A gabonafélék fogyasztásával összefüggő panaszokról
megjelent:
A gabonák egyik összetevője, a glutén amellett, hogy jelentősen lelassíthatja a fogyást, számos embernél az egész szervezetre kiterjedő panaszokat is okozhat. Cikkünkben a gabonafélék fogyasztásával kapcsolatba hozható betegségeket - a lisztérzékenységet, a gabonaallergiát és a nem cöliákiás gluténérzékenységet - vesszük górcső alá.
Ahogyan az allergiák esetében is, úgy különböző ételintoleranciával összefüggő problémák terén is az esetek számának emelkedése figyelhető meg napjainkban - számol be tapasztalatairól dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Egyre többen küzdenek gyomorégéssel, gyomorfájással, gyakori panasz a haspuffadás is. Emellett több vizsgálat kutatja a táplálkozás szerepét, bizonyos betegségek kialakulásában is.
A ma legtöbbet gyanúba kevert élelmiszerek egyik csoportja kétség kívül a gabonafélék, különösen azok egyik alkotóeleme, a glutén. A lisztérzékenység és búza allergia mellett az orvosi szakirodalomban megjelent egy új kórforma, amit gluténérzékenységnek is nevezhetünk.
Lisztérzékenység vagy cöliákia
Mi okozza?
A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, mely két alcsoportra oszlik: gluteninre és gliadinra. A lisztérzékenység - orvosi nevén cöliákia - a búza, rozs, zab és árpa egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység.
Tünetei közé tartozik a hasmenés, hasfájás, puffadás, zsírszéklet, csecsemőknél és kisgyermekeknél az előredomborodó has, fogyás, a fejlődés elmaradása, a rossz felszívódás miatt vas-, és vitaminhiány. Későbbi életkorban csontritkulás is jelezheti a betegséget. Lisztérzékenység során, autoimmun jellegű folyamat következtében bélnyálkahártya károsodás jön létre. Ha a beteg huzamosabb időn át az előbb felsorolt összetevőket tartalmazó élelmiszereket fogyasztja, a vékonybél nyálkahártyájának súlyos károsodása jön létre – magyarázza a Budai Allergiaközpont orvosa. A vékonybélben található bélbolyhok, amik a tápanyagok felszívódását biztosítják, képtelenek lesznek eredeti funkciójuk betöltésére. A beteg szervezetében a tápanyagok optimális felszívódása nem jön létre, az étkezések során elfogyasztott táplálékok a szervezetben nem tudnak megfelelően hasznosulni.
Búza- vagy gabonaallergia
Mindkét néven előfordul, de azonos problémát jelöl. A panaszok létrejöttének az oka: a búza fehérjéire (amiláz és tripszin inhibitorokra, gliadinra) adott kóros immunválasz. Itt tehát szintén az immunrendszer érintettségéről beszélünk, patogenezisében a búza specifikus IgE antitestek központi szerepet játszanak, ez különbözteti meg a valódi allergiát az érzékenységtől – magyarázza dr. Hidvégi Edit. A diagnózist azonban bonyolítja, hogy létezik nem-IgE mediált búza allergia is, ezt meglehetősen nehéz elkülöníteni a gluténérzékenységtől.
Tünetei megegyeznek a táplálékallergiák jellemző gyomor- és bélrendszeri tüneteivel. Emellett eldugult orr, fáradtság, asztma, erős premenstruális szindróma (PMS), mandulagyulladás, szemkönnyezés, koncentrálóképesség romlása, bélproblémák, vérellátási zavarok, gyakori vizeletürítés és artritisz jelezhetik a betegséget.
Nem cöliákiás gluténérzékenység
Definíciója szerint a ”glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem cöliákiás és nem búzaallergiás személyeknél”. A lisztérzékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése végett használják rá a non-celiac gluten sensitivity (NCGS), vagy is „nem-cöliákiás gluténérzékenység” elnevezést. Előfordulásáról pontos adatok feltehetőleg azért nincsenek, mert sok beteg öndiagnózis alapján, orvosi vizsgálat és tanács nélkül kezd gluténmentes diétába.
Habár a betegség rizikófaktorait még nem ismerjük, az eddig elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy előfordulása nők és fiatal\középkorúak körében magasabb. Ennek oka az lehet, hogy a két csoport tagjai jellemzően többször próbálkoznak a megszokottól eltérő diétával, így esetükben könnyebb felismerni a betegséget. Mivel jelenleg nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, ami egyértelműen igazolná a betegség fennállását, a diagnózisban is nagy szerepet kap a kizárásos diéta.
„Az utóbbi évek irodalmában megjelentek olyan cikkek - és nekem is volt nem egy olyan betegem - akinek nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a cöliákiát, a bélbiopszia sem mutatott bélboholy atrófiát, mégis javított állapotán a lisztmentes diéta. Ezek a "nem-cöliákiás glutén érzékeny esetek.” – jegyzi meg dr. Hidvégi Edit.
A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órákon vagy napokon belül jelentkeznek, leginkább az IBS tüneteihez hasonlítanak: hasfájás, a széklet megváltozása (hasmenés és székrekedés váltakozva jelentkezhet). Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak vagy karok zsibbadása, ekcéma vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet.
Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területén jelentkeznek: hasfájás, krónikus hasmenés. Egyéb tünet a fáradtság lehet. A panaszok a glutén fogyasztásának kerülésével megszűnnek, majd újra jelentkeznek, ha ismét visszakerül a beteg étrendjébe.
Tovább Lisztérzékeny betegek táplálkozása
(Budai Allergiaközpont - Dr. Hidvégi Edit, gasztroenterológus)
