Szív- és érrendszeri Betegség témájú cikkek

Az idült vesebetegség fogalmának az elmúlt évtizedben történő bevezetését a vesebetegek jelentősen fokozott szív- és érrendszeri megbetegedése és halálozása tette szükségessé. Hazánkban ma közel egymillió az idült vesebetegek száma, közülük azonban csak alig 15 ezren érik el a vesepótló kezelést igénylő végstádiumú veseelégtelenség állapotát.

Az őszi-téli időszaknak is megvannak a szépségei, de némi kellemetlenséggel is járhat. Szervezetünknek a hideg nagy megterhelést jelent, nemcsak a légzőszerveknek, hanem a keringési rendszernek is. Főleg a nőkre jellemző, hogy jéghidegre is le tud hűlni a lábuk.

A fő oka annak, hogy az LDL-koleszterint rossz koleszterinnek is nevezik, az a sajátossága, hogy ha túl sok van belőle a vérben, megtapad az érfalakon, az általa szállított anyaggal, a koleszterinnel együtt.

Nem minden köhögést hörghurut (bronchitis, hörgőgyulladás) vagy asztma okoz. A tünet mögött szívbetegségek is állhatnak. Ennek az eshetőségnek differenciáldiagnosztikai szempontból nagyon fontos figyelmet szentelni.

Az régóta köztudott, hogy a hosszan tartó alkoholizálás számos egészségügyi problémát okoz, illetve az egyszeri italozás egyes hatásai is széles körben ismertek, például a részegség. A közelmúltban derült fény az alkoholfogyasztás másik heveny hatására, amely a szívet érinti.

A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Az ezredforduló utáni években a világon évente mintegy 17 millió ember halt meg ilyen betegségekben, mely az összhalálozás 29 százalékát jelentette.

Sokan hallhatták már a szérum koleszterin kifejezést, amit meg kell különböztetni a HDL és az LDL koleszterintől. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa megvilágítja, pontosan mi is a szérum koleszterin, mitől lehet magas és hogyan hat ez a szervezetre.

A sport, a lépcsőzés és az ezekhez hasonló fizikai megterhelés megemeli a szívfrekvenciát, ami teljesen normális. Nyugalmi állapotban a pulzusszám jó esetben nem emelkedik 60-80 fölé percenként.

A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során a szív árnyéka látható két dimenzióban, ez azonban nem alkalmas a szívnagyság pontos megállapítására.

Az álcázott hypertonia, azaz az orvosi rendelőben mért normális, de a megszokott napi tevékenység során magas vérnyomás gyakori probléma, amely jelentős szív-érrendszeri kockázati tényező.