Szív- és érrendszer téma

Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Holott Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint csak a kivizsgálás döntheti el, hogy nincs-e szívritmuszavar a tünetek hátterében.

A radiológiai diagnosztika a betegség megállapítását általánosan és széleskörűen segítő módszer, a folyamatos technikai fejlődésnek köszönhetően egyre több szerv aprólékos vizsgálatát teszi lehetővé. A szívkoszorúér meszesedéseit, szűkületeit is lehet vizsgálni például a kardiológiai CT segítségével.

Mi az angiográfiás vizsgálat? Milyen esetekben ajánlott elvégezni? Lehetnek-e mellékhatásai? Hogyan zajlik a vizsgálat? Mire kell figyelni a vizsgálat előtt és után?

Keringési zavar alatt az erekben a véráramlás korlátozottságát értjük. Lehet akut vagy krónikus, és a szervezet különböző pontjain léphet fel. Rendkívül gyakran alakul ki az agyban és a szívben, de a karokat és a lábakat is érinthetik keringési zavarok.

A cukorbeteg férfiak körében az egészséges emberekhez képest 2-4-szer nagyobb a szívinfarktus kockázata. A cukorbeteg nőknél pedig hatszorosa, és ez a rizikó a menopauza után még tovább nő. Az állandóan magas vércukorszint ugyanis idővel károsítja az ereket. Azonban a cukorbetegek a szívinfarktusra utaló figyelmeztető jeleket gyakran nem észlelik.

Az emberi szív az érrendszerrel együtt egy zárt rendszert alkot, melyben körben áramlik a vér, az áramlásért a szívizomzat pumpafunkciója a felelős. Az egyirányú áramlást elősegítő szelepeket hívjuk billentyűknek. A szívbillentyűk feladata, hogy megakadályozzák a vér visszaáramlását a tüdőartériából és aortából a kamrákba, illetve a kamrákból a pitvarokba.

A koszorúér feletti szívizomhíd (miokardiális híd) egy vékony izomköteg, amely keresztezi a koszorúér-artéria útját. A jelenség gyakoribb, mint korábban gondolták, 1,5-16 százalékos előfordulási arányt is becsülnek, de sokszor nem okoz tüneteket ez a veleszületett anatómiai eltérés.

A dagadt, fáradt vagy elnehezült lábak az első jelei annak, hogy a vénás rendszer nem működik megfelelően. Ha már kialakult a visszértágulat, a panaszok a meleg évszakban tovább súlyosbodnak.

A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során a szív árnyéka látható két dimenzióban, ez azonban nem alkalmas a szívnagyság pontos megállapítására.

A szívinfarktus bár gyakrabban fordul elő idősebbeken, de sajnos a fiatalokat sem kíméli. Többnyire, alapvetően egy érfal károsodása, plakk melletti vérlemezkedugó kialakulása, ritkábban a test más területén keletkezett vérrög megakadása, illetve a koszorúér átmeneti görcsös beszűkülése okozza a bajt.