Szív- és érrendszer téma

A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során a szív árnyéka látható két dimenzióban, ez azonban nem alkalmas a szívnagyság pontos megállapítására.

A szívinfarktus bár gyakrabban fordul elő idősebbeken, de sajnos a fiatalokat sem kíméli. Többnyire, alapvetően egy érfal károsodása, plakk melletti vérlemezkedugó kialakulása, ritkábban a test más területén keletkezett vérrög megakadása, illetve a koszorúér átmeneti görcsös beszűkülése okozza a bajt.

A magas vérnyomás fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Fokozott terhelést ró a szívre, károsítja az érbelhártya funkcióját és az erek tágulékonyságát, elősegíti az érfalban a vérzsírok lerakódását és gyorsítja az érelmeszesedés folyamatát.

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek érintettsége sem, így okozhat különböző elváltozásokat a szívben és az érrendszerben is.

Cukorbetegeknél a szívbetegség kialakulásának kockázata fokozott: a diabéteszben szenvedőknél 2-4-szer nagyobb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedés miatti halálozásnak, mint a nem cukorbetegeknél.

Szomorú és döbbenetes tény, hogy hazánkat csak Bulgária előzi meg a férfiak szív- és érrendszeri betegségének magas számát és a halálozás arányát tekintve. Ez a statisztikai adat javítható lenne, és több apa, családfő, nagyapa, férj, fiatal férfi maradhatna életben, ha a kardiológusok és a szakemberek által oly sokszor elmondott hasznos életvezetési tanácsokat betartanák és a szűrővizsgálatokra rendszeresen elmennének.

Míg az ünnepeknek a család és a barátok örömével kellene megtelnie és egy nagyszerű időszaknak kellene lennie, azok számára, akik szívbetegségben szenvednek - vagy akiknél fokozott a szívbetegség kialakulásának kockázata - az ünnepek inkább külön kockázatot jelenthetnek. Mi vezethet megnövekedett szív- és érrendszeri kockázathoz?

Az eddig is közismert tény volt, hogy a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint, az elhízás és a dohányzás a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktorai. Most dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a rossz fogak és a szívbetegségek kapcsolatára hívta fel a figyelmet.

A stressz különböző ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció. A stressz betegséget napjaink népbetegségének tartják, azonban már évezredekkel ezelőtt is ismert volt. Ilyen válaszreakciók alakultak ki őseink mindennapjaiban az élelem megszerzése kapcsán előforduló veszélyhelyzetek esetén.

Bizonyos pótütések vagy az alkalmanként jelentkező erős szívdobogás érzése előre vetítheti a pitvarfibrilláció kialakulását. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok korai jeleire és a kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.