A koszorúér-meszesedés kialakulásának okai

Coronariának orvosi szaknyelven a szívet ellátó verőeret nevezzük. Ennek az érrendszernek a meszesedését hívjuk coronariasclerosisnak. A nyugat-európai országokban, az Egyesült Államokban és nemkülönben hazánkban is a vezető halálokok közé tartozik a coronariasclerosis és az ebből eredő szívizominfarktus, valamint a hirtelen szívhalál.

A koszorúér meszesedése: Mit mutatnak a statisztikák?

Az utóbbi 3 évtizedben a tudomány fejlődésével a coronaria betegségből eredő megbetegedéseket, valamint a halálozás statisztikáját jelentősen lehetett javítani mellkasi fájdalom ambulanciák (ún. Chest Pain Unitok) létrehozásával, a koszorúér-sebészet (coronaria bypass) fejlődésével, a percutan coronaria intervenciók széles körű elterjedésével és a gyógyszeres terápia javulásával.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Érelmeszesedés esetén: a koszorúérműtét (Bypass-műtét)

A nyugat-európai országok és az Egyesült Államok koszorúérbetegség-statisztikája hasonló. Évente 14 millió észak amerikainál diagnosztizálnak coronariasclerosist és ebből 1,5 millióan szenvednek el szívinfarktust.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Mit okozhat az meszesedést?

A mediterrán országokban, illetve Franciaországban ez a szám kisebb, mely a mértékletes vörösborfogyasztásra, a mediterrán diétára, a telítetlenzsírsav-fogyasztásra vezethető vissza. Az eszkimóknál is kisebb ez a szám az arányaiban nagyobb mennyiségben elfogyasztott omega-3 zsírsav jótékony hatásának köszönhetően. Az afroamerikaiaknál gyakrabban fordul elő a fehérpopulációhoz képest. Ennek oka az, hogy náluk nagyobb arányú a magas vérnyomás, az elhízás, a magas koleszterinszint és a fizikai aktivitás hiánya. Ha a férfi nő arányt hasonlítjuk össze, akkor azt látjuk, hogy a menopauza előtt a nők kevésbé érintettek ebben a betegségben. A menopausa után 10 évvel azonban ez az arány kiegyenlítődik. A dohányzás azonban a nőkben a menopauza adta védelmet megszűnteti.

Hogyan alakul ki a koszorúéren a plakk?

Az atherosclerosis görög eredetű szó, mely arra utal, hogy a lipid az ér falában felhalmozódik (athere), valamint az érfal belső, úgynevezett intima rétege megvastagodik (sclerosis). Az érfal belseje, az intima sérülhet a dohányzástól, cukorbetegségtől, hypercholesterinaemiától és egyéb gyulladásos folyamatoktól.

Az atherosclerosis kialakulásában leginkább az LDL (low-density lipoprotein) tehető felelőssé. Ezeket a molekulákat az érfal belsejébe vándorló un. Makrofág fehérvérsejtek bekebelezik. Ezekből a sejtekből a folyamat folytatódásával un. „habos” /foam sejtek jönnek létre. Ezekhez még kötőszövetet termelő, un. fibroblasztok is hozzá tapadnak és fibroatheromát alkotnak.

Amennyiben ez a fibrosus sapka megsérül, úgy egy vérrögképződési folyamat indul be, mely tulajdonképpen az ér teljes keresztmetszetét elzárja és végső soron a folyamat szívinfarktushoz vezet. A fenti elváltozások az idő folyamán lassacskán elmeszesedhetnek, kalcifikálódhatnak. Meszes plakkok jönnek létre. Egy atheroscleroticus plakk kialakulásához 10-15 évre is szükség lehet.

Az lenne a logikus, ha a minél súlyosabban szűkült ér szakaszból alakulna ki a hirtelen elzáródás. De ez nem így van. Kimutatták, hogy sokszor csak a 60%-ban szűkült ereknél van hirtelen ruptura („robbanás”) és ezt követő vérrögképződés, majd elzáródás. Ennek az az oka, hogy ezeknek az elváltozásoknak nagyobb a lipid/zsír tartalma, vékonyabb rajta az ún. fibrines kötőszövetes sapka, nagyobb bennük a fehérvérsejt-aktivitás. Ezáltal ezek a plakkok sokkal sérülékenyebbek.

A koszorúér-meszesedés során az ér keresztmetszete tágabb és szűkebb irányban is változhat.

• Amennyiben az érfal inkább kifelé tágul, alakul, úgy az érfal keresztmetszete sokáig nem szűkül, az áramlás nem csökken. Ezekben gyakrabban alakulnak ki ún. sérülékeny plakkok, amelyek hirtelen rupturához, azt követően a teljes keresztmetszet elzáródásához vezetnek.

• Amennyiben az érfal inkább befelé vastagszik, akkor a keresztmetszet szűkül. Ezek az elváltozások inkább a stabil angina/ stabil mellkasi fájdalom hátterében állnak.

Milyen hatások vezethetnek az atherosclerosis kialakulásához?

Újabb kutatások arra mutatnak rá, hogy az atherosclerosis nem más, mint egy gyulladásos folyamat eredménye. A klasszikus rizikófaktorok közé tartozó dohányzás, cukorbetegség és magas koleszterinszint is egy-egy gyulladásos folyamatot indít be, és végül egy közös gyulladásos kaszkádba torkollnak.

Ily módon fertőző betegségeket, illetve annak kórokozóit - mint pl. a Chlamydia pneumoniaet, Helicobacter pylorit, Herpes simplex virust, Cytomegalovirust - is felelőssé tették az atherosclerosis folyamatának kialakulásáért. Így könnyű elhinni, hogy a gyulladáscsökkentőként ismert aspirin bizonyítottan csökkenti a szívizom infarktus és a hirtelen szívhalál kialakulását.

Olvasson tovább! Szívkatéterezés - Mikor van szükség rá és hogyan zajlik?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vincze Dóra, kardiológus