Az elhízás kezelési lehetőségei

Inkább fogyjon kevesebbet tartósan, mint többet, amit visszaszed! A testtömeg lassú, folyamatos csökkentése (kb. heti fél-egy kilogramm) a legbiztonságosabb módja a fogyásnak.

Az elhízás kezelésének célja egészségesebb testtömeg elérése, és ami ugyanilyen fontos, hosszú távú megtartása. Már 5-10 százalékos testtömegcsökkenés is jelentős egészségjavulást eredményezhet. Ez azt jelenti, hogy ha Ön 95 kiló (és elhízott a BMI alapján), már 5-10 kg leadása nagy eredmény.

Az egészséges testtömeg eléréséhez általában változtatni kell a táplálkozáson, fokozni kell a mozgást és gyakran életvezetési változtatásra is szükség van. A körülményektől függően orvosa lehet, hogy vényköteles gyógyszert vagy műtéti beavatkozást fog javasolni ezen erőfeszítéseinek kiegészítésére, de soha nem az étrend és mozgás helyett!

A legkedvezőbb, ha a túlsúlyos személy egészséges étrenddel, rendszeres mozgással és szemléletbeli változtatással próbál meg fogyni. Fontos, hogy ne divatdiéta adjon átmeneti megoldást, hanem teljes életmódváltással hosszú távra alakítsa át étkezési, mozgási szokásait.

Fogyást segítő gyógyszerek

Jelentős súlyfelesleg esetén, ami esetleg már betegséget is okozott, előfordulhat, hogy terápiás beavatkozásra is szükség van az ideális étrend és állapotnak megfelelő mozgás mellett. Orvosa akkor fontolhatja meg, hogy Önnél gyógyszeres kezelést kezdeményezzen, hogy ha az alábbi állítások igazak az Ön esetében:

1. Más módszerrel nem sikerült lefogyni.
2. A BMI 27 feletti és ezzel kapcsolatba hozható társbetegségek állnak fenn (cukorbetegség, magas vérnyomás, alvási apnoé).
3. A BMI értéke 30 felett van.

Fontos megjegyezni, hogy nem egy olyan készítmény létezik, ami akár nagyobb bajt, szervelégtelenséget okozhat. Emiatt internetről nem érdemes hozzáértés hiányában pirulákat beszerezni. A túlsúllyal foglalkozó szakorvos egyedileg segít a páciens érdekeit szem előtt tartva megoldást találni.

Gyógyszerek a testtömeg csökkentésére

Hatásuk alapján vannak

• étvágyat központi idegrendszeri úton csökkentő gyógyszerek (többnyire nincs forgalomban, súlyos mellékhatások miatt)
• a periférián hormonhatás révén ható gyógyszer: Magyarországon elsősorban az emésztőrendszerben felszabaduló hormonhatás révén fogyást segítő GLP-1 agonista gyógyszerek vannak forgalomban a megfelelő célcsoportnak. (Rendelkeznek központi idegrendszerben, az étvágyközpontot direkten érintő hatással is.) Az elérhető gyógyszerhatóanyagok a liraglutid vagy tirzepatid
• a belekben a zsír lebontását és így felszívódását gátló gyógyszer – orlisztát – kevéssé alkalmazott az egészségügyben, felügyelet nélkül mellékhatások miatt nem javasolt
• kiegészítő tápanyagok, melyek önmagukban nem feltétlenül elegek, de pl. a szénhidrátháztartás ideális működését segítik, pl. inozitol, karnitin, cink, D-vitamin
• szénhidrátsóvárgást csökkentő növényi eredetű kivonatok, melyek elméletileg felügyelet nélkül, előírt adagban támogatásként segíthetnek: berberin, gymnema

Bariátriai beavatkozások

Abban az esetben, hogy ha az eddig említett módszerek egyikével sem volt eredményes súlyfelesleg csökkentése, és az extrém mértékű, felmerül a műtéti megoldás. Az elhízás kezelésére szolgáló testsúlycsökkentő eljárásokat bariátriai beavatkozásnak nevezzük.

Abban az esetben fontolandó meg a műtét, ha:

1. a testtömeg index 40 vagy 40 feletti,
2. a testtömeg index 35 és 40 között van, de ehhez súlyos, a testtömeggel összefüggő egészségügyi problémák társulnak (pl. cukorbetegség vagy magas vérnyomás).

Gyomor bypass műtét

A gyomorelkerülő (bypass) műtét megváltoztatja az emésztőrendszer anatómiáját, ezáltal korlátozva a fogyasztható, illetve megemészthető tápanyag mennyiségét.

A bypass műtét során a sebész a gyomor felső részét leválasztja az alsó részről, majd becsatlakoztatják ide a normálisan a gyomor alsó részéhez csatlakozó vékonybelet. A gyomor alsó részét a vékonybél lentebbi szakaszába csatlakoztatják be. Vagyis a nyelőcsőből a táplálék és a folyadék a gyomor felső részéből kialakított kis tasakba kerül, majd innen a vékonybélbe. Ugyanakkor a gyomor egykori alsó részében termelt emésztőnedv, amelynek már nincs funkciója, de elvezetéséről gondoskodni kell, ürülni tud a vékonybél felé. Az eljárás előnye, hogy a gyomor egykori alsó részének megtartásával meghagyja egy esetleges későbbi visszaállítás lehetőségét.

Ha megfelelőn végzik el, ez a műtét drámai fogyáshoz vezet (az első két év során a testtömeg akár 50-60 százalékkal csökkenhet), mivel a gyomorként funkcionáló felső tasak hamar megtelik, így az illető egyszerre keveset tud enni. Azok a betegek, akik emellé még betartják az étrendi megkötéseket és rendszeresen mozognak is, a leadott testsúlyt biztosan nem szedik vissza.

Ettől függetlenül a gyomor bypass műtétnek sok szövődménye lehet. A gyors fogyás epekőképződéshez vezethet. A műtét továbbá úgynevezett dumping szindrómát eredményezhet, amit a gyomortartalom vékonybélbe való túl gyors bekerülése és az alsó rész gyomornedvének a bélbe jutása okoz (anélkül, hogy a táplálék csökkenthette volna annak savasságát). A szindróma tünetei: émelygés, hányás, hasmenés, szédülés és izzadás.

Gyomorballon

Napjainkban egyre elterjedtebb az endoszkópos gyomorszűkítő eljárás, a gyomorballon terápia. Lényege, hogy a gyomorba a nyelőcsövön keresztül juttatnak egy orvosi szilikonból készült, felfújható labdát 6-12 hónapra, ami a gyomorban, felfújt állapotban részben kitölti a gyomrot, korlátozva annak térfogatát. Előnye, hogy endoszkópos eljárásként a páciens számára kisebb megterheléssel jár, és eredményes módszernek számít. Ugyanakkor itt is szükséges a megfelelő étrendi korlátozás, lehetnek szövődmények is, és megfelelő életmód kialakítása nélkül a ballon eltávolítása után a plusz kilók is visszatérnek.

További, ritkán alkalmazott módszerek

A gyomor bypass műtét elterjedése előtt a gyomorszűkítő műtét a gyomor alsó részének eltávolítását jelentette, ami invazív és nem visszafordítható eljárás. Napjainkban egyre ritkább a gyomorgyűrű műtét is, melynek során laparoszkópos úton a gyomor köré helyezett gyűrűvel csökkentik annak térfogatát.

Valamennyi eljárás az étkezési szokások megváltoztatását igényli, és nem zárhatóak ki a szövődmények jelentkezése.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, táplálkozási tanácsadó