Milyen okai lehetnek a viszketésnek?

WEBBeteg
frissítve:

A viszketés az egyik leghétköznapibb, ugyanakkor orvosi értelemben az egyik legnehezebben felderíthető jelenség, amit bőrgyógyászati, belgyógyászati betegségek, neurológiai és anyagcserezavarok, hormonális eltérések és pszichés problémák is okozhatnak.

Miért kell kezelni a viszketést?

A tartós viszketéssel mindenképp érdemes foglalkozni, mivel egyrészt felderítendő betegséget is jelezhet, másrészt a kellemetlenségen túl további szövődményeket is okozhat. A vakarás néhány másodpercre kikapcsolja a viszketés során érintett idegpályákat, ugyanakkor a vakarás tovább növeli a viszketés mértékét, ördögi kört hozva létre. Hosszabb idő után a bőr megvastagodik, durva tapintatúvá válik, vöröses vagy barnás színű lehet. A vakarásnál keletkező apró hámsérülések ideális bejutási kapui a bőrt megfertőző mikroorganizmusoknak, így másodlagos bőrfertőzések alakulhatnak ki.

Tartós viszketés esetén érdemes első lépésként bőrgyógyászt felkeresi, de nem biztos, hogy valóban bőrgyógyászati probléma áll a panasz mögött. Ha a viszketés látható elváltozásokkal - foltokkal, kiütésekkel - társul, valószínűsíti a bőrgyógyászati eredetet, ám előfordulhat, hogy további vizsgálatokra lesz szükség.

Mi a viszketés?

A bőrben a hámréteg és a kötőszövet határán végződő idegrostok stimulációja okozza a viszketés kínzó érzését, amelyek kapcsolatban állnak a gerincvelőn és az agyalapon keresztül az agykéreggel. A kutatók egy része úgy tartja, hogy a viszketés a fájdalomérzet egyik fajtája.

Egyszerű okok a viszketés mögött

A száraz bőr a viszketés leghétköznapibb oka, ami abban az esetben is okozhat viszketést, ha egyéb bőrelváltozással, például kiütéssel nem társul. Igen gyakori és nehezen kezelhető probléma, minden korosztályt érinthet, bizonyos esetekben az alvást vagy a koncentrációt is akadályozhatja. A száraz bőr által okozott viszketés rendszerint a környezeti tényezőkön múlik, amelyeket jelentős mértékben tudunk befolyásolni bőrápoló készítményekkel és mindennapos szokásainkkal.

A bőrt kiszárító szappanok, tusfürdők, hosszas fürdőzés, száraz levegő mind olyan tényező, mely kiiktatásával a problémát gyökeresen oldjuk meg. Azoknak, akik hajlamosak a bőrszárazság kialakulására, javasolt a fürdés helyett zuhanyzás, a szárító, esetleg allergizáló tisztálkodószerek helyett gyógyszertárban kapható hydrophil mosakodókrém használata, a lakás levegőjének párásítása, rendszeres testápolás például ureás kenőccsel.

Nyilvánvaló ok lehet a rovarcsípések helyének viszketése. Ezekben az esetekben jellegzetes bőrtünetek jelennek meg, és a viszketés legfőképpen ezeken a területeken jelentkezik. Ilyenkor olyan bőrjelenségek kísérik a viszketést, mint vöröses kiütések, hólyagok.

Bőrgyógyászati eredetű kórképek

Kontakt allergia - Több bőrgyógyászati betegség járhat viszketéssel, közülük az allergiás eredetű bőrkiütések a leggyakoriabbak (csalánkiütés), jellemzően az allergénnel való közvetlen érintkezés után alakulnak ki a bőrpanaszok. A kiváltó allergén lehet pollen, latex, fém, háziállat szőre. A tisztítószerek, kozmetikai szerek is irritálhatják a bőrt, gyulladást és viszketést okozva. A hidegallergia és a napallergia a környezeti hatások miatt fellépő irritációra példa.

Gyógyszerallergia - Gyógyszerallergia jele lehet, ha a viszketés néhány nappal megelőzi a kiütés megjelenését. A természetes eredetű táplálékkiegészítők, úgymint vitaminok, ásványi anyagok is okozhatnak allergiás reakciót és viszketést.

Bőrbetegségek - Kínzó viszketéssel jár

Rühesség - A rühesség újabban ismét gyakoribb. Kórokozója, a rühatka a bőrben apró, pattanásszerű elváltozásokat okoz, rendszerint az ujjakon és a hajlatokban, a csukló, a hónalj és a comb tájékán. Mivel szoros testi kontaktussal terjed, általában a rokonok is megfertőződnek. Léteznek más bőratkák is, hajhullást, pattanást, viszketést okozva a fejbőrön vagy más testrészen.

A bőrviszketés belszervi okai

Májbetegségek - Viszketéssel járhatnak egyes májbetegségek a bilirubin felhalmozódása miatt, sok esetben a viszketés a májbetegség egyik első tünete lehet, a sárgaság megjelenése előtt.

Cukorbetegség - Cukorbetegeknél a bőrszárazságon keresztül és a szövődményként kialakuló idegkárosodáson gyakori szövődmény a viszketés.

További belgyógyászati betegségek - szintén bőrviszketéssel járhatnak:

Ezekben az esetekben a viszketés általában az egész testet érinti, nem csak egy adott területre lokalizálódik.

Neurológiai betegségek: az idegrendszer károsodása érzékelészavarokat, köztük viszkető érzést is okozhat. Előidézheti több kórkép, pl. az autoimmun eredetű sclerosis multiplex, vagy a perifériás idegeket érintő polyneuropátia.

Cérnagiliszta: a cérnagiliszta-fertőzés gyakran tünetmentes, de végbéltáji viszketést okozhat.

További lehetséges okok

Hormonális változások - Sok terhes asszony beszámol arról, hogy a terhessége során a has, a combok, a karok és a mellek területén gyakran érez viszketést, illetve egyes viszketéssel járó bőrbetegségek is rosszabbodhatnak a terhesség folyamán. Mások a klimaxos panaszok között tapasztalják a bőrviszketés gyakoribbá válását.

Pszichés okok - Sokszor vizsgálatok sorozatán is átesik a beteg, és nem derül fény a kiváltó okra, ilyenkor erősen felmerül pszichés ok lehetősége. A krónikus viszketéssel küzdők körében kétszer akkor a pszichés betegek aránya, mint a teljes népességben. Nehezíti a diagnózist az, hogy ha pszichés ok miatt is alakult ki a viszketés, akkor is a vakarás hatására bőrvastagodás, bőrtünet alakul ki, mely további viszketést okoz, és további vakaródzásra készteti a beteget.

A nyálkahártya viszketése

A nyálkahártya-viszketés jellegzetes helye a torok, a garat, illetve az orrgarat (torokkaparás). Utóbbi sokszor tüsszentést, nemritkán tüsszentéses rohamokat provokál.

Számos oka lehet: a por közvetlenül izgatja a nyálkahártyát, allergiás náthában pedig a porban lévő atka okoz tüsszentési rohamot, de egy felső légúti fertőzés tünete is lehet. Megkülönböztető jel, hogy allergiában egyéb tünetek, például allergiás kötőhártya-gyulladás is kísérheti. Az orrgarat viszketésérzése bevezető jele lehet az itt kezdődő vírusbetegségeknek, közönséges náthának, de az influenzának is. Ilyenkor a viszketés hátterében megtaláljuk a nyálkahártya kiszáradását is, a gyulladásos jelek mellett.

Mikor forduljon orvoshoz?

  • Ha az egyéb tünetekkel nem járó viszketés 2 hétnél tovább tart, és öngyógyításra nem javul.
  • Ha súlyos és az életminőséget nagymértékben befolyásoló viszketésről van szó, illetve ha alvászavart okoz.
  • Ha belgyógyászati tünetekkel jár.
  • Ha bőrkiütéssel jár.
  • Ha egyszerre több családtagon jelentkezik.
  • Ha az egész testet érinti.
  • Ha olyan tünetekkel jár, mint nagymértékű fáradtság, emésztési panaszok, vizelési panaszok, láz, bőrkiütés.

Az orvoshoz fordulás előtt érdemes tüneti naplót vezetni, amelyben rögzíti a lehetséges okokat, a használt vegyi anyagokat, kozmetikumokat, élelmiszereket, gyógyszereket, étrend-kiegészítőket, valamint a bőrtünetek fellépésének idejét, azok súlyosságát, kísérőtüneteit.

Viszketés speciális testrészeken

Milyen vizsgálatok segítik a diagnózist?

Részletes fizikális vizsgálat és részletes anamnézisfelvétel az első lépés. Ebből sokszor már következtetni lehet a viszketés okára. Jellegzetes bőrtünetek nélkül gyakran belgyógyászati betegségekre gondolhat az orvos, míg jellegzetes bőreltéréseket látva allergiás bőrbetegségek, gombás és egyéb fertőző betegségek fennállása is felmerül.

  • Az allergiás eredet kivizsgálására allergiavizsgálatot lehet végezni (epicutan teszt, Prick-teszt, specifikus IgE-teszt, provokációs bőrpróbák stb.).
  • Amennyiben gombás fertőzésre van gyanú, a viszketés okaként bőrkaparékból mikroszkópos és tenyésztéses gombavizsgálat végezhető.
  • Ha arra van gyanú, hogy belgyógyászati betegség okozza a viszketést, a vizsgáló orvos segítségére vannak a laboratóriumi vizsgálatok (májfunkció, vesefunkció, vérkép, pajzsmirigyfunkció).

A viszketés kezelése

A viszketés kezelése lehet tüneti (amikor a szövődmények megelőzése érdekében csak a viszketés érzését csökkenti a terápia) vagy oki (amikor a viszketést okozó alapbetegség áll a terápia fókuszában).

Tüneti viszketéscsökkentésre számos készítmény áll rendelkezésre a gyulladáscsökkentő kenőcsöktől, a hűsítő és fájdalomenyhítő hatású krémekig, az antihisztaminos szerektől a szteroidokig többféle lehetőség adódik.

A leggyakrabban allergiás eredet vagy irritáció lehetősége merül fel. Fontos, hogy először számba vegye a környezetében található irritáló, potenciálisan allergizáló anyagokat. Próbáljon meg visszaemlékezni, hogy mikor kezdődtek a tünetek, összefüggésbe hozható-e bármilyen új szer használatával, étel fogyasztásával. Amennyiben valami „gyanús”, azt iktassa ki, ha így megszűnnek tünetei, akkor nagy valószínűséggel sikerült a kiváltó okot igazolni.

Amennyiben ismert valamilyen krónikus betegség (máj- és vesebetegség, pajzsmirigybetegség stb.), azt az alapbetegségnek megfelelően javasolt kezelni.

Amennyiben valamilyen fertőző betegség igazolódik a viszketés mögött, nemcsak a beteget, hanem környezetét is kezelni kell. Erre szükség lehet bőrgomba, rühesség, herpesz esetén is.

Ha bőrkiütéssel társul, mielőbb javasolt orvoshoz fordulni, ebben az esetben öngyógyítással és házi praktikákkal nem érdemes próbálkozni.

WEBBeteg logó

WEBBeteg összeállítás
Dr. Csuth Ágnes, családorvos; Ötvenentúl, MTI

Cikkajánló

Magnézium
Magnézium

Szerepe van a depresszió elleni küzdelemben is.

Száraz köhögés
Száraz köhögés

Mi okozza, hogyan kezelje ezt a köhögéstípust?

WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Holnapy Gergely, Dr. Árki Ildikó
WEBBeteg - Dr. Osikóczki Orsolya és Dr. Csuth Ágnes
WEBBeteg - Dr. Bodnár Edina, bőrgyógyász
WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.