Májgyulladás - Okok, tünetek és kezelés

Májgyulladást (hepatitis) okozhatnak vírusok, autoimmun betegség, anyagcserebetegségek, alkohol, bizonyos gyógyszerek és méreganyagok. Világszerte a vírusos májgyulladás a leggyakoribb. Elkülönítjük az akut és krónikus hepatitiseket. A májgyulladás tehát nem egységes betegség, hanem számos különböző kórfolyamat közös megnevezése van akut és krónikus formája.

Mi okozhat májgyulladást?

Akut májgyulladás okai

Az akut májgyulladás különböző okokra vezethető vissza, legtöbbször fertőzések és mérgezések vezetnek akut hepatitishez.

Fertőzéses esetekben a leggyakoribb a hepatitis A-, B-, C-, D-, E- vagy G-vírusfertőzés. Más fertőző betegségek szövődményeként is kialakulhat májgyulladás. Ilyen betegség például a mononukleózis (Epstein-Barr-vírus okozza), valamint a cytomegalovírus, a Coxsackie-vírus és más ismeretlen vírusok által okozott fertőzések. A baktériumok okozta betegségek közül májgyulladáshoz vezethet a leptospirosis, a brucellosis és a szalmonellózis, de májgyulladás az amöbiázis és a malária következtében is felléphet.

A mérgezések közül meg kell említeni az alkoholmérgezést, a gombamérgezést (pl. galócafajok, pl. fehér gyilkosgalóca, légyölő galóca, illetve egyéb mérges gombák), a gyógyszermérgezést, illetve a bizonyos gyógyszerek (pl. paracetamol, illetve egyes altatógázok, pl. halothan) túladagolásából adódó mérgezéseket.

Krónikus hepatitis okai

• Krónikus hepatitist is okozhatnak hepatitis vírusok (B, C és D típusai), valamint toxikus hatások: bizonyos gyógyszerek (pl. a tuberkulózis elleni gyógyszerek), alkohol és mérgek.

• Az autoimmun hepatitisben szenvedők esetében a szervezet immunrendszere megtámadja és pusztítja a májsejteket, krónikus gyulladást előidézve. A betegség 70 százalékban nőknél jelentkezik, az autoimmun hepatitisre való hajlam öröklődhet. Néhányszor akut formában is jelentkezhet.

• Wilson-kór: a réz anyagcseréjének zavara.

• Hemokromatózis: a vas anyagcseréjének zavara.

• Néhány esetben a krónikus hepatitis oka ismeretlen.

A májgyulladás tünetei

A régebbi ismertetőkben általában a májbetegségre utaló klasszikus tüneteket – sárgaság, hányinger, jobb bordaív alatti fájdalom – emelték ki, azonban ma már tudjuk, hogy az esetek - különösen a vírushepatitisek - nagy része kezdetben teljesen tünetmentes, vagy csak nagyon enyhe, nem specifikus panaszokat okoz. A modern szakmai ajánlások sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek a korai felismerésre, a tünetmentes esetek szűrésére és a virológiai diagnosztikára.

Akut hepatitis

Előfordulhat, hogy a fertőzés fennállása ellenére a májgyulladás tünetmentes. Gyerekeknél az akut hepatitisek bizonyos formái rendszerint nagyon enyhe lefolyásúak, esetenként akár teljesen tünetmentesek is lehetnek. A betegek jelentős részénél az első eltérés csupán rutin laborvizsgálat során észlelt emelkedett GOT- és GPT-érték.

Korai stádiumban jellemző a fáradtság, az általános rossz közérzet, láz, émelygés, ízérzékelés megváltozása, bizonyos élelmiszerekkel szembeni undor, jobb bordaív alatti fájdalom, mivel a máj kissé megnagyobbodott. Jelentkezhet továbbá izomfájdalom, ízületi fájdalmak, fejfájás, illetve bőrkiütések is kialakulhatnak.

