A vashiányos vérszegénység - Melyek a vashiány tünetei?

A vashiány a leggyakrabban előforduló hiánybetegségek egyike, melynek változatos és nem kizárólag erre a kórképre jellemző tünetei olykor megnehezítik a felismerést. A vashiány ugyanakkor számos probléma kiváltó oka lehet, amelyek közül a vashiányos vérszegénység a legsúlyosabb.

A vashiány lehetséges következményei

A vashiány azért okozhat anémiát (vérszegénységet), mert ha a szervezetben nem áll rendelkezésre a szükséges mennyiségű vas, az a vérképzés zavarához vezet: csökken a szövetek oxigénellátását biztosító egészséges vörösvértestek száma. A vashiányos vérszegