Ezekkel a betegségekkel keverhető össze a cöliákia

A tápanyagok lebontási termékeinek bélből történő zavart felszívódásának, valamint az elszállításukban történő károsodásnak (malabsorptio) hátterében különféle betegségek állhatnak. Ezek a kórképek egymáshoz hasonló tünetekkel járhatnak, ezért elkülönítésük igen fontos feladat. Mely betegségek lehetnek hasonlóak, mint a lisztérzékenység?

Gluténnel összefüggésbe hozható betegségek

I. Autoimmun eredetű megbetegedések

1. Lisztérzékenység (cöliákia)

A lisztérzékenységet a panaszok és a megjelenés jellege alapján további típusokra bonthatjuk – tehát nem is csak más kórképektől különíthetjük el, hanem önmagában is több válfaját ismerjük.

• Szimptómás, vagyis klasszikus, bélrendszeri tünetekkel járó típus: a cöliákia típusos tüneteivel (hasmenés, puffadás, nagytömegű, laza (gyakran bűzös) széklet), valamint bélnyálkahártya eltérésekkel jár. Az ebben a típusban szenvedő betegeknél glutén hatására teljes vagy részleges felszívódási zavar alakul ki teljes vagy részleges vékonybél nyálkahártya károsodással.

• Nem-klasszikus, bélrendszeri tünetekkel járó típus: ennél a típusnál az emésztőrendszeren kívüli tünetek vannak túlsúlyban, pl. vérszegénység, fáradékonyság, menstruációs zavarok, növekedési eltérések, fogzománc hibák stb. A vékonybélbolyhok eltérése ebben a típusban is megfigyelhető. Ez a típus gyakoribb, mint a klasszikus típus, és legtöbbször felnőttekre jellemző.

• Lappangó típus: általában a betegek semmilyen - sem bélrendszeri, sem azon kívüli - tünetet nem panaszolnak, tünetmentesek. Időnként előfordul náluk kóros, vékonybél nyálkahártya sorvadást mutató szövettani lelet, mely gluténmentes diéta hatására regenerálódik. A vérvizsgálati eredmény azonban náluk is pozitív. A gyanút a pozitív szerológia mellett a cöliákia családi előfordulása vetheti fel.

• Néma vagy csendes típus: a csendes típusú cöliákiásoknál szövettani eltérések és pozitív vérvizsgálati eltérések igazolhatóak, azonban tüneteik nincsenek, emiatt általában véletlen (pl. laborleletben észlelt eltérések miatt) derül fény a problémára.
  
  A két utóbbi típus diagnosztizálása, kiszűrése igen nehéz, emiatt sokszor későn jut a beteg a pontos diagnózishoz, pedig a gluténmentes diéta mielőbbi bevezetése a szövődmények esélyének csökkentésével jár.

2. Dermatitis herpetiformis (Duhring-betegség)

A gluténérzékenység következtében alakulhat ki a dermatitis herpetiformis nevű autoimmun bőrbetegség. Vöröses, viszkető, csalánkiütésszerű, csoportosan elhelyezkedő hólyagok jelennek meg a bőrön. Leggyakrabban a térd, a könyökhajlat, a tarkó, a farpofák, a has érintett, de gyakorta előfordul az arcon is. Az elváltozások viszketnek, a vakarással azonban vigyázni kell, mert felülfertőződhetnek. A tünetek rendszerint hullámokban jelennek meg, sokszor tartósan tünetmentesek a betegek.

A panaszok hátterében a bőrben lerakódó ellenanyagok (a glutén összekapcsolódik az IgA típusú immunglobulinnal) állnak. Diagnosztikája bőrből történő mintavétellel és a minta szövettani vizsgálatával, valamint speciális immunfluoreszcens vizsgálattal történik. A lisztérzékenységre vonatkozó diagnosztikus vizsgálatokat is mindig el szokták végezni gyanú esetén. Kezelésében a gluténmentes diéta az alap, azonban sajnos sokáig tart a diéta mellett is a bőrtünetek visszahúzódása. Speciális gyógyszerekkel tudnak segíteni a tünetek enyhítésében.

3. Gluténataxia

A gluténérzékenység okozhat különböző idegrendszeri tüneteket is, mint az epilepszia, a szorongás, a depresszió. Előfordulhat az akaratlagos mozgások hibás koordinációja is egyensúlyproblémákkal, végtagi bizsergő érzéssel. Ezt nevezik gluténataxiának.

II. Allergiás eredetű megbetegedések

Búza allergia

Jellemzője, hogy allergiás válaszreakció lép fel gabona hatására, ami gyorsan jelentkező panaszok képében jelenik meg, mint például orrdugulás, fáradtság, könnyezés.

III. Nem autoimmun vagy nem allergiás eredetű megbetegedések

Nem cöliákiás gluténérzékenység (nemcöliákiás gluténszenzitivitás, NCGS)

Sok esetben előfordul, hogy a beteg a cöliákia tüneteit tapasztalja gluténfogyasztás hatására, azonban nem igazolható lisztérzékenység. Leggyakoribb emésztőrendszeri panaszok NCGS-ben a puffadás, a hasi fájdalom, a hasmenés, a szorulás vagy épp a váltakozó széklethabitus, a hányinger valamint a refluxos tünetek.

Az általános (emésztőrendszeren kívüli) tünetek közül a rossz közérzet, fáradtság, fejfájás, szorongás, tompultság, végtagzsibbadás, ízületi és izomfájdalom, bőrkiütés, fogyás, illetve a depresszió jelenik meg leggyakrabban.

A fenti tünetek, mind a bélrendszeri, mind pedig az általános tünetek gluténmentes diéta hatására megszűnnek, illetve javulnak. A gluténfogyasztás és a panaszok megjelenése között eltelt idő általában rövid, a tünetek néhány órán vagy egy-két napon belül jelentkeznek, és a glutén elhagyását követően gyorsan megszűnnek. A nem cöliákiás gluténérzékenység sokkal több embert érint, mint a lisztérzékenység; feltételezett előfordulása lényegesen meghaladja a cöliákia 1 százalékos átlagos gyakoriságát.

IV. Egyéb betegségek

Emésztési problémákkal járhat a Crohn-betegség, valamint az irritábilis bél szindróma (IBS) is. A laktózintolerancia a tejcukor emésztési problémája miatt okoz hasmenést. Ritkábban a vékonybél egy szakaszának eltávolítása, a belek vérátáramlásának vagy nyirok elfolyásának zavara, hormonálisan aktív tumorok is okozhatnak cöiliákiához hasonló tüneteket.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Osikóczki Orsolya, háziorvos