Szív- és érrendszeri Betegség téma

Sokan hallhatták már a szérum koleszterin kifejezést, amit meg kell különböztetni a HDL és az LDL koleszterintől. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa megvilágítja, pontosan mi is a szérum koleszterin, mitől lehet magas és hogyan hat ez a szervezetre.

A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) világszerte népbetegség. Magyarországon 1999 és 2011 között a felnőtt (19 év feletti) magasvérnyomás-betegek száma a kétszeresére nőtt, napjainkban a számuk mintegy 3,5 millió.

Cukorbetegség esetén nagyobb a kockázata a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulásának, ezért a diabéteszes betegeknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a megelőzésre.

A cukorbeteg férfiak körében az egészséges emberekhez képest 2-4-szer nagyobb a szívinfarktus kockázata. A cukorbeteg nőknél pedig hatszorosa, és ez a rizikó a menopauza után még tovább nő. Az állandóan magas vércukorszint ugyanis idővel károsítja az ereket. Azonban a cukorbetegek a szívinfarktusra utaló figyelmeztető jeleket gyakran nem észlelik.

Az régóta köztudott, hogy a hosszan tartó alkoholizálás számos egészségügyi problémát okoz, illetve az egyszeri italozás egyes hatásai is széles körben ismertek, például a részegség. A közelmúltban derült fény az alkoholfogyasztás másik heveny hatására, amely a szívet érinti.

A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Az ezredforduló utáni években a világon évente mintegy 17 millió ember halt meg ilyen betegségekben, mely az összhalálozás 29 százalékát jelentette.

Az álcázott hypertonia, azaz az orvosi rendelőben mért normális, de a megszokott napi tevékenység során magas vérnyomás gyakori probléma, amely jelentős szív-érrendszeri kockázati tényező.

A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során a szív árnyéka látható két dimenzióban, ez azonban nem alkalmas a szívnagyság pontos megállapítására.

A pandémiát okozó koronavírus nemcsak tüdőgyulladást okoz, hanem hatással van a szív- és érrendszerre is. Emiatt magasabb a komplikációk aránya az idősebbeknél, cukorbetegeknél, magas vérnyomással küzdőknél.

A sport, a lépcsőzés és az ezekhez hasonló fizikai megterhelés megemeli a szívfrekvenciát, ami teljesen normális. Nyugalmi állapotban a pulzusszám jó esetben nem emelkedik 60-80 fölé percenként.