Az elhízás mint krónikus betegség

Az elhízás (obezitás) ma már nem csupán esztétikai vagy életmódbeli kérdés, hanem egy krónikus betegség, amelyet összetett biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők befolyásolnak.

A Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkárságának 2023 decemberében kiadott új irányelve egyértelművé teszi, hogy az elhízást önálló betegségtípusként kell kezelni, nem csupán egy megoldandó egészségügyi problémaként. Ugyanúgy orvoshoz szükséges vele fordulni, mint más krónikus betegségekkel.

Mit jelent pontosan az elhízás?

Az irányelv meghatározása szerint: „Az elhízás anyagcsere-folyamatok genetikai, központi idegrendszeri, endokrin és környezeti hatásokra létrejövő zavara, amely az energiaháztartás egyensúlyának módosulását okozza. Ez fokozott zsírraktározódáshoz vezet.”

Az elhízás tehát nem akarathiány vagy kizárólagosan életmódbeli „hiba” következménye, hanem komplex biológiai, pszichés és környezeti tényezők együttes hatása.

Mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Az elhízás mérésének egyik legismertebb mérőszáma a testtömegindex (BMI), amelyet a testtömeg (kg) és a testmagasság (m²) hányadosaként számolunk. Az új irányelv az alábbi kategóriákat határozza meg:

• Normál testsúly: 18,5-24,9 BMI
• Túlsúlyos: 25-29,9 BMI
• Elhízás (obezitás):
  • I. fokú: 30,0-34,9 BMI
  • II. fokú: 35,0-39,9 BMI
  • III. fokú (súlyos vagy morbid obezitás): ≥40,0 BMI

A BMI önmagában nem minden esetben pontos mutató, különösen sportolóknál, időseknél vagy gyermekeknél. Ezért a pontosabb diagnózis érdekében a szakma egyéb mérőszámokat is figyelembe vesz. Ilyen a derékkörfogat (≥94 cm férfiaknál, ≥80 cm nőknél már fokozott kockázat), és a különböző testösszetétel-vizsgálatok (pl. izomzat-, víz-, csont- és zsírtömegarány, zsigeri zsír mennyisége).

Miért krónikus betegség?

A 2023-as irányelv kiemeli: az obezitás önálló betegségként való elfogadása elengedhetetlen a megfelelő orvosi ellátás és társadalmi szemléletváltás szempontjából. Az elhízás nemcsak következménye, hanem okozója is lehet számos más egészségügyi problémának, és kezelése hosszú távú, több egészségügyi szakterület összefogását igényli. A betegek egyéni akaraterején túl hatással lehetnek a betegségre egyéb élettani, idegi, hormonális, pszichológiai és környezeti tényezők egyaránt.

Milyen tünetek jellemzőek az elhízásra?

Bár az elhízás tünetei nem mindig látványosak, de a következmények fokozatosan súlyosbodnak, és számos korai és késői tünete lehet. Árulkodó panaszok között szerepel a fokozott étvágy, a fáradékonyság, a verejtékezés, a mozgáskorlátozottság, a légszomj, az alvászavar, a horkolás, az ízületi fájdalom (térd- és csípőtájékon), a menstruációs zavar, a meddőség, valamint a pszichés zavarok. Az alábbi tünetek jelentkezhetnek: testtömeg-növekedés (először hasi területen), zsírszaporulat és csökkent fizikai terhelhetőség.

Az elhízás nem jár egyedül – társbetegségek

Az elhízás szorosan összefügg több mint 200 ismert krónikus betegséggel. A 2023-as irányelv részletesen felsorolja az elhízás okozta vagy azzal összefüggő kórképeket:

• 2-es típusú cukorbetegség (inzulinrezisztencia miatt alakul ki)
• szív- és érrendszeri betegségek (pl. magas vérnyomás, szívinfarktus, agyvérzés, pangásos szívelégtelenség)
• diszlipidémia (magas koleszterin- és trigliceridszint)
• alvási apnoe (éjszakai légzéskimaradás, amely oxigénhiányt okozhat)
• csontrendszeri betegségek (pl. térdízületi kopás, arthrosis)
• gyomor-bélrendszeri betegségek (epehólyag-megbetegedések, zsírmáj, nyelőcsőreflux)
• mentális betegségek (pl. depresszió, szorongás, evészavarok)

Ezenkívül a WHO és az új irányelv is kiemeli, hogy az obezitás növeli egyes daganatos betegségek (pl. emlő-, vastagbél-, méhdaganat) kockázatát is.

Magyarországi adatok

Hazánkban a felnőtt férfiak 65%-a, a nők 60%-a túlsúlyos vagy elhízott. A 65 év feletti férfiak 87%-a érintett. 2019-es KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatok szerint Magyarországon:

• Férfiak: 40,1% túlsúlyos, 25,1% elhízott
• Nők: 29,2% túlsúlyos, 22,7% elhízott

Az elhízás nemcsak az egyénre van hatással, hanem az egészségügyi rendszert és a gazdaságot is jelentősen terheli. A becsült éves költségek elérik a 200-300 milliárd forintot, ami a GDP 1%-át is megközelítheti. A munkaképesség csökkenése, a táppénzes napok növekedése számottevő társadalmi költséget jelentenek. Az elhízás ma már "világjárványként" van jelen, és hazánkban is népegészségügyi szinten kell kezelni.

Genetikai és környezeti hatások

Az elhízás kialakulására genetikai tényezők hajlamosíthatnak, de a környezeti hatások (életmód, étrend, stressz, mozgáshiány) döntő szerepet játszanak. Különösen veszélyeztetett időszakok a gyermekkor és serdülőkor, a terhesség, a menopauza, a dohányzásról való leszokás, valamint a fizikai aktivitás csökkenése. A szakmai irányelv külön hangsúlyt fektet az elhízott személyek elleni előítéletek visszaszorítására. Ezek nemcsak pszichés károkat okoznak, hanem akadályozzák az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést is. A betegekkel való kommunikációban elengedhetetlen a tapintat, az elfogadás és a támogató hozzáállás.

A 2023-as frissített magyar elhízás irányelv világossá teszi: az obezitás komoly, krónikus betegség, amely több szervrendszert érint és nem kezelhető csupán fogyókúrával. A korai felismerés, a pontos diagnosztika és a komplex szemlélet elengedhetetlen a hatékony megelőzés és a betegközpontú ellátás szempontjából. Az elhízást nem elítélni, hanem megérteni és kezelni kell – a legújabb tudományos bizonyítékok és az irányelvi ajánlások mentén.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember