Miért kell kezelni az elhízást? A túlsúly következményei

Minél inkább megnő az ember testtömege, annál több - sok esetben igen súlyos következménnyel járó - betegséggel találhatja magát szemben. Milyen szövődményei lehetnek az elhízásnak?

Az elhízás krónikus betegség, közvetlen vagy közvetett szerepe számos egészségi probléma kialakulásában igazolódott. Túlsúly esetén (BMI, azaz a testtömegindex 25 feletti értéke) már érdemes lépéseket tenni a testsúly normalizálására, elhízás esetén (BMI 30 feletti értéke) pedig ajánlott orvosi segítséget is igénybe venni.

Különösen veszélyes a hasi típusú vagy centrális (alma típusú) elhízás, mivel a zsigeri zsírok jobban befolyásolják a hasi szervek működését, a hormonháztartást és a vércukorszintet, illetve a gyulladásos folyamatokat, így a legtöbb káros következmény az elhízás ezen formájához köthető. A körte típusú (perifériás, elsősorban a combokon, csípőn jelentkező) elhízás esetében főleg a súlytöbblet miatt jelentkező terhelés vezet mozgásszervi panaszokhoz, mozgásszegény életmódhoz és annak szövődményeihez.

Hasznos WEBBeteg BMI-kalkulátor

Szív-érrendszeri következmények

Magas vérnyomás

Ahogy a testtömeg nő, elsősorban a zsírszövet szaporodik fel. Hasonlóan a szervezet többi részéhez, ez a szövet is oxigént és tápanyagdús vért igényel. Ahogy az oxigén- és tápanyagigény nő a túlsúly miatt, a szervezetben keringő vér mennyisége szintén növekszik. Minél nagyobb mennyiségű vért kell az artériákon (verőereken) keresztül keringetni, annál nagyobb az artériáknak a falára nehezedő nyomás, kialakul a magas vérnyomás.

A testtömeg növekedése általában a vér inzulinszintjét is megemeli (előrehaladott esetben beszélünk a 2-es típusú diabéteszről). A normál inzulinszint felborulása esetén olyan folyamatok indulnak be a szervezetben (a nitrogén-monoxid szint csökkenése, gyulladásos folyamatok), amelyek megvastagítják és merevebbé teszik az erek, különösen a verőerek falát. Ez szintén vérnyomásemelő hatású.

A vérzsírszint kóros átrendeződése

Az elhízás (előbb vagy utóbb) magas vérzsírszinttel és koleszterinszinttel párosul akkor is, ha egyébként egészségesnek tartott élelmiszereket fogyaszt (viszont többet, mint amennyire szüksége van). Amennyiben nemcsak a táplálék mennyiségét, hanem a minőségét sem választja meg helyesen és a táplálék sok telített zsírt tartalmaz (túl sok zsíros hús, zsírban sült étel), az tovább rontja a helyzetet. A legtöbb élelmiszerben, illetve a szervezetben a zsír trigliceridek formájában található meg, ezért a laborleletekben a trigliceridszint, majd a koleszterinszint is emelkedett értéket mutat.

Idővel a kedvezőtlen vérzsír összetétel (diszlipidémia) érelmeszesedéshez, azaz plakkok (lerakódások) képződéséhez és az artériák belső átmérőjének csökkenéséhez vezet. Az érelmeszesedés következtében koszorúér-betegség, illetve stroke (agyérgörcs, agyvérzés) alakulhat ki. Generalizált perifériás artériás betegség esetén a végtagok keringési zavara alakul ki, ami fekélyek kialakulásához vezethet.

A képen: Zsírsejtben felhalmozódó zsír sémás ábrázolása

Koszorúér-betegség

A szívet ellátó artériák (koszorúerek) falában lerakódó plakkok eredményezik a koszorúér-betegséget. Az idő előrehaladtával a plakkok beszűkítik a szívet ellátó ereket, ezáltal kevesebb vér látja el az oxigénigényes szívizmot. A szív csökkent vérellátása mellkasi fájdalmat, anginát okoz.

Ha egy beszűkült artériában vérrög (trombus) képződik, vagy egy máshonnan jövő vérrög (tromboembolus) megakad, akkor az adott ér által ellátott szívizom nem kap megfelelő mennyiségű oxigént és tápanyagot, ami szívinfarktushoz (a szívizom elhalása a rossz vérkeringés miatt) vezet.

Stroke

Az elhízáshoz kapcsolódó érelmeszesedés megjelenik az agyat ellátó artériákban is. Ha egy beszűkült ér által ellátott agyterület nem kap elég oxigént és tápanyagot, az stroke-ot eredményez (bár ritkán nevezik így, a stroke ezen elzáródásos formája agyi infarktusnak tekinthető). Ha valaki elhízott, nagyobb a kockázata a stroke kialakulásának.

Inzulinrezisztencia és cukorbetegség

Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség egyik vezető oka. A szervezetben található nagy mennyiségű zsírszövet érzéketlenné teszi szervezetét az inzulinnal szemben. A vércukorszint szabályozásának zavarát ebben a stádiumban inzulinrezisztenciának hívjuk, amikor a szervezet még képes fokozott inzulintermeléssel ellensúlyozni a csökkenő inzulinérzékenységet. Idővel ez a kompenzáló folyamat elégtelenné válik, a cukor - nem tudván belépni a sejtekbe - a vérben marad, vagyis magasabb lesz a vércukorszint, kialakul a cukorbetegség.

A megemelkedett vércukorszint számos negatív következménnyel jár, károsítja az ereket, az idegeket és ezen keresztül a legtöbb szerv működését. Az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás ás más szív-érrendszeri betegségek egymással szorosan összefüggő kórképek, az anyagcserezavarok ezen formáit összefoglalóan metabolikus szindrómának nevezzük.

Bővebben Bővebben a cukorbetegségről

Mozgásszervi betegségek

A nagyobb testtömeg nagyobb terhelésnek teszi ki az ízületeket, ez mechanikailag is károsítja az ízületi felszíneket burkoló porcot, továbbá gyulladásos folyamatokat indít be az ízületekben. Ez az ízületi kopással és gyulladással járó kórkép az artritisz.

Fő tünete az ízületi fájdalom és a főleg reggel, ébredés után jelentkező ízületi merevség. Leggyakrabban a térdet és a csípőt érinti (ezekre az ízületekre nehezedik a legnagyobb súly), de könnyebben megfájdul a derék és a hát is a gerincoszlopot érő terhelés miatt.

Ahogy a zsír felszaporodik, egyre inkább elveszi a teret más szövetektől, szervektől. A kövér emberek kevésbé tudnak kényelmes testhelyzetet felvenni, rosszabbul mozognak, hamarabb kifulladnak, mint nem elhízott társaik. A lábak, a hát, az ízületek és az izmok túlterheltek, könnyebben megfájdulnak.

Daganatos megbetegedések

Számos daganattípus hozható kapcsolatba az elhízással. Az kapcsolat sokáig nem volt egyértelmű, ám a legutóbbi két évtized kutatásai nyomán egyértelművé vált az, hogy a jelentős túlsúly esetén számos daganat előfordulási gyakorisága megnő.

Ennek alapvető oka az, hogy a zsírszövet arányának felszaporodása alapvető hatással van a szervezet működésére, befolyásolva a hormonháztartást, az immunrendszer működését, az anyagcserét, a gyulladásos folyamatokat, ezen tényezők pedig már szoros összefüggésben vannak a daganatképződéssel.

Az elhízás eltérő mértékű kockázatnövekedéssel jár a különböző daganatféléknél.

