A rheumatoid arthritis

Hazánkban is sokan szenvednek az arthritisek (ízületi gyulladások) különböző formáinak eredményeként kialakuló folyamatos fájdalomtól és mozgáskorlátozottságtól. A rheumatoid arthritis (RA) az ízületi betegségek egyik legsúlyosabb, autoimmun eredetű, krónikus formája.

Mi a rheumatoid arthritis?

Bár a köznyelvben gyakran minden ízületi panaszt "reumának" neveznek, a rheumatoid arthritis egy önálló, a kopásos vagy más gyulladásos eredetű mozgásszervi kórképektől alapvetően eltérő betegség. Az osteoarthritissel szemben, ami az ízületek kopásának eredménye, a rheumatoid arthritis egy autoimmun gyulladásos betegség, az idézi elő, hogy az immunrendszer megtámadja a saját szervezetet.

Mivel szisztémás betegségről van szó, a gyulladás nem kizárólag az ízületekre lehet hatással, ugyanakkor a folyamat elsősorban az ízületek belső felszínét borító synovialis hártyát érinti és az ízületi panaszok vezetik a tüneteket. A tartós gyulladás idővel károsíthatja az ízületek porcát, csontját és a környező szalagokat is. Kezelés nélkül ez az ízület szerkezetének fokozatos átalakulásához és maradandó károsodásához vezethet.

A rheumatoid arthritis a lakosság mintegy 0,5-1%-át érinti, ezért nem számít ritka betegségnek. A rheumatoid arthritis két-háromszor gyakrabban fordul elő nőkben, mint férfiakban. Általában 30-60 éves kor között kezdődik, ettől függetlenül a rheumatoid arthritis fiatal gyerekeket és 60 év feletti embereket is megtámadhat.

Jelenleg nem áll rendelkezésünkre oki kezelés és végelegesen nem gyógyítható, megfelelő gondozás mellett sok esetben jól kontrollálható, megfelelő orvosi terápiával, az ízületek védelmével és az életvitel megváltoztatásával a beteg hosszú produktív életet élhet.

Mi történik a szervezetben RA esetén?

Minden mozgó ízületet egy hártya, az úgynevezett synovialis hártya (ízületi belhártya) borít. Ennek feladata többek között az ízületi folyadék termelése, amely biztosítja az ízületek megfelelő kenését és táplálja az ízületi porcot. Amikor rheumatoid arthritis alakul ki, immunrendszer működése kórossá válik. Az immunsejtek az ízületi belhártyában gyulladásos folyamatot indítanak el (synovitis), amelynek során különböző gyulladásos hírvivő anyagok és immunfehérjék szabadulnak fel, ezek a véráramból kilépve szerepet játszanak az ízületi membrán gyulladásában (synovitis) és a szisztémás tünetek kialakulásában is.

A gyulladás különböző fehérjék felszabadulásához vezethet, amelyek hónapok, illetve évek alatt a synovium megvastagodását eredményezik, továbbá a porcot, a csontot és az ízületi szalagokat is károsítjat. Idővel az ízület elveszti alakját és megfelelő helyzetét, sőt el is pusztulhat.

Bár a rheumatoid arthritis elsősorban az ízületek betegségeként ismert, valójában az egész szervezetet érintő, úgynevezett szisztémás autoimmun kórkép. Ez azt jelenti, hogy a kóros immunfolyamat nem kizárólag az ízületi belhártyában zajlik, hanem ritkábban más szerveket is érinthet. A rheumatoid arthritist ezért ma már nem csupán ízületi betegségként, hanem az egész szervezetet érintő kórképként tartjuk számon.

A rheumatoid arthritis okai és hajlamosító tényezői

A rheumatoid arthritis pontos kiváltó oka ma sem ismert. A kutatások alapján azonban egyre jobban kirajzolódik, hogy a betegség kialakulásához több tényező együttes jelenléte szükséges. Önmagában sem az öröklődés, sem egy fertőzés, sem valamely környezeti hatás nem magyarázza a betegség kialakulását.

• A rheumatoid arthritis kialakulásában fontos szerepet játszik az örökletes hajlam. Számos olyan génváltozat ismert, amely növeli a betegség kialakulásának valószínűségét, ezek jelenléte azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy valakinél biztosan kialakul a rheumatoid arthritis. Sok olyan ember él ezekkel a genetikai sajátosságokkal, akinél a betegség soha nem jelenik meg.
• A genetikai hajlam mellett környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. Ezek közül a legjobban bizonyított kockázati tényező a dohányzás, amely nemcsak a betegség kialakulásának valószínűségét növeli, hanem súlyosabb lefolyással is összefügghet. Vizsgálják egyes fertőzések, a szájüreg krónikus gyulladásai, a bélmikrobiom összetételének változásai, valamint bizonyos belélegzett környezeti ártalmak szerepét is, azonban ezek pontos jelentősége még nem minden esetben tisztázott.
• A betegség nőkben jóval gyakoribb, ami arra utal, hogy a hormonális tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában, bár ennek pontos mechanizmusa még nem ismert.

A jelenlegi ismeretek szerint a rheumatoid arthritis akkor alakul ki, amikor az örökletes hajlam és a környezeti tényezők együttesen az immunrendszer működésének tartós megváltozását idézik elő.

Az alábbi kockázati tényezők fennállása esetén nagyobb a betegség kialakulásának kockázata:

• Életkor - A rheumatoid arthritis előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával többnyire nő, azonban 80 éves kor felett nőknél az előfordulási gyakoriság már csökkent.

• Nem - Nőknél két-háromszor gyakrabban fordul elő a betegség.

• Fertőzések - Bakteriális vagy vírusos fertőzésnek, amik öröklött hajlam esetén beindíthatják a rheumatoid arthritis kialakulását.

• Öröklött hajlam - Bár a rheumatoid arthritisre hajlamosító gének öröklődhetnek, nem feltétlenül alakul ki mindenkinél, akik örökölték ezeket a géneket. Az öröklött génektől nem csak a rheumatoid arthritis kialakulása, hanem annak súlyossága is függhet.

• Cigarettázás hosszú időn keresztül.

Mire számíthat az, akinél rheumatoid arthritist diagnosztizálnak?

A rheumatoid arthritis krónikus betegség, vagyis jelenlegi ismereteink szerint hosszú távon fennálló, nem gyógyítható állapot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a beteg folyamatosan rosszul érzi magát, vagy hogy az állapota szükségszerűen egyre romlik.

A betegség lefolyása egyénenként jelentősen eltérhet. Vannak, akiknél hosszú ideig nyugodt időszakok és átmeneti fellángolások váltják egymást, míg másoknál tartósabb gyulladás figyelhető meg. Az elmúlt két évtizedben a rheumatoid arthritis kezelésében bekövetkezett fejlődés alapvetően megváltoztatta a betegek életkilátásait: ma már sok esetben elérhető a tartós, alacsony aktivitású vagy akár tünetmentes (remissziós) állapot.

A rheumatoid arthritis diagnózisa ugyanakkor általában azt jelenti, hogy a beteg hosszú távú reumatológiai gondozásra számíthat. A rendszeres kontrollvizsgálatok, az állapot követése és a szükséges életviteli változások beiktatása a betegség természetes részét képezik.

Kapcsolódó

• A rheumatoid arthritis kezelése
• A krónikus ízületi gyulladások és lehetséges okai
• A rheumatoid arthritis tünetmentes is lehet? Az orvos válaszol
• Étrendi ajánlások rheumatoid arthritis esetén

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-varga Veronika, belgyógyász