Élet elhízottan - Érzelmi hatások és megbirkózás

Az elhízás hátterében több dolog állhat, így nem lehet akaratgyengének és motiválatlannak tekinteni azt, aki nem képes leadni a felesleges kilókat. A legtöbb túlsúlyos vagy elhízott embert megviseli, hogy a testalkata nem olyan, mint szeretné.

Mit él meg, aki elhízott?

Sokan élnek meg szégyent a testképük miatt, és nem ritkán az elhízáshoz önbizalomhiány, a sikertelenség érzése, kudarc, és kontrollhiány is társul. Utóbbi különösen akkor jellemző, ha valaki már nagyon régóta próbál sikertelenül lefogyni. A testsúly gyakran korrelál a depresszióval is, a túlsúlyos emberek körében gyakori a súlyosabb hangulatzavar.

Nem véletlen, hogy a külsőnk és a belsőnk kölcsönösen hat egymásra. Ha rossz kedvünk van, és elmegyünk fodrászhoz, kozmetikushoz, vagy csak megmossuk a hajunkat és kisminkeljük magunkat, akkor az jótékony hatással lehet a mentális egészségünkre is. Ugyanígy, ha jól érezzük magunkat belülről, akkor sokszor a környezetünk is visszajelzi, hogy ragyogunk. Nem véletlen tehát, hogy a kilók gyarapodásával egy időben a rossz hangulat is fokozódik.

Mi történik akkor, amikor az ember le szeretne fogyni?

Mielőtt megnéznénk, hogyan lehet megküzdeni az elhízással lelki oldalról, érdemes először közelebbről megvizsgálni azt, mi történik akkor, ha valamiben változtatni szeretnénk, pl. le akarunk adni néhány kilót. Ebben segítségünkre lehet, ha ismerjük Prochaska és DiClemente modelljét, amely a viselkedésváltozás 6 különböző szakaszát különbözteti meg. A változás elérése (pl. kevesebb nassolás) egyfajta folyamat, ami különböző szakaszokon megy keresztül. A dohányzás, alkohol stb. esetén ugyanez figyelhető meg.

• Az első szakasz a töprengés előtti időszak, amikor még nem gondolunk arra, hogy a viselkedésünket meg kellene változtatni, jelen esetben eszünk ágában sincs mondjuk csökkenteni a testsúlyunkat.
• Ezt követi a töprengés időszaka, amikor a környezetünk, egy laboreredmény vagy akár már mi magunk is jelezzük és látjuk, hogy szükséges lenne néhány kilótól megszabadulni, kevesebbet, okosabban enni, de még nem teszünk konkrét lépéseket ez irányba. Ebben a szakaszban viszonylag hosszan benne lehet maradni. Gyakori, hogy az emberek valamilyen mágikus időpontra várnak. „Na, majd az új évben vagy nyáron lefogyok!”
• Ezt követi az előkészület szakasza, amikor megtervezzük, hogyan is fog kinézni a viselkedésváltozás, pl. keresünk egy edzéstervet, választunk egészségesebb nassolnivalókat és ehhez be is vásárolunk, vagy felkeresünk egy orvost.
• Majd elérkezik a cselekvés időszaka, amikor valóban belekezdünk mondjuk valamilyen diétába, életmódváltásba.
• A folyamat része a fenntartás és a motiváció fenntartása is, hiszen nem mindig elég, ha ezt csupán 1-2 hétig tartjuk.
• A visszaesés természetes jelenség, mindenki van, hogy elcsábul mondjuk egy fagylaltnak, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanoda esne vissza, azaz minimum újra a töprengés időszakában találjuk magunkat.

Mi segíthet?

Szokások és érzelmek azonosítása

Valójában az evés vagy falás (hasonlóan a dohányzáshoz, az alkohol- és drogfogyasztáshoz, a túlzásba vitt mozgáshoz vagy éppen a túlzott szexuális tevékenységekhez) egyfajta menekülés. Ilyenkor a személy a problémáktól elmenekül és olyan tevékenyégeket keres, amelyek azonnali kielégüléssel járnak.

Éppen ezért első körben érdemes feltérképezni, hogy mi mikor kezdünk nassolni vagy mikor nyúlunk az ételhez az élettani funkciókon túl, azaz nem azért, mert éhesek vagyunk. Milyen helyzetben vagy érzelmi, pszichés állapotban vagyunk ilyenkor? A sikeres változtatáshoz elengedhetetlen, hogy ezeket a kihívásjelentő helyzeteket azonosítsuk és stratégiákat dolgozzunk ki rá. Ha például tudom, hogy munka közben vagy este, amikor hazaérek és leülök megnézni egy filmet, nagyobb az esélye, hogy eszegessek, akkor ezekre a helyzetekre kell felkészülnöm. Ennek módja lehet az elkerülés (pl. mást csinálok, másik helyiségbe megyek), a figyelemelterelés (pl. felhívok valakit telefonon) vagy az egészségesebb alternatívákkal való helyettesítés (pl. répát, almát, olajos magvakat rágcsálok).

