A hasnyálmirigy-gyulladás és tünetei

Dr. Plósz János
szerző: Dr. Plósz János gasztroenterológus, Dr. Dunás-Varga Veronika belgyógyász - WEBBeteg
frissítve:

A hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) a szerv leggyakrabban előforduló betegsége. Szerencsés esetben a heveny gyulladás teljesen meggyógyulhat, máskor viszont maradványtünetekkel gyógyul vagy fennmaradhat krónikus (idült) formában.

A hasnyálmirigy-gyulladás téma cikkei

A hasnyálmirigy-gyulladás az esetek többségében heveny módon alakul ki (akut pancreatitis). A krónikus (idült) formája vagy a heveny gyulladás után marad vissza, vagy pedig közvetlenül, fokozatosan alakul ki (heveny tünetek nélkül). Kialakulása mögött egyszerre több ok is húzódhat, leggyakrabban diétahiba, túlzott alkoholfogyasztás, vagy epeúti folyamat áll a háttérben.

Évente 10-50 fő betegszik meg heveny hasnyálmirigy-gyulladásban 100 000 főre vonatkoztatva, azaz hazánkban is évente több ezer főt érint a betegség. Leginkább a 30-50 éves korosztály érintett.

Lefolyását tekintve három súlyossági fokozatát különböztetjük meg.

  • Enyhe hasnyálmirigy-gyulladás esetén nem várható a többi szerv elégtelenségére utaló tünet, néhány nap alatt teljes gyógyulás várható, a halálozási ráta nem éri el az 1%-ot.
  • Közepesen súlyos esetben átmenetileg többszervi elégtelensége utaló tüetek észlelhetők (pl. vesefunkciós értékek romlása, vér oxigénszint romlás), azonban ezek 48 órán belül megszűnnek, a halálozás pedig nem haladja meg a 10%-ot.
  • Súlyos lefolyású hasnyálmirigy-gyulladás esetén a többszervi elégtelenség tüntei 48 órán túl is fennállnak, a mortalitás elérheti a 30-50%-ot!

A hasnyálmirigy szerepe

A hasnyálmirigy (pancreas) a felhasban, a hasűr hátsó falán, közvetlenül a gerinc előtt helyezkedik el. Feladata emésztőenzimek és a szénhidrát- és zsíranyagcserét szabályozó hormonok termelése. Az emésztőenzimek a hasnyálmirigy fő vezetékén, a Wirsung-csatornán át jutnak a nyombélbe (80 százalékban a hasnyálmirigy és a közös epevezeték egyesülve jut a duodenumba).

A hasnyálmirigy-gyulladás tünetei

A betegség vezető tünete a fokozatosan erősödő, gyakran övszerű felhasi fájdalom, amely a szegycsont alatt, a has felső-középső részén jelentkezik, és a hátba, mellkasba, esetleg az alhas irányába is kisugározhat. Köhögés, erőkifejtés, hirtelen mozdulat esetén a fájdalom rosszabbodik, míg felülés és előrehajolás esetén jellemzően enyhülnek a panaszok.

A hasfájás mellett émelygés, hányás (néha száraz öklendezés), haspuffadás, bélhűdés, súlyos lefolyású, vagy szövődményes esetekben láz, alacsony vérnyomás-értékek (akár ájulás) észlelhetők.

A hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisának felállításához a klinikai tünetek megfigyelése mellett képalkotó diagnosztikai felvételre és laborvizsgálatra van szükség. A diagnózis felállítható, ha az alábbi három kritériumból legalább kettő teljesül:

  • klinikai tünetek (lásd a fenti panaszokat),
  • képalkotó felvételen látott típusos morfológiai eltérések (ödémás, vérzéssel, állomány elhalással járó formák),
  • laboratóriumi paraméterek (amiláz, lipáz) felső normál tartományát legalább háromszorosan meghaladó enzim emelkedés.

A képalkotó vizsgálatok közül a hasi ultrahang képes a gyulladásra utaló jeleket észlelni. Mivel sugárterheléssel nem járó, egyszerű vizsgálatról van szó, a betegség lefolyásának követésére, szövődmények felismerésére is megfelelő módszer. Abban az esetben, ha a fokozott bélgázosság miatt a hasnyálmirigy ultrahanggal nem jeleníthető meg, vagy felmerül súlyos betegséglefolyás gyanúja, akkor kontrasztos hasi CT (esetleg hasi MR ) a választandó képalkotó eljárás.

A laborvizsgálati eredmények esetén fontos megjegyezni, hogy az enzimszintek emelkedésének mértéke nem függ össze a lefolyás súlyosságával.

Mi lehet még?

Milyen okai lehetnek a hasnyálmirigy-gyulladásnak?

Gyulladás legtöbbször akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy által termelt és alapesetben még inaktív emésztőenzimek áramlása valamilyen okból megakad, és a bélrendszerbe kerülés előtt aktiválódnak. Amennyiben a hasnyálmirigy megtelik az aktiválódott enzimekkel, megtámadják a szerv szövetét, ez súlyos gyulladással, akár szövetelhalással járhat.