• Szoros kapcsolat: vastag- és végbélrák, méhtest- és méhnyakrák, emlőrák, nyelőcsődaganat, epehólyagrák, hasnyálmirigyrák, vesedaganat
• Mérsékelt kapcsolat: a petefészek, prosztata, máj, pajzsmirigy daganatai
• Gyenge vagy hiányzó kapcsolat: bőrdaganatok, agydaganat, leukémia és limfóma, tüdőrák

Alvási apnoe

Az alvási apnoe az alvás közben jelentkező légzéskimaradás. Veszélyes kórállapot, melynek során a beteg álmában időről időre abbahagyja a légzést, két apnoe között viszont feltűnően hangosan horkol. Az alvás során a felső légutak (a garat szintjében) elzáródnak; súlyos esetben ez gyakori éjszakai ébredéshez, oxigénhiányos állapot kialakulásához és nappali fáradtsághoz vezet. A legtöbb alvási apnoéban szenvedő beteg túlsúlyos.

Az elhízás ébren is nehezíti a légzést, ami fennálló tüdőbetegség (pl. asztma) esetén fokozza a panaszokat.

A belszervek egyéb betegségei

A máj zsíros elfajulása

Amikor az ember elhízik, a zsír a májban is felszaporodik. Extrém fokú elhízás már működésében is zavarja májat (nem-alkoholos zsírmáj, mai elnevezéssel metabolikus diszfunctióval társuló zsírmájbetegség), sőt évtizedek alatt májcirrózis (májzsugor) is kialakulhat, mérsékelt alkoholfogyasztás mellett is.

Epehólyag betegség

Mivel az elhízott egyének vérkoleszterinszintje rendszerint magasabb, kövér embereknél nagyobb a koleszterin epekövek kialakulásának kockázata. A fájdalmas panaszokon túl ez gyulladáshoz, emésztési panaszokhoz, ritkán a daganatok kialakulásához vezethet. A túl gyors fogyás - pl. több mint másfél kiló hetente - fokozhatja a koleszterinkövek kialakulásának veszélyét, ezért a túlsúllyal élőknek az alkalmi fogyókúrák helyett a fenntartható életmódváltást érdemes rászánniuk magukat.

Gyomor-bélrendszeri betegségek

Az elhízás jól ismert rizikófaktor számos gasztrointesztinális betegségben.

• A túlsúly a refluxos panaszok erősödéséhez vezethet, mert a hasűri zsírtömeg növekedésével nagyobb a gyomorra nehezedő nyomás.
• Elhízás esetén megnő a gyulladásos bélbetegségek (IBD) előfordulási gyakorisága, vagy a már ismert betegség gyakoribb aktiválódását észleljük.
• Az elhízás hatással van a bél mikrobiomjára is, a mikrobiom összetételének felborulása pedig számos funkcionális bélbetegség (SIBO - kontaminált vékonybél szindróma, IBS - irritábilis bél szindróma) oka.
• Elhízás esetén emelkedett trigliceridszint mérhető, a hypertrigliceridaemia pedig az egyik leggyakoribb ok akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén.

Hormonzavarok, fogamzóképességgel kapcsolatos problémák

A zsírszövetnek nem a zsírok raktározása az egyetlen funkciója, hanem aktívan részt vesznek a hormonháztartásban is, mind a hormontermelésben, mind a nemi hormonok bontásában. A jelentős súlytöbblet ezzel csökkenti a fogamzóképességet mind férfiak, mind nők esetében. Menstruációs zavarok és PCOS (policisztás ovárium szindróma) jelentkezése esetén az elhízott nőknek mindent meg kell tenniük a testsúly normalizálásáért a panaszok megszüntetése érdekében, mivel az elhízás jelenléte tovább fokozza az inzulinrezisztenciát és súlyosbítja a betegség tüneteit.

Az elhízás gesztációs (terhességi) diabéteszhez és más rendellenességhez vezethet terhesség során, és fokozza a születési rendellenességek kockázatát is.

Mivel az elhízás egy összetett hátterű, krónikus betegség, melynek kezelése több lépésből áll, a testsúlycsökkentés megkezdése előtt mindenképp keressen fel egy elhízás kezelésben tapasztalt orvost.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász