt vagy zabpehely nem tiltott.

        • Nehézséget jelent a glutént csak kis mennyiségben tartalmazó, nem lisztes termékek (például hentesáruk) kiszűrése, ezért csak olyan élelmiszereket vásároljunk, amelyeken fel van tüntetve a „gluténmentes” jelzés.

        • A lisztérzékenyek információs portálján részletes ismertető található a diétáról.

        • A probiotikumok szedése segíthet a betegség által megtépázott bélflóra helyreállításában.

        Olvasson tovább! Mivel pótolja a búzadarát, ha lisztérzékeny?

        A lisztérzékeny betegek kezelése az egyik leghálásabb feladat! Már néhány hét alatt látványos javulást tapasztalhatunk: javul az erőnlét, gyarapszik a testsúly, megszűnnek az ödémák. Gyakori, hogy a korábban fennálló laktózintolerancia is „meggyógyul” - ennek az az oka, hogy az emésztés és felszívódás rendeződésével a tejcukor bontása is normalizálódik.

        Figyelembe kell vennünk, hogy a gluténmentes diéta tartása mellett ajánlatos néhány ásványi anyag és vitamin pótlása. Ezek a következők: magnézium, vas, szelén, cink, kalcium, folsav, B-vitaminok, D-vitamin.

        Nagyon ritkán fordul elő, mikor a diéta nem hozza meg a kívánt eredményt, ilyenkor refrakter cöliákiáról beszélünk, ami speciális gyógyszeres kezelést tehet szükségessé.

        A betegség diagnózisát követően gyakrabban, majd évente ajánlott kontrollvizsgálaton részt venni, ami alapvetően a tápláltsági állapot és az ellenanyagok szintjének ellenőrzését jelenti.

        Részletesen a gluténmentes diétáról
        A lisztérzékenység sajnos egy életre szól, melynek terápiája kizárólag szigorú diétával oldható meg. A cél elsősorban a klinikai tünetek (hasmenés, hányás) megszüntetése, a felszívó funkciók helyreállítása, valamint a daganatos elváltozások kialakulásának megelőzése.

        Részletesen a gluténmentes diétáról

        A fruktánintolerancia

        Szerencsére a kenyér és lisztes ételek fogyasztásával összefüggésben tapasztalt hasi panaszok hátterében a betegek jelentős részénél nem igazolódik lisztérzékenység.

        Ilyenkor a gabonafélék másik bajkeverője, a fruktán nevű szénhidrát a bűnös. Az utóbbi évek felismerése, hogy az úgynevezett „nem cöliákia által okozott gluténérzékenység” (NCGS: Non-Coeliac Gluten Sensitivity) hátterében fruktánintolerancia, a fruktán emésztésének zavara áll. A fruktán nem emésztődik meg a vékonybélben, ezért a vastagbélbe jutva a bélbaktériumok bontják tovább, hasmenést, puffadást okozva.

        Lényeges megértenünk, hogy a fruktánintolerancia soha nem jár a bél károsodásával, felszívódási zavarral és gyulladással, mint a lisztérzékenység, ezért szigorú diéta tartására sincs szükség!

        Fruktánt ugyanakkor nem csak a búza, rozs és árpa tartalmaz jelentős mennyiségben, hanem a fejes káposzta, fokhagyma, vöröshagyma, brokkoli, spárga, csicseriborsó, aszalt szilva is - így aztán a gluténmentes diéta nem csak felesleges, de nem is megfelelő a fruktánintolerancia esetében.

        Arra érdemes törekedni, hogy lehetőleg csökkentsük a fruktánban gazdag ételek fogyasztását. Ételnapló vezetése is segíthet a számunkra legmegfelelőbb étrend kialakításában.

        Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyászForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász

        Módosítva: 2018.02.16 11:25, Megjelenés: 2018.02.16 11:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az Ön bőre milyen?

        Az Ön bőre milyen?

        Peterman Krisztina

        Bőrünk típusának megfelelő ápolást igényel. Milyen jelekből határozható meg bőrtípusunk?

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        Lisztérzékenyek táplálkozása: a gluténmentes diéta

        A lisztérzékenység sajnos egy életre szól, melynek terápiája kizárólag szigorú diétával oldható meg. A cél elsősorban a klinikai tünetek (hasmenés, hányás) megszüntetése, a felszívó funkciók helyreállítása, valamint a daganatos elváltozások kialakulásának megelőzése.

        Kérgesedő kötőszövet - a szkleroderma

        A test kötőszöveteit érinti, változtatja meg - az életszerű működést lehetetlenné tevő módon - a szisztémás szklerózis nevű krónikus, autoimmun betegség. Az érintetteknél a test különböző pontjain - akár a létfontosságú szervekben (például a tüdőben, szívben, vesékben) - megvastagodik, hegesedik a kötőszövet, ezáltal e ritka kór megjelenése rontja az egészségi állapotot, sőt az életet is fenyegetheti.

        Lisztérzékenység tünetei, kezelése

        A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, melyet a táplálkozás során bevitt növényi fehérje, a glutén vált ki az erre fogékony embereknél.

        Lisztérzékenység - A búza mint életveszélyes méreg

        A búza, a búzalisztből készített élelmiszerek képezik az európai ember étrendjének alapját. Száz emberből kettőnek lisztérzékenye miatt viszont ez az alapélelmiszer életveszélyes méreg. De vajon honnan tudhatja, hogy fennáll ez a betegség?

        Mit jelent az IgG4-asszociált betegség?

        Azon kórképeket foglalja magába, melyekben krónikus gyulladás áll fenn, a szöveteket teleszűrik a gyulladásos sejtek, a limfocita és IgG4-et termelő, úgynevezett plazmasejtek. A betegségcsoport nevét onnan kapta, hogy az esetek 50-68 százalékában emelkedik az IgG4-immunoglobulin vérszintje.

        Mi a cöliákia és miért szükséges a gluténmentes étrend?

        A magyar táplálkozásban alapélelmiszerként elfogadott gabonafélék több betegség kiváltásában is szerepet játszanak. Az egyik legismertebb a cöliákia, de ezenkívül allergiát is okozhatnak, valamint egyéb gyomor-bélrendszeri megbetegedésekben is lehetnek tünetprovokálók.

        A lisztérzékenység kivizsgálása

        A lisztérzékenység (cöliákia, nem trópusi sprue, gluténszenzitív enteropathia) a genetikailag fogékony emberekben a táplálkozással bevitt glutén (gliadin) hatására a vékonybél nyálkahártyájának felszívódási zavarokkal járó krónikus, T-sejtekhez kötött autoimmun megbetegedése (az immunrendszer kóros működése).

        Lisztérzékenység vagy nem-cöliákiás gluténérzékenység?

        A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.