A heveny hasnyálmirigy-gyulladást előidéző elzáródás kiváltó okai a következők lehetnek:

  • Epeúti (biliaris) eredet. A közös epe és hasnyálmirigy vezetéket elzárhatja epekő, besűrűsödött epehomok (sludge), esetleg tumoros folyamat is. Okozhatja emellett az epeürülést szabályzó izomgyűrű (Oddi-szfinkter) szűkülete, görcse, továbbá fejlődési rendellenességek (pankreasz pizum) is. A hasnyálmirigy-gyulladás társulhat epeútgyulladással.
  • Diétahiba. A klasszikus magyar konyha (zsíros, fűszeres, olajos, hagymás, nehéz ételek) túlzott szeretete a hasnyálmirigy gyulladásának egyik fontos oka lehet.
  • Túlzott/rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás.
  • Anyagcsere okok: magas trigliceridszint, magas kalciumszint.
  • Kórházi beavatkozás miatt kialakuló esetek: hasi műtétek, endoszkópos beavatkozások (ERCP) után is kialakulhat hasnyálmirigy-gyulladás.

További ritkább okok lehetnek a gyógyszer indukálta, fertőzéses, más autoimmun betegséghez társuló, genetikai eredetű, keringészavar miatt kialakuló, hasi trauma után jelentkező gyulladások, egyes esetekben pedig az elvégzett alapos vizsgálatok ellenére sem mondható meg egyértelműen a kiváltó ok.

A hasnyálmirigy-gyulladás csecsemő- és gyermekkorban ritkább, ám alkalmanként előforduló betegség. Gyermekek esetében speciálisak a jellemző okok és tünetek is.

Miért veszélyes?

Hasnyálmirigy-gyulladás

A heveny gyulladás során a hasnyálmirigyben inaktív formában termelődő enzimek már a mirigy állományában aktiválódhatnak, ezzel a szövetekben önemésztődési folyamatot indítanak el. Fontos tehát, hogy hanyálmirigy-gyulladás gyanúja esetén minél előbb orvoshoz forduljunk, és megszüntessék a gyulladáshoz vezető okot.

A hasnyálmirigy gyulladása és a hasnyálmirigyrák közötti pontos kapcsolat egyelőre nem tisztázott, de a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás fokozott rizikót jelent a rosszindulatú daganat kialakulására.

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás kezelése

Hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja esetén mindenképpen kórházi kezelés szükséges. Az ellátás során a legfontosabb tényező a pancreas nyugalomba helyezése, kímélése a további emésztőenzim-termelés megakadályozása érdekében. Nagyon fontos emellett a megfelelő folyadékpótlás, tápanyagpótlás és a fájdalomcsillapítás is, majd a gyulladáshoz vezető ok (gyakran sebészi) megszüntetése.

A hasnyálmirigy kímélése érdekében korábban az ún. null diétát alkalmazták, amikor - koplalás mellett - csak infúziót kapott a beteg. Mivel azonban az éhezés negatív hatásokkal járhat, lassabb a gyógyulás, gyengülhet a szervezet védekezőképessége, a tápanyagokat biztosítani kell. Ez az infúzió mellett az orron keresztül a vékonybélbe vezetett szondán való táplálással kerülhető el, így a hasnyálmirigy igénybevétele nélkül valósítható meg a tápanyagok biztosítása.

Epés eredetű gyulladás esetén, ha az epekő okozta elzáródás még fennáll, ERCP (endoscopos retrograd cholangio-pancreatographia) vizsgálatra lehet szükség, ymelynek során a epevezetékben lévő kő eltávolítható, így a gyulladás oka megszüntethető.

Bővebben A heveny hasnyálmirigy-gyulladás terápiája

A gyulladásos folyamat a hasnyálmirigy kímélése és a diéta szigorú betartása esetén az esetek többségében elmúlik, enyhe esetben 2-3 nap után visszatérhet a beteg a normál étrendhez. A pancreas megnyugvását követően a diétát fokozatosan, lépésről-lépésre kell felépíteni.

Bővebben A heveny hasnyálmirigy-gyulladás esetén szükséges diéta

Szövődmények, komplikációk

A betegség során különböző szövődmények léphetnek fel. Gyakori a hasnyálmirigy környezetében, vagy a hasüregben megjelenő folyadékgyülem. Ha az enzimek és egyes toxinok a hasüregbe vagy akár a véráramba jutnak, más szervek elégtelen működését okozhatják (pl. tüdőgyulladás, mellkasi folyadékképződés, ARDS, veseelégtelenég, keringési elégtelenség, gyomor vagy nyombélfekély kialakulása, bélelhalás).

A hasnyálmirigyben úgynevezett álciszták (fallal nem rendelkező folyadékgyülemek) alakulhatnak ki, amelyek növekedésükkel párhuzamosan egyre nagyobb fájdalmat okoznak, illetve fokozzák a fertőzésveszélyt. A gyulladás gyógyulásával az álciszták mérete általában csökken, akár magától is felszívódhat, vagy pedig a panaszt okozó álciszták leszívhatóak a hasfalon keresztül egy vékony katéter segítségével.

A legsúlyosabb, életet veszélyeztető szövődmény a hasnyálmirigy elhalása és a felülfertőződés. Felülfertőződés esetén elkerülhetetlen a sebészeti kezelés az elhalt szövetek eltávolítására, emellett antibiotikumos kezelés megkezdése a fertőzés ellen.

Orvoskereső Gasztroenterológus szakorvosok listája

Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológusDr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyászForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Plósz János gasztroenterológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika belgyógyász

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.