Szív- és érrendszer téma

Míg az ünnepeknek a család és a barátok örömével kellene megtelnie és egy nagyszerű időszaknak kellene lennie, azok számára, akik szívbetegségben szenvednek - vagy akiknél fokozott a szívbetegség kialakulásának kockázata - az ünnepek inkább külön kockázatot jelenthetnek. Mi vezethet megnövekedett szív- és érrendszeri kockázathoz?

Az eddig is közismert tény volt, hogy a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint, az elhízás és a dohányzás a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktorai. Most dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a rossz fogak és a szívbetegségek kapcsolatára hívta fel a figyelmet.

A stressz különböző ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció. A stressz betegséget napjaink népbetegségének tartják, azonban már évezredekkel ezelőtt is ismert volt. Ilyen válaszreakciók alakultak ki őseink mindennapjaiban az élelem megszerzése kapcsán előforduló veszélyhelyzetek esetén.

Bizonyos pótütések vagy az alkalmanként jelentkező erős szívdobogás érzése előre vetítheti a pitvarfibrilláció kialakulását. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok korai jeleire és a kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A magas vérnyomás (latin nevén hypertonia) korunk legelterjedtebb népbetegsége. Nemzetközi adatok alapján a lakosság kb. 20 százalékát érinti. Gyakran szokás a hypertoniát néma gyilkosként is említeni, mivel a betegség rendszerint hosszú évekig tünetmentesen zajlik, de számos szerv, illetve szervrendszer súlyos károsodását idézi elő, melyek akár fatális következményekkel is járhatnak.

Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Holott Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint csak a kivizsgálás döntheti el, hogy nincs-e szívritmuszavar a tünetek hátterében.

Keringési zavar alatt az erekben a véráramlás korlátozottságát értjük. Lehet akut vagy krónikus, és a szervezet különböző pontjain léphet fel. Rendkívül gyakran alakul ki az agyban és a szívben, de a karokat és a lábakat is érinthetik keringési zavarok.

A cukorbeteg férfiak körében az egészséges emberekhez képest 2-4-szer nagyobb a szívinfarktus kockázata. A cukorbeteg nőknél pedig hatszorosa, és ez a rizikó a menopauza után még tovább nő. Az állandóan magas vércukorszint ugyanis idővel károsítja az ereket. Azonban a cukorbetegek a szívinfarktusra utaló figyelmeztető jeleket gyakran nem észlelik.

Az emberi szív az érrendszerrel együtt egy zárt rendszert alkot, melyben körben áramlik a vér, az áramlásért a szívizomzat pumpafunkciója a felelős. Az egyirányú áramlást elősegítő szelepeket hívjuk billentyűknek. A szívbillentyűk feladata, hogy megakadályozzák a vér visszaáramlását a tüdőartériából és aortából a kamrákba, illetve a kamrákból a pitvarokba.

A nyári meleg az egészségeseket is gyakran próbára teszi. A nagyobb mértékű párolgás és az izzadás okozta folyadékvesztést pótolni kell. A melegben a bőr erei kitágulnak, ennek hatására csökken a vérnyomás.