A túlsúly és szív- és érrendszeri betegségek összefüggése

A túlsúly és az elhízás világszerte az egyik legnagyobb egészségügyi kihívás. Nemcsak esztétikai problémáról van szó, hanem olyan állapotról, amely számos betegség kockázatát fokozza, köztük közvetve és közvetlenül a szív- és érrendszeri betegségekét is.

Hazánkban a felnőttek közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, és a szív-érrendszeri megbetegedések továbbra is vezető haláloknak számítanak. Magyarországon a hölgyek halálozásának 53, a férfiakénak 45 százalékáért tehetők felelőssé a szív- és érrendszeri betegségek. A két jelenség között szoros, ok-okozati kapcsolat áll fenn.

Mi számít túlsúlynak, elhízásnak?

A túlsúly megítélésének egyik legelterjedtebb módszere a testtömegindex (BMI), amelyet a testsúly (kg) és a testmagasság (m) négyzetének hányadosából számolunk ki.

• 18,5–24,9: normál testsúly
• 25–29,9: túlsúly
• 30 felett: elhízás

Emellett a derékkörfogat is fontos, mivel a hasi („alma”) típusú elhízás nagyobb kockázattal jár, mint a csípőre, combra lokalizálódó („körte”) forma. Férfiaknál 94 cm, nőknél 80 cm felett már fokozott a szív-érrendszeri veszély.

Hogyan terheli a túlsúly a szív- és érrendszert?

1. Vérnyomás-emelkedés

A zsírsejtek olyan anyagokat termelnek, amelyek fokozzák a só- és vízvisszatartást, ezáltal növelik a keringő vérmennyiséget. A szívnek így nagyobb nyomással kell pumpálnia, tartósan fennálló magas vérnyomást okozva.

2. Vérzsír-eltérések

A túlsúlyos emberek vérében gyakran emelkedett a „rossz” LDL-koleszterin és a triglicerid, miközben alacsony a „jó” HDL-koleszterin szintje. Ez az állapot gyorsítja az érelmeszesedést, ami a szívinfarktus és a stroke alapja.

3. Cukorbetegség

Az elhízás elősegíti az inzulinrezisztenciát. Ha a szervezet nem reagál megfelelően az inzulinra, a vércukorszint megemelkedik, idővel 2-es típusú cukorbetegség alakul ki. Ez a betegség többszörösére növeli a koszorúér-betegség kockázatát.

4. Szívelégtelenség

Többletszövet esetén a szívnek többet kell dolgoznia. A tartós túlterhelés miatt a szívizom kitágul, gyengül, ami szívelégtelenséghez vezethet. A beteg légszomjra, fáradékonyságra, bokaödémára panaszkodik.

5. Szívritmuszavarok

A túlsúly különösen hajlamosít a pitvarfibrillációra. Ez a leggyakoribb tartós szívritmuszavar, amely a stroke kockázatát többszörösére emeli.

Mit mutatnak a vizsgálatok?

• Egy 10 évig tartó nagy európai vizsgálat szerint a túlsúlyos férfiaknál kétszer gyakrabban fordult elő szívinfarktus, mint normál súlyúaknál.
• A hasi elhízásban szenvedők körében a szívelégtelenség kockázata 50%-kal magasabb.
• Már 5 kg súlytöbblet is érezhetően növeli a vérnyomást.

Miért veszélyes a hasi zsír?

A belső szervek körül felhalmozódó viszcerális zsír gyulladásos anyagokat bocsát ki, amelyek:

• károsítják az érfalat,
• rontják az inzulin hatását,
• fokozzák a véralvadékonyságot.

Ezért lehet, hogy valaki „csak” kissé túlsúlyos, de ha a derékbősége nagy, akkor mégis jelentős szív-érrendszeri rizikóval él.

Hogyan csökkenthetjük a kockázatot?

1. Már kis fogyás is számít

Sokan úgy gondolják, hogy csak nagy fogyásnak van értelme. Pedig már 5–10% testsúlycsökkenés is mérhetően javítja a vérnyomást, a vércukorszintet és a koleszterinértékeket. Például egy 100 kg-os embernél 5–10 kg fogyás is érezhető szívvédő hatású.

2. Rendszeres mozgás

Heti 150 perc közepes intenzitású mozgás (gyors séta, kerékpározás, úszás) javasolt.

• Már napi 30 perc séta is 10–15%-kal csökkentheti a szívbetegség kockázatát.
• Az izommunka javítja az inzulinérzékenységet, segíti a fogyást és erősíti a szívet

3. Egészséges étrend

A mediterrán étrend – sok zöldséggel, gyümölccsel, halakkal, olívaolajjal, teljes kiőrlésű gabonával – bizonyítottan csökkenti a szív-érrendszeri halálozást.

• Érdemes kerülni a bő zsírban sült ételeket, a készételeket, a cukros üdítőket.
• Hetente kétszer hal-, napi ötszöri zöldség-gyümölcsfogyasztás ajánlott.

4. A dohányzás elhagyása

A dohányzás önmagában is komoly rizikófaktor. Ha túlsúllyal társul, a szívinfarktus esélye többszörösére nő. A leszokás a szívvédő lépések közül az egyik legfontosabb.

5. Rendszeres orvosi ellenőrzés

A túlsúlyos embereknél évente javasolt a vérnyomás, a vércukor és a koleszterin szintjének ellenőrzése. Az eltérések korai felismerése lehetőséget ad a megelőző beavatkozásokra.

Gyakorlati tippek a mindennapokra

• Lift helyett lépcsőzés: napi 10 emelet megmászása 100–150 kalóriát éget.
• Vízivás: ha a cukros üdítőt vízre cseréljük, heti szinten akár 2000 kalóriát is spórolhatunk.
• Kis tányér használata: segít kevesebb adagot fogyasztani.
• Esti nassolás helyett gyümölcs vagy joghurt.
• Rendszeres alvás: a kialvatlanság fokozza az étvágyat és a hízást.

Ha már kialakult a szív- és érrendszeri betegség

A gyógyszerek mellett a fogyás és az életmódváltás továbbra is alapvető. Sok beteg tapasztalja, hogy a megfelelő életmódbeli változtatásokkal csökkenthető a gyógyszeradag, vagy elkerülhetők a súlyos szövődmények.

Összegzés

A túlsúly és az elhízás nem csupán esztétikai probléma, hanem az egyik legfontosabb szív-érrendszeri kockázati tényező. Magas vérnyomás, cukorbetegség, szívritmuszavarok és érelmeszesedés kialakulásához vezethet. A hasi típusú elhízás különösen veszélyes. A jó hír, hogy a kockázat jelentős mértékben csökkenthető: már néhány kilogramm fogyás, rendszeres mozgás és egészséges étrend is sokat segít. Amennyiben az életmódváltás nem elegendő, akkor elérhetők már olyan gyógyszeres terápiák, amelyek vagy pozitív hatással vannak a szív-érrendszeri rizikófaktorokra vagy kifejezetten csökkenteni képesek a szív- érrendszeri események kockázatát.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus