Szív- és érrendszeri betegség téma

A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során a szív árnyéka látható két dimenzióban, ez azonban nem alkalmas a szívnagyság pontos megállapítására.

Szívinfarktus esetén minden pillanat számít! Ha a legcsekélyebb gyanú is felmerül, azonnal hívjon mentőt!

A nőknek indít ötalkalmas szűrési kampányt a SZÍVSN Országos Betegegyesület, kapcsolódva ahhoz az európai, FH Europe kezdeményezéshez, ahol 1000 olyan hölgyet keresnek, akiknek magas a koleszterinszintje.

Az álcázott hypertonia, azaz az orvosi rendelőben mért normális, de a megszokott napi tevékenység során magas vérnyomás gyakori probléma, amely jelentős szív-érrendszeri kockázati tényező.

A délutáni alvás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Régóta ismert tény, hogy a szieszta jót tesz az egészségnek. Az emberi egészségre gyakorolt konkrét, pozitív hatásait több tudományos vizsgálat is alátámasztja.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek okozzák az elhalálozások több, mint felét. A statisztikai mutatók különösen elszomorítóak annak tudatában, hogy a szív- és érrendszeri betegségek esetében megelőzéssel, vagy időben történő beavatkozással teljes gyógyulás érhető el.

A szív- és érrendszeri megbetegedések - a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség - halálhoz, illetve rokkantsághoz vezethetnek. Mivel a népesség nagy részét érinthetik ezek a betegségek, a megelőzésnek kiemelt jelentősége van.

A cukorbetegségben szenvedőknél - a betegség érrendszerre gyakorolt hatásai miatt – fokozottabb a szívbetegségek kockázata. A szívbetegségre számos egyéb tényező is hajlamosíthat, közülük az egyik legismertebb az elhízás. Vajon mi minden növelheti még a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulását cukorbetegeknél?

Korábban csak nagy kockázattal járó, nyitott szívműtéttel tudták elvégezni a kéthegyű szívbillentyű rendellenes működését megszüntető beavatkozást Szegeden. Azonban az elmúlt hetekben a Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részlegén két alkalommal is sikerült az úgynevezett MitraClip® beültetése, a mellkas megnyitása nélkül.

Az idült vesebetegség fogalmának az elmúlt évtizedben történő bevezetését a vesebetegek jelentősen fokozott szív- és érrendszeri megbetegedése és halálozása tette szükségessé. Hazánkban ma közel egymillió az idült vesebetegek száma, közülük azonban csak alig 15 ezren érik el a vesepótló kezelést igénylő végstádiumú veseelégtelenség állapotát.