Fontos, hogy az evés utáni sóvárgás olyan, mint egy U alakú görbe, azaz a sóvárgás nem lesz egyre nagyobb, hanem akár eszünk, akár nem, így is, úgy is, el fog múlni. Erre jó mantra lehet a következő: „A sóvárgás elmúlik, akár nassolok, akár nem.”

Kontroll visszaszerzése

Sokszor előfordul, hogy az életünk bizonyos eseményeire nincsen ráhatásunk. Egy szerettünk elvesztése, a munkahelyi kiégés, a párkapcsolati és gyerekkel kapcsolatos gondok mind-mind olyan problémák, amikre nem mindig tudunk hatni. Nem véletlen tehát, ha azt éljük meg, hogy még a testsúlyunkat sem tudjuk befolyásolni akkor sem, ha akár sok mindent megteszünk a vágyott súly elérése érdekében.

Mégis, az életmódunk megváltoztatása olyan dolog, amire van hatásunk. Arra, hogy hányszor és mit sportolunk, hogy milyen élelmiszerekből és mit főzünk vagy, hogy gyalog megyünk-e a gyerekekért az iskolába, igenis van kontrollunk és képesek lehetünk akár nagyon kis lépésekben is változtatni. Ez a tudat, hogy valamire van hatásunk, már önmagában növelheti az elégedettség érzését.

Reális célok és siker

Az előbb ponthoz szorosan kapcsolódik a siker kérdésköre is, mi az, ami számunka siker és így elégedettséggel és boldogsággal jár. Nagyon különbözőek vagyunk a tekintetben, hogy mit szeretnénk elérni. Lehet, hogy a mérlegen szeretnénk más számot látni vagy a régi nadrágunkba lenne jó beleférni, esetleg a jobb állóképesség vagy az egészségesebb laboreredmény lebeg a szemünk előtt.

Milyen is a jó cél? Fontos, hogy olyan célokat tűzzünk ki magunk elé, ami kellően nagy, azaz kell érte dolgoznunk, de mégsem annyira, hogy fennáll az esélye, hogy közben elmegy a kedvünk az egésztől, és inkább el se kezdjük vagy idő előtt feladjuk. Ha soha nem szoktunk futni, akkor ne a félmaratont tűzzük ki magunk elé, hanem kezdjük kisebb távokkal.

Fontos az is, hogy mit élünk meg sikernek. Ha egymás után két este megálltam, hogy nassoljak, akkor jogosan veregethetem meg a vállam akkor is, ha harmadik este becsúszott valami. A viselkedésváltozás szakaszaiban látjuk, hogy a visszaesés a folyamat része, és ettől még nem kell mindent a kukába dobni, amit eddig tettünk. Érdemes kisebb szakaszokban gondolkodni, és mondjuk minden nap vagy minden héten megnézni, mi az, amit a fogyás érdekében tettünk, amit jól csináltunk. Ez segít megfordítani a fókuszt, azaz nem a hibákat keressük, és ezáltal jobban érezhetjük magunkat.

Társas támogatás

A minket körülvevő támogató közegnek, mint minden élethelyzetben, úgy a testsúlyunkkal való küzdelemben is nagy ereje van. A legszerencsésebb nyilván a családunk és a barátaink támogatása, ugyanakkor sokszor nehezen értenek meg azok, akik nem járnak hasonló cipőben, mint mi. Hiába mondja a párom, hogy neki plusz kilókkal is én vagyok a legszebb a világon, ha nekem igenis nehéz megélni a változást, ami mondjuk a szülés utáni testemmel történt.

Ebben sokat segíthet, ha találunk egy olyan segítő, akár online közösséget, ahol olyan emberekkel tudunk beszélgetni, kapcsolódni, esetleg tippeket megosztani, akik maguk is hasonló dolgokon mennek keresztül, mint mi. A mentális állapotunk szempontjából sokat ad az, ha valamivel nem egyedül kell megküzdenünk. Az elhízott emberek hajlamosak az elvonulásra, visszahúzódásra. Nem megyünk, pl. strandra vagy edzőterembe, mert nem komfortos, de így kimaradunk mondjuk a családi élményekből vagy megfosztjuk magunkat bizonyos lehetőségektől.

Az online tér ebben is segíthet, hiszen így könnyebben felvállaljuk magunkat és a történetünket is. Ehhez nem feltétlenül szükséges előtte és utána fotókat feltölteni magunkról a világhálóra. Mindenki megtalálhatja azt a formát, amiben kényelmesen mozog, de mégis ki tudja venni belőle azt, amire neki is szüksége van.

Kapcsolódó Tanácsok az életmód-változtatás elkezdéséhez és fenntartásához

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológus