Az elhízás leggyakoribb okai

szerző: Dr. Zsuga Judit és Dr. Dunás-Varga Veronika - WEBBeteg összeállítás
frissítve:

Bár a testtömeg kialakulásában genetikai hatások is szerepet játszanak, a többletsúly oka az, hogy a bevitt kalória nagyobb, mint a felhasznált kalória. Ha Ön több kalóriát vesz fel, mint amennyit lead, akkor a szervezete zsír formájában tárolni fogja a felesleges kalóriamennyiséget.

Elhízás - A téma cikkei
7/1 Az elhízás mint krónikus betegség
7/2 Az elhízáshoz vezető okok
7/3 Miért kell kezelni az elhízást?
7/4 Elhízás - Mikor forduljunk orvoshoz?
7/5 Életmódváltással a túlsúly ellen
7/6 Az elhízás kezelési lehetőségei
7/7 Élet elhízottan - Érzelmi hatások

Az elhízáshoz vezető leggyakoribb okok

Általában az alábbi tényezők, illetve azok kombinációja járul hozzá az elhízáshoz:

Energiaegyensúly felborulása és zsírdepó kialakulása

Az elhízás oka az energiafelvétel és energiafelhasználás közötti egyensúly tartós felborulása: hosszú távon magasabb energiabevitellel és/vagy alacsonyabb energiafelhasználással (fizikai aktivitás csökkenése) plusz energiatöbblet keletkezik, ami pedig zsírként raktározódik. Ennek két összetevője van tehát:

1. Helytelen táplálkozás, egészségtelen étrend

A nagy kalóriatartalmú ételek rendszeres fogyasztása növeli a testtömeget. A magas zsírtartalmú ételek általában nagyobb kalóriatartalmúak is. A szénhidrátgazdag élelmiszerek, mint a szénsavas üdítőitalok, cukorkák, sütemények a leggyakoribb hordozói a felesleges energiának. A kalóriadús, ugyanakkor tápanyagszegény ételek (gyorsételek, üdítők, finomított szénhidrátok, transzzsírok) súlytöbbletet okoznak.

2. Mozgásszegény életmód

A fizikai aktivitás önmagában is energiát fogyaszt. Fő hatása a szervezet energiagazdálkodására azonban az, hogy nem engedi csökkenni az alapanyagcserét (a szervezet nyugalmi energiafelhasználását), ezáltal a hízásra hajlamos szervezet nem tud alkalmazkodni a csökkent energiabevitelhez vagyis nem kapcsol át zsírraktározó üzemmódba. Ez azért nagy jelentőségű, mert az alapanyagcsere csökkenése a fogyókúrázók életének legfőbb megkeserítője (kevesebb bevitt kalória mellett sincs fogyás!).

Genetikai adottságok és epigenetikai tényezők

Genetikai adottságok befolyásolják, hogy a szervezet milyen mennyiségű zsírszövet tárolására törekszik és az hogyan oszlik el a testen. Az alkatilag lassú anyagcsere elhízáshoz vezethet. A hízásra való hajlam azonban nem végzet, az egészséges kondíció többletmunkával és odafigyeléssel ugyan, de elérhető, illetve megőrizhető. Ezért a súlytöbblet felhalmozódását nem foghatjuk a genetikára, lehet, hogy kicsivel több munkával ugyan, de bármilyen genetikai adottságok mellett is elérhető és megtartható az ideális testsúly, és érdemes is erre törekedni.

Számos genetikai variáns befolyásolja az étvágy és energiafelhasználás szabályozását különféle hormonokon keresztül (például leptin, ghrelin, melanokortin rendszer). Ezen túl a méhen belüli környezet, (születés környéki) perinatális hatások és epigenetikai módosulások is szerepet játszanak.

Elhízás a családban

Részben még ugyancsak a genetika kapcsán, ha Önnek az egyik vagy mindkét szülője elhízott, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy Ön is el fog hízni. A közös géneken túl ennek oka lehet a közös helytelen életmód, egészségtelen étrend és mozgáshiány is.

Alvásminőség romlása

A rövid alvásidő, alvási apnoe, cirkadián ritmus zavarai kedveznek az elhízásnak.

Életkor

Az életkor előrehaladtával csökken az alapanyagcsere, emiattt a 30. életév betöltése után kevesebb kalória bevitele mellett is könnyebb elhízni, ezért különösen fontos a fizikai aktivitás fenntartása felnőttkorban is.

Nem

A nők nagyobb gyakorisággal híznak el, mint a férfiak, a nőknek ugyanis kisebb az izomtömege, éppen ezért kevesebb kalóriát égetnek el nyugalomban, mint a férfiak. Illetve nőknél bizonyos hormonális állapotok (pl. menopauza) kedvezhetnek a zsír felhalmozódásának.

Ritkább okok, amelyek ugyancsak hozzájárulhatnak az elhízáshoz

Bizonyos betegségek

Ritkán az elhízás betegségre vezethető vissza, ilyen a pajzsmirigy alulműködése vagy a mellékvesekéreg túlműködése (Cushing-kór). Jelenleg még nem tisztázott, hogy a policisztás petefészek szindróma okoz-e elhízást vagy sem. Egyes betegségek, mint például az ízületi gyulladás, korlátozzák a fizikai aktivitást és ezen keresztül vezethetnek elhízáshoz.

Bizonyos gyógyszerek

Több gyógyszercsoport, köztük a szteroidok (pl. prednizolon), egyes vérnyomáscsökkentők és antipszichotikumok, valamint a triciklikus antidepresszívumok egyeseknél testsúlynövekedést eredményezhetnek.

Terhesség

Terhesség során a nők testsúlya törvényszerűen megnő, az egészséges többletsúly a magzat súlyának kb. háromszorosa (tehát a terhesség végére kb. 10 kg). Sokan ennél többet szednek fel, amit szülés után nehezen tudnak leadni. Amennyiben terhesség során vagy a szoptatás alatt kíván valaki fogyni, különösen fontos, hogy kíméletes módszert válasszon (és ne pl. nulldiétát, vagyis koplalást) és helyezzen hangsúlyt a kiegyenlített, vitamindús táplálkozásra.

Tovább

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, pszichoterapeutaDr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, pszichoterapeuta és Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Segítség

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Kováts Viktória

Dr. Kováts Viktória

Belgyógyász, Endokrinológus, Túlsúly-elhízás kezelése

Budapest

Cikkajánló