Az utóbbi évtizedekben nőtt a gastrooesophagealis reflux (GERD) tüneteinek és különböző komplikációinak a gyakorisága. Ezzel szinte párhuzamosan emelkedik az elhízott emberek aránya a populációban elsősorban az Egyesült Államokban, de Európa és Ázsia egyes régióiban is. Nagy kérdés, hogy a kettő pusztán párhuzamosan emelkedik, vagy a túlsúly felelős a refluxbetegség és szövődményeinek kialakulásáért.
Reflux és elhízás
Az elhízás oka összetett. Biztos, hogy van genetikai háttere is, bár kevéssé valószínű, hogy ez az utóbbi évtizedek változását megfelelően magyarázná. Sokkal inkább a civilizáció okozta életforma változások tehetők felelőssé. A fizikai munka arányának csökkenése, az ülő életmód, a megváltozott táplálkozási szokások magyarázzák, hogy a 20-74 éves korosztályban az elhízottak aránya 70-es évek második felében észlelt 15%-ról a 2000-es évek első felére 33%-ra emelkedett.
A refluxbetegség (GERD) |
| Savas reflux időnként egészséges emberekben is jelentkezhet, ám egészséges egyénben jól működnek a savas vegyhatást közömbösítő, védő mechanizmusok. Ilyen védőfunkciót jelent a nyelőcső féregszerű (perisztaltikus) mozgása, amely a visszaáramlott savas gyomortartalom szinte teljes mennyiségét képes rövid idő alatt visszaterelni a gyomorba. Védő szerepet tölt be a nyál is, amely fokozatosan semlegesíti a savas vegyhatást, illetve védi a nyálkahártyát a mirigyek által termelt lúgos vegyhatású nyák is, amely a nyelőcső belső felszínét borítja. Ha azonban ezek a védő tényezők nem működnek megfelelően és a savas reflux hetente többször is jelentkezik, akkor a maró sav károsítja a nyelőcső kevésbé ellenálló belső felszínét. Az így kialakuló állapotot nevezzük gastrooesophagealis refluxbetegségnek, azaz angol nevének rövidítése alapján GERD-nek. A refluxbetegségről részletesen |
A GERD és szövődményeinek gyakorisága az USA-ban, a nyugat-európai államokban és a skandináv országokban egyenletesen emelkedik.
A túlsúly és a GERD tünetek összefüggését átlag populációban végzett kérdőívek és a BMI összevetésével végezték. A vizsgálatok egy részében mérsékelt összefüggést találtak, de voltak tanulmányok, melyekben nem tudták igazolni, hogy a többlet súly fokozza a reflux tünetek előfordulását.
Nilsson és munkatársai a testsúlynövekedés és a refluxtünetek között találtak szignifikáns kapcsolatot, 3,5-es BMI-egység-növekedés a tünetek megjelenésének rizikóját háromszorosra növelte, mely függetlennek bizonyult a rasszoktól, NSAID-használattól, dohányzástól, Helicobacter pylori-státusztól, szociális és gazdasági helyzettől vagy a fizikai aktivitástól.
Úgy tűnik, testsúlynövekedés akkor is emeli a GERD rizikóját, ha a BMI normális tartományban marad. Az elhízás és nyelőcső erózió összefüggését több tanulmány megerősítette. Kövérekben a nyelőcső adenocarcinoma esélyét a normál súlyúakhoz képest csaknem háromszorosnak találták, míg mérsékelt túlsúly esetén a kockázat mindössze másfélszeres volt.
A BMI index, mint mutató
A Barrett-oesophagusszal való összefüggés-vizsgálat rendkívül heterogén eredményt hozott. Egyes tanulmányok szerint magas BMI a Barrett-metaplázia kialakulásának rizikóját jelentősen növeli, míg mások ezt csak meglévő reflux tünetek esetén tudták megerősíteni, de voltak, akik semmilyen összefüggést nem találtak.
Milyen tünetek esetén gondoljunk refluxra? |
| A refluxbetegség (GERD) legjellemzőbb tünete a gyomorégés érzése, néha azonban egyéb panaszok is jelentkeznek, az emésztőrendszeri panaszoktól a légúti tüneteken keresztül a fogászati problémákig. A reflux tünetei |
Egy a közelmúltban végzett felmérés szerint nem a BMI, hanem az abdominális (hasi) típusú elhízás fokozza a Barrett-oesophagus rizikóját.
A GERD tünetei egyforma gyakoriak a különböző rasszokban, nincs különbség a nemek között sem. Míg a nyelőcső erosio előfordulása mérsékelten, a Barrett-oesophagus egyértelműen, az adenocarcinoma dominálóan gyakoribb a férfiakban és a kaukázusi rasszban. Az obesitassal a nemi és a rasszbeli különbségek nem magyarázhatók, mivel az elhízás mindkét nemet és szinte valamennyi rasszt érinti. Az abdominális elhízás azonban gyakoribb a kaukázusiakban és a férfiakban, ami összecseng a magasabb Barrett- és adenocarcinoma-rizikóval.
A hasi típusú elhízás és a rák rizikója
Összegzés: Reflux és elhízás |
| Az elhízás kb. 1,5-2 szeresére növeli a reflux tünetek valószínűségét, és kb. 2-2,5-szeresre a nyelőcső adenocarcinoma kialakulásáét. Bár az összefüggésre több magyarázat is létezik, még mindig nem tekinthető egyértelműen bizonyítottnak az ok-okozati viszony, nem zárható ki, hogy csak két gyakori betegség együttes előfordulását észleljük. |
Az abdominális obesitas (hasi típusú elhízás) a viscerális zsírtömeg növekedését jelenti, melynek hormonális következményei vannak. Ezekben a betegekben magasabbnak találták a proinflammatorikus citokinek (pl. a tumornekrózis faktor-α) szintjét, míg az antiapoptotikus és antiproliferatív hatású adiponektin szérumszintje alacsonyabb volt. Ezek hozzájárulhatnak a malignus transzformáció kialakulásához GERD betegekben.
Felmerült, hogy nem maga a kövérség, hanem az ehhez társuló étkezési szokások felelősek a GERD illetve a komplikációk nagyobb rizikójáért. Legtöbb tanulmány szerint van összefüggés a táplálék zsírtartalmával, csökkentette a betegség megjelenésének valószínűségét a rost, a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint a multivitaminok szedése is.
Az összkalória-felvétel nem bizonyult BMI-, illetve a BMI-növekedéstől független rizikótényezőnek. Meglepő módon az alkohol és kávéfogyasztás befolyásoló hatását nem tudták kimutatni, viszont a dohányzás egyértelműen rontja a mutatókat. A fizikai aktivitás szerepét részletesen nem vizsgálták. A nagyobb viscerális zsírtartalom, haskörfogat hatással lehet a reflux kialakulására mechanikus úton is. A hasűri nyomás emelkedése provokálhatja az alsó oesophagealis záróizom relaxációját, valamint hiatus hernia kialakulását is elősegítheti. Bár a magyarázat rendkívül logikus, a bizonyítása nehéz.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vitális Zsuzsanna, gasztroenterológus
