Mit kell tudni az olívaolajról?
frissítve:
Mit jelent az extra szűz kifejezés? Az olívaolaj valóban nem alkalmas magas hőfokon történő sütésre? Tényleg csökkenti a rossz koleszterin szintjét? Rövid összeállítás az olívaolajról.
Az olíva termését régóta ismeri az emberiség, már időszámításunk előtt 37.000 évvel korábbról maradtak fent bizonyítékok, melyek erről tanúskodnak. Az ókori Egyiptomban, Görögországban és a Római Birodalomban is az étkezési kultúra szerves részét képezte.
A világon körülbelül 800 millió olajfa található, ezek döntő többsége a mediterrán vidékeken, ahol több ezer éve ez az élelmiszer a táplálkozás egyik alappillére. Napjainkban az olívaolaj reneszánszát éli, hiszen egyre több a bizonyíték arra, hogy nemcsak finom, hanem számos, az egészségre jótékony hatása is van.
Az olívaolaj előnyös tulajdonságai
Az olívaolaj gazdag antioxidáns tulajdonságú vegyületekben (polifenolokban, A- és E-vitaminban), melyeknek szerepe van a káros szabadgyökök semlegesítésében. Az olívaolaj gazdag egyszeresen telítetlen zsírsavakban, különösen olajsavban. Az LDL („rossz”) koleszterin szintjének csökkentése terén a legújabb kutatások árnyaltabb képet mutatnak. Bár az olívaolaj valóban hozzájárulhat az LDL-szint mérsékléséhez és a HDL („jó”) koleszterin szintjének növeléséhez, a hatás mértéke függhet az étrend többi részétől és az elfogyasztott mennyiségtől is. A polifenolok védik az LDL-koleszterint az oxidációtól, ami az érelmeszesedés kialakulásának egyik kulcsfontosságú lépése. Ezért az olívaolaj beépítése a kiegyensúlyozott étrendbe továbbra is kulcsfontosságú a szív- és érrendszeri egészség szempontjából.
Emellett a legújabb tanulmányok szerint az olívaolaj elősegíti a bélflóra egészséges működését; gyulladáscsökkentő hatású; javíthatja az inzulinérzékenységet; valamint szerepe lehet a 2-es típusú cukorbetegség és egyes daganatos megbetegedések (például mellrák) megelőzésében.
Mire vigyázzunk?
Az olívaolaj minőségének megőrzése érdekében fontos, hogy hűvös, sötét helyen, sötét üvegben tároljuk, mivel a fény és a hő károsíthatja az antioxidánsokat és a zsírsavakat.
A magas hőfokon történő sütésről szóló tévhit mára megdőlt. Az extra szűz olívaolaj füstpontja 190-210 °C között van, ami jóval magasabb, mint a legtöbb otthoni sütéshez szükséges hőmérséklet (ami általában 175 °C). A magas polifenoltartalma miatt stabilabb, mint sok más növényi olaj, és ellenállóbb az oxidációval szemben. Az extra szűz olívaolajjal tehát nyugodtan lehet főzni, párolni és mérsékelt hőmérsékleten sütni is. Azonban mélyhűtéshez/fagyasztáshoz, vagy bő olajban sütéshez kevésbé ideális, nem azért, mert veszélyes lenne, hanem azért, mert a magas hőmérséklet hatására az értékes íz- és aromaanyagai elveszhetnek.
Mit jelentenek az egyes kifejezések?
A címkén szereplő megjelölések az olaj előállítási módjára és minőségére utalnak:
- Extra szűz olívaolaj (Extra Virgin Olive Oil): a legjobb minőségű olaj. Kizárólag mechanikai úton, „hideg sajtolással” (27 °C alatt) nyerik ki, kémiai oldószerek használata nélkül, a szüret után legfeljebb 24 órával. Savtartalma nem haladhatja meg a 0,8%-ot. Íze gyümölcsös, tápértéke kiváló.
- Szűz olívaolaj (Virgin Olive Oil): szintén mechanikai úton állítják elő, a második vagy harmadik sajtolásból származik. Lehetnek kisebb minőségi hibái vagy magasabb savtartalma (legfeljebb 2%).
- Olívaolaj (Olive Oil): Ez általában sima, nem szűz olívaolaj, amely már a negyedik sajtolásból származik és nem tisztán mechanikai úton nyerik, hanem plusz hőhatással és vegyi kezeléssel, ezért ez a leggyengébb minőségű fajta. A kémiai eljárás miatt elveszti ízét és az értékes tápanyagainak egy részét. A keverékhez azért adnak szűz olajat, hogy némi ízt és karaktert kapjon.
Az olívaolajnak annyi fajtája van, mint a bornak – mintegy 700-féle olívaolaj létezik. A színe változó, egészen a világossárgától a sötétzöldig. Lehet szűrt vagy nem szűrt, utóbbi esetben apró bogyódarabkák úszkálhatnak benne, de ez a minőségét nem rontja.
Mielőtt megvásároljuk az olívaolajat, figyelmesen olvassuk el a címkét, hiszen nem mindegy, hogy milyen minőségű olaj kerül az ételeinkbe.
Ezek is érdekelhetik
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
