Szív- és érrendszer téma

Világszinten rohamosan nő a perifériás érbetegségben, vagyis érszűkületben szenvedők száma: az elmúlt tíz évben több mint negyedével, 200 millióról 250 millióra emelkedett a betegek aránya.

Biztosan sokan érezték már, hogy mindjárt elájulnak, ha valami miatt túl sokáig kellett állniuk a napon. Sokszor ilyen nyilvánvaló okok állnak a jelenség mögött, azonban dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az eszméletvesztés akár szívprobléma tünete is lehet.

A vérnyomás és a pulzus fogalmai gyakran összekapcsolódnak az emberek fejében, ráadásul mindkettőt szokta is ellenőrizni az orvos. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere elmagyarázza a különbséget és eloszlatja a tévhiteket.

Még azok is hallottak az EKG-vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét, és a nyugalmi, valamint terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.

Két szív-érrendszeri megbetegedésének bármelyikébe hónapokon belül belehalhatott volna az a 85 éves férfi beteg, akinek az életét egy olyan szimultán műtéttel mentették meg a Szegedi Tudományegyetem orvosai, amilyet hazánkban még nem végeztek el korábban.

Az eddig is közismert tény volt, hogy a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint, az elhízás és a dohányzás a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktorai. Most dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a rossz fogak és a szívbetegségek kapcsolatára hívta fel a figyelmet.

Bizonyos pótütések vagy az alkalmanként jelentkező erős szívdobogás érzése előre vetítheti a pitvarfibrilláció kialakulását. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok korai jeleire és a kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Holott Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint csak a kivizsgálás döntheti el, hogy nincs-e szívritmuszavar a tünetek hátterében.

A radiológiai diagnosztika a betegség megállapítását általánosan és széleskörűen segítő módszer, a folyamatos technikai fejlődésnek köszönhetően egyre több szerv aprólékos vizsgálatát teszi lehetővé. A szívkoszorúér meszesedéseit, szűkületeit is lehet vizsgálni például a kardiológiai CT segítségével.

Szomorú és döbbenetes tény, hogy hazánkat csak Bulgária előzi meg a férfiak szív- és érrendszeri betegségének magas számát és a halálozás arányát tekintve. Ez a statisztikai adat javítható lenne, és több apa, családfő, nagyapa, férj, fiatal férfi maradhatna életben, ha a kardiológusok és a szakemberek által oly sokszor elmondott hasznos életvezetési tanácsokat betartanák és a szűrővizsgálatokra rendszeresen elmennének.