Alvási apnoe - Az alvás közbeni légzéskimaradás

Az alvási apnoe az alvás közben jelentkező légzéskimaradás, átmeneti légzésleállás, az alvászavarok egyik típusa. A rendszeresen és hangosan horkolók jelentős részénél ez a kórkép áll panaszaik hátterében. Különböző okokból alakulhat ki, azonban hátterétől függetlenül az életminőséget rontó tünetekkel jár, kezeletlen esetben egészségkárosító hatású.

Mi az alvási apnoe?

Az alvási apnoe egy potenciálisan súlyos alvászavar, amely során a légzés alvás közben időről-időre abbamarad, majd újra elindul. Az "apnoe" egy görög szó, ami azt jelenti "légvétel nélküli". A légzésleállás legtöbbször néhány másodpercig tart, óránként többször ismétlődik. Legfőbb jele maga a légzéskimaradás, de ezen túl horkolással, napközbeni álmossággal és kimerültséggel járhat.

Az alvási apnoénak két főbb típusa van. A gyakoribb forma az obstruktív alvási apnoe, amikor a légzéskimaradást a felső légutak részleges vagy teljes elzáródása váltja ki, legtöbbször a garat izmainak túlzott ellazulása miatt. A másik a centrális alvási apnoe, ami azért alakul ki, mert az agy nem küld megfelelő jeleket a légzésszabályozó izmokhoz. Mindezek mellett bizonyos esetekben az obstruktív és a centrális alvási apnoe keveréke alakul ki, ilyenkor komplex/kevert alvási apnoéról beszélünk.

Az alvási apnoe két-háromszor nagyobb gyakorisággal alakul ki idősebb életkorban és kétszer gyakoribb férfiakban, mint nőkben. Gyakoribb túlsúlyos és dohányzó emberekben, de anatómiai adottságok és egyéb betegségek (tüdő, szív) fennállása esetén bárkinél jelentkezhet.

Bár a légzés a kimaradást követően újraindul, az alvási apnoéval orvoshoz kell fordulni. Hosszabb távon ugyanis összefüggésben van a magas vérnyomás, a szívinfarktus vagy más szívbetegségek, illetve a stroke és a demencia fokozott kockázatával, a krónikus fáradtság pedig a teljes szervezet működésére káros. Kivizsgálást követően az alvási apnoe az okok és a súlyosság függvényében kezelhető: a terápia része lehet az életmódváltás, a levegő áramlását megkönnyítő felső légúti sebészeti beavatkozás, vagy a légutakat nyitva tartó készülék (CPAP) alkalmazása.

Az alvási apnoe tünetei

Az obstruktív és a centrális alvási apnoe tünetei átfedést mutatnak, ezért a diagnózis pontos felállítása nehéz lehet. Az alvási apnoe leggyakoribb tünetei az alábbiak.

Éjszakai panaszok

• Alvás során időszakosan kialakuló légzésmegállás - A légzés kimaradása legtöbbször néhány másodpercig tart, majd újraindul. Súlyos esetben ez óránként több mint 30 alkalommal is bekövetkezhet. A legtöbb beteg nem ébred fel és nincs tudatában a légzésleállásnak.
• Hangos horkolás - Obstruktív alvási apnoéra jellemző a zavaróan hangos és rendszeres (a hét legtöbb napján jelentkező) horkolás. A horkolás azonban az apnoétól függetlenül is fennállhat, nem csak az apnoésok horkolnak, így önmagában nem diagnosztikus.
• Hirtelen légszomjra való felébredés - Centrális alvási apnoéra jellemző, hosszabb ideig tartó légzéskimaradás esetén jelentkezhet fulladás, levegő után kapkodás.
• Rossz alvásminőség - A legtöbb beteg nem ébred fel a légzésleállásra, de a rendszeres mikroébredések megzavarják az alvást: gyakori a nyugtalan alvás, forgolódás, sőt gyakori az éjszakai izzadás és vizelési inger is.

Napközbeni panaszok

• Száraz szájjal, torokfájással való ébredés - A horkolással, szájlégzéssel összefüggésben.
• Reggeli fejfájás - A légzéskimaradás oxigénhiányos állapotot idéz elő, a szervezet számára stresszhelyzetet jelent, ezt jelezheti a reggeli fejfájás.
• Fokozott napközbeni fáradtság, álmosság (hiperszomnia)
• Koncentrációzavar, memóriazavarok, ingerlékenység

A legfőbb tüneteket - mint a légzésleállás és a horkolás - a beteg környezetében élők veszik észre, az egyedül alvóknál gyakran csak a reggel tapasztalható és a napközben jelentkező tünetek hívhatják fel a figyelmet a problémára.

Miért forduljon orvoshoz?

Hosszú ideig kezeletlen alvási apnoe esetén a szövődmények (vérnyomásproblémák, szívritmuszavar, depresszió, inzulinrezisztencia, szexuális élet zavarai) tünetei is jelentkezhetnek, vagy a váratlanul bekövetkező infarktus vagy stroke léphet fel. Nappal fokozott aluszékonyság jelentkezik, ami munka, tévézés, vagy vezetés közbeni elalváshoz és közlekedési balesetekhez vezethet.

Sokan nem tartják a horkolást egy súlyos betegség lehetséges tünetének, illetve nem is mindenki horhol, akinek alvási apnoéja van. Mindenképpen szóljon azonban háziorvosának, ha hangosan horkol, különösen, ha a horkolást szünetek szakítják meg! Előfordulhat, hogy a panaszok nem alvási apnoe, hanem más alvászavar jelei, azonban ezek is kivizsgálást és kezelést igénylő kórképek.

Az alvásvizsgálat alvásdiagnosztikai központban, alváslaborokban történik, ahol rendszerint poliszomnográfiára kerül sor. Az alvással és alvászavarokkal foglalkozó szakterület a szomnológia. Az alvási apnoe a pontos diagnózist követően kezelhető: sok esetben a terápia a tünetek csökkentésére, az oxigénhiányos állapot kialakulásának megelőzésére irányul, ám bizonyos esetekben oki terápiára, a kiváltó okok megszüntetésére is lehetőség van. Az okoktól függően a kezelés lehet fül-orr-gégész, neurológus, pulmonológus és kardiológus feladata.

Tovább Az alvási apnoe kezelése

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus