Reflux és elhízás
frissítve:
Az utóbbi évtizedekben nőtt a gastrooesophagealis reflux (GERD) tüneteinek és különböző komplikációinak a gyakorisága. Ezzel szinte párhuzamosan emelkedik az elhízott emberek aránya. Nagy kérdés, hogy a kettő pusztán párhuzamosan emelkedik, vagy a túlsúly felelős a refluxbetegség és szövődményeinek kialakulásáért.
Két népbetegség: a reflux és az elhízás
Az elhízás oka összetett. Biztos, hogy van genetikai háttere is, bár kevéssé valószínű, hogy ez az utóbbi évtizedek változását megfelelően magyarázná. Sokkal inkább a civilizáció okozta életforma változások tehetők felelőssé. A fizikai munka arányának csökkenése, az ülő életmód, a megváltozott táplálkozási szokások magyarázzák, hogy a 20-74 éves korosztályban az elhízottak aránya 70-es évek második felében észlelt 15%-ról a 2000-es évek első felére 33%-ra emelkedett. A reflux (GERD) és szövődményeinek gyakorisága az USA-ban, a nyugat-európai államokban és a skandináv országokban egyenletesen emelkedik.
A túlsúly és a GERD tünetek összefüggését kérdőívek és a BMI összevetésével végezték. A vizsgálatok egy részében mérsékelt összefüggést találtak, de voltak tanulmányok, melyekben nem tudták igazolni, hogy a többlet súly fokozza a reflux tünetek előfordulását. Nilsson és munkatársai ugyanakkor a testsúlynövekedés és a refluxos tünetek között találtak szignifikáns kapcsolatot: 3,5-es BMI-egység-növekedés a tünetek megjelenésének rizikóját háromszorosra növelte, függetlenül a rasszoktól, NSAID-használattól, dohányzástól, Helicobacter pylori-fertőzöttségtől, szociális és gazdasági helyzettől vagy a fizikai aktivitástól.
Úgy tűnik, testsúlynövekedés akkor is emeli a reflux rizikóját, ha a BMI normális tartományban marad. Az elhízás és nyelőcső erózió összefüggését több tanulmány megerősítette. Az elhízottaknál a nyelőcső adenocarcinoma esélyét a normál súlyúakhoz képest csaknem háromszorosnak találták, míg mérsékelt túlsúly esetén a kockázat mindössze másfélszeres volt.
A nyelőcső tartós károsodása és a nyelőcsőrák rizikója
A rákmegelőző állapotnak tekinthető Barrett-nyelőcsővel való összefüggés-vizsgálat rendkívül heterogén eredményt hozott. Egyes tanulmányok szerint magas BMI a Barrett-metaplázia kialakulásának rizikóját jelentősen növeli, míg mások ezt csak meglévő reflux tünetek esetén tudták megerősíteni, de voltak, akik semmilyen összefüggést nem találtak.
Egy felmérés szerint nem a BMI, hanem az abdominális (hasi) típusú elhízás fokozza a Barrett-nyelőcső rizikóját. Az elhízás kb. 1,5-2 szeresére növeli a reflux tünetek valószínűségét, és kb. 2-2,5-szeresre a nyelőcső adenocarcinoma kialakulásáét. Bár az összefüggésre több magyarázat is létezik, még mindig nem tekinthető egyértelműen bizonyítottnak az ok-okozati viszony, nem zárható ki, hogy csak két gyakori betegség együttes előfordulását észleljük.
A GERD tünetei egyforma gyakoriak a különböző rasszokban, nincs különbség a nemek között sem. Míg a nyelőcső erosio előfordulása mérsékelten, a Barrett-oesophagus egyértelműen, az adenocarcinoma dominálóan gyakoribb a férfiakban és a kaukázusi rasszban. Az elhízottsággal a nemi és a rasszbeli különbségek nem magyarázhatók, mivel az elhízás mindkét nemet és szinte valamennyi rasszt érinti. Az abdominális elhízás azonban gyakoribb a kaukázusiakban és a férfiakban, ami összecseng a magasabb Barrett- és adenocarcinoma-rizikóval.
Az abdominális obesitas (hasi típusú elhízás) a viscerális zsírtömeg növekedését jelenti, melynek hormonális következményei vannak. Ezekben a betegekben magasabbnak találták a proinflammatorikus citokinek (pl. a tumornekrózis faktor-α) szintjét, míg az antiapoptotikus és antiproliferatív hatású adiponektin szérumszintje alacsonyabb volt. Ezek hozzájárulhatnak a rosszindulatú transzformáció kialakulásához refluxos betegekben.
Gyermekkori elhízás és a reflux |
| A Kaiser Permanente kutatói szerint az elhízott gyermekek esetében nagyobb a reflux betegség kialakulásának kockázata. A szélsőségesen elhízott gyermekek esetében egész pontosan 40 százalékkal magasabb a kockázata, a mérsékelten elhízottak esetében pedig 30 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki a betegség, mint a normális testsúlyú gyermekekben. A reflux gyermekkorban is ronthatja az életminőséget, mert krónikus gyomorégést és hányingert okozhat, ezen kívül légzőszervi rendellenességek, például makacs köhögés, gégegyulladás és asztma kialakulásához is hozzájárulhat. A gyomor-nyelőcső reflux betegségben szenvedők körülbelül 10 százalékában a rendellenesség rákmegelőző állapot, ún. Barrett-nyelőcső kialakulásához vezethet, amely néhány esetben rákot is eredményezhet. A felnőttkori makacs GERD megnövelheti a nyelőcsőrák kockázatát idősebb korban. (MTI) |
Az elhízottság, vagy a táplálkozás a döntő?
Felmerült, hogy nem maga a kövérség, hanem az ehhez társuló étkezési szokások felelősek a GERD illetve a komplikációk nagyobb rizikójáért. Legtöbb tanulmány szerint van összefüggés a táplálék zsírtartalmával, csökkentette a betegség megjelenésének valószínűségét a rost, a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint a multivitaminok szedése is.
Az összkalória-felvétel nem bizonyult BMI-, illetve a BMI-növekedéstől független rizikótényezőnek. Meglepő módon az alkohol és kávéfogyasztás befolyásoló hatását nem tudták kimutatni, viszont a dohányzás egyértelműen rontja a mutatókat. A fizikai aktivitás szerepét részletesen nem vizsgálták.
A nagyobb haskörfogat hatással lehet a reflux kialakulására mechanikus úton is. A hasűri nyomás emelkedése provokálhatja az alsó nyelőcső záróizom relaxációját, valamint hiatus hernia (rekeszsérv) kialakulását is elősegítheti. Bár a magyarázat rendkívül logikus, a bizonyítása nehéz.
A téma fontos cikkei
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vitális Zsuzsanna, gasztroenterológus