Későbbi fázisban sárgaság alakul ki: a szemfehérje elsárgul, később a bőr és a nyálkahártyák is sárgás elszíneződést kapnak. A vizelet feltűnően sötét, a széklet világosabbá válik (akár fehéres színű is lehet). A sárgás elszíneződést a bilirubin adja, ami a vörösvértestek bomlásterméke. A gyulladt máj nem képes a bilirubint megfelelő módon és mértékben lebontani, ezért az felszaporodik a vérben. Később fokozott viszketés jelentkezhet, ezzel egy időben a többi panasz alábbhagy.

A betegség harmadik, egyben gyógyulási fázisában továbbra is jellemző a fáradtság és kimerültség, mely több hétig vagy akár hónapig fennállhat.

Krónikus hepatitis

A krónikus hepatitis alattomosabb. Hónapokig, vagy akár évekig panaszmentes lehet, miközben fokozatosan májfibrózis vagy májcirrózis alakul ki. A betegek sokszor csak általános gyengeséget, koncentrációs nehézséget, fáradtságot, terhelhetőség-csökkenést, fokozott alvásigényt vagy alvászavart tapasztalnak. Rendszerint enyhe nyomásérzés tapasztalható a jobb bordaív alatt a májmegnagyobbodás miatt. Gyakoriak a májon kívüli eredetű tünetek is: krónikus hepatitis B és C esetén előfordulhat ízületi fájdalom, bőrkiütés, vasculitis, neuropathia, vesekárosodás vagy hematológiai eltérések is.

Késői tünet a sárgaság, ebben a stádiumban a betegség már jócskán előrehaladott állapotban van.

Hogyan diagnosztizálható a májgyulladás?

A májgyulladás kivizsgálása ma már nemcsak a májenzimek (ALT, AST) meghatározására épül, hanem az albumin-, bilirubin-, INR-, thrombocytaszám- és cholestasis-paraméterek vizsgálatára is, amelyek a máj működéséről és az esetleges fibrózisról (hegesegés) adnak információt. A vírushepatitisek diagnosztikájában kiemelt szerepet kapnak a vírus meghatározásához szükséges szerológiai és molekuláris vizsgálatok.

A májfibrózis megítélésében a korábban alkalmazott májbiopsziát egyre inkább nem invazív módszerek, elsősorban a FibroScan váltja fel, ami egy fájdalommentesen végezhető, ultrahanghoz hasonló működési elvű vizsgálat.

A modern ajánlások hangsúlyozzák a rizikóalapú szűrés fontosságát, ezért bizonyos veszélyeztetett csoportokban tünetmentesen is javasolt az esetleges májgyulladást kimutató vizsgálatok elvégzése.

Részletesen Vizsgálatok a májgyulladás szűréséhez és diagnosztizálásához

A hepatitis kezelése

A kezelés attól függ, mi okozta a májgyulladást.

Ha alkohol vagy gyógyszerek, akkor a méreganyagoktól meg kell szabadítani a szervezetet és a jövőben kerülni kell azokat.

Ha a májgyulladás valamilyen más betegség szövődménye, akkor az alapbetegséget (pl. anyagcserebetegségek) kell kezelni, és ezután a májgyulladás is rendszerint megszűnik.

Akut vírusos májgyulladás esetén a legfontosabb az ágynyugalom, és tilos alkoholos italt fogyasztani!

Krónikus hepatitis B esetén ugyan a teljes vírusmentesség ritkábban érhető el, de az antivirális (tenofovir, entecavir) kezelések hosszú távon jelentősen csökkentik a súlyos szövődmények (májzsugor, májrák) kockázatát.

A krónikus hepatitis C-t korábban rendszerint peginterferon-alfa és ribavirin kombinációjával kezelték. Ám az utóbbi években Magyarországon is elérhetővé vált a direkt ható antivirális szerekkel (DAA) közel teljes sikerrel végzett kezelés.

Az autoimmun hepatitis olyan gyógyszerekkel kezelhető, amelyek elnyomják az immunrendszert (immunszuppresszív szerek), például kortizonnal, azathioprinnal.

