Kiütés téma

A bárányhimlő - bár ritkábban, mint gyermekkorban - felnőttkorban is előfordulhat. A betegséggel szemben csak azok védettek, akik gyermekként már átestek a fertőzésen, illetve jelentősen kisebb a fertőzés esélye azok körében, akik megkapták a bárányhimlő elleni védőoltást.

A kéz-láb-száj betegség (angol rövidítéssel HFMD) egy fertőző, vírusos megbetegedés. A betegség általában az 5 évesnél fiatalabb gyerekeket érinti, de ritkán felnőttek is elkaphatják.

A kiütéses betegségeket általában a fertőző betegségekhez kötik. Számos más betegség járhat azonban még kiütéssel, illetve olyan bőrelváltozással, melyek kiütések benyomását keltik. A teljesség igénye nélkül áttekintjük, leggyakrabban mit tapasztalhatunk gyermekünk bőrén.

A kanyaró (morbilli) lázzal és kiütéssel járó, rendkívül fertőzőképes és súlyos megbetegedés, amely a hazai oltási rendszernek köszönhetően döntően külföldről behurcolt esetekben fordul elő. A betegség elleni védőoltást először 12-15 hónapos korban kapják a gyermekek kötelezően, majd az emlékeztető oltást 11 éves korban.

A bárányhimlő (varicella) az egyik leggyakoribb, leginkább az őszi-téli szezonban tomboló betegség. Elsősorban 3 és 10 éves kor közötti gyerekek körében, zárt közösségben okoz járványt. Terjedése rendkívül gyors: cseppfertőzéssel a levegőn keresztül fertőz, de a használati tárgyak is közvetítik. A betegséget okozó vírus ellen 2019 őszétől kisgyermekek számára kötelező a védőoltás.

A hétköznapi nyelvben lepkehimlő nevet elnyert erythema infectiosum (ötödik betegség, megalerythema) a Parvovírus B19 vírus fertőzés talaján kialakult jellegzetes megjelenésű kórkép. A fertőzés előfordulása télen és tavasszal jellemző, elsősorban az 5 és 15 év közötti gyermekek körében jár tünetekkel.

A terhesség alatt felléphetnek fiziológiás bőrelváltozások, de kialakulhatnak a terhesség során bőrbetegségek is. Milyen tünetek fordulhatnak elő és hogyan kezelhetőek

Az országos tisztifőorvos bejelentése laboratóriumi vizsgálattal megerősített magyarországi kanyarójárványról.

Az 1969 előtt születettek egyáltalán nem, a későbbi generációk is csak részlegesen védettek a kanyaró ellen, mivel 1990-ben lecserélték azt a vakcinát, amelyet addig használtak - mondta Almási István, a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház infektológus főorvosa az M1 aktuális csatorna szombati híradójában.

Kétségtelen, hogy mindenki a legjobbat akarja a gyerekének, és hajlamos minden olyan orvosi javaslatot figyelmen kívül hagyni, amely ugyan pillanatnyilag fájdalmas is lehet - mint például a fájós fül felszúrása -, ám hosszabb távon a gyermek egészségét szolgálja.