Mire kell még odafigyelnie a betegnek a szükséges kezelés mellett?

• Amint felmerül a májgyulladás gyanúja, tilos az alkoholfogyasztás!

• Kérjen tanácsot orvosától az étkezési szabályokkal kapcsolatban. A máj az anyagcserefolyamatok fontos szerve, megbetegedése befolyásolja a táplálkozást.

• Konzultáljon orvosával szedett gyógyszereiről, amennyiben azok májgyulladást, májkárosodást okozhatnak.

• Akut májgyulladás esetén szánjon elegendő időt a pihenésre! Csakis akkor kezdhet újra dolgozni, ha már teljesen jól érzi magát.

• Ha betegségét hepatitis B vagy C vírus okozza, tájékoztassa családját, szexuális partnerét, hogy védőoltással védekezhessenek a fertőzéssel szemben.

• Ha krónikus májgyulladásban szenved, vegyen részt rendszeresen orvosi kontrollvizsgálaton! Rendszeres hasi ultrahang és sok esetben AFP-monitorozás szükséges, ezek a májrák korai felismerésében segítenek.

Prognózis

Az akut hepatitis sok esetben pihenés és kímélet mellett magától gyógyul. Ha a máj gyulladásához gyógyszerek vagy alkohol vezettek, és a páciens a későbbiekben kerüli ezeket a méreganyagokat, illetve amennyiben nem károsodott tartósan, a máj regenerálódik.

A hepatitis B, C és D vírusok krónikus betegségeket okozhatnak, melyek késői felismerés esetén gyakran vezetnek szövődményekhez. A B és C típus néhány páciensnél hegesedéshez vezet (fibrózis), a májban hegszövetek képződnek, amelyek nem látják el az egészséges májszövetek szerepét. Korai stádiumban bizonyos körülmények között a máj egy része regenerálódik, késői stádiumban azonban a máj tartósan károsodik, cirrózis alakulhat ki. A krónikus hepatitis egyéb formái is májcirrózis kialakulásához vezethetnek.

A krónikus hepatitis C és B növeli a májrák kockázatát.

Megelőzés

A májgyulladásos esetek többsége - a vírusos és toxikus eredetű hepatitisek - megelőzhető, az autoimmun vagy anyagcserebetegség-eredetű gyulladás nem.

A hepatitis A-fertőzés az úgynevezett fekál-orál úton (azaz: széklettel szennyezett élelem, tárgyak, kéz szájba kerülése révén), ezért rendszerint rossz higiéniás viszonyok mellett terjed. Mivel a nem megfelelően megtisztított élelmiszerek fogyasztásával is elkapható, mindig fontos odafigyelni a megfelelő élelmiszerhigiéniára itthon is, de különösen külföldi tartózkodás alkalmával. A fokozott kockázatnak kitett személyeknek (pl. kórházi dolgozóknak) a hepatitis A elleni oltással kell védekezniük.

A hepatitis B vírus ellen is van oltóanyag, melynek beadatása hazánkban 13 éves kortól kötelező, de csecsemőknek és kisgyerekeknek is ajánlott beadatni. A hepatitis B nemi úton terjed, így a védőoltás mellett sokat tehet a betegség megelőzéséért, ha nem váltogatja szexuális partnereit és óvszert használ. A szülés során a hepatitis B-fertőzött anyák gyermekei is megfertőződnek. Ilyen esetben a babának mielőbb védőoltást adnak, hogy megakadályozzák a vírus terjedését és a megbetegedés kialakulását.

Kerülje a túlzott mértékű alkoholfogyasztást, és kérdezze meg orvosát a szedett gyógyszerek lehetséges mellékhatásairól! A recept nélkül kapható készítmények is károsíthatják a májat!

Táplálkozzon egészségesen, kiegyensúlyozottan, a máj védelme szempontjából is hasznos a rostban gazdag, zsírszegény táplálkozás. Igyekezzen tartani ideális testsúlyát, mivel a túlsúly is károsítja a májat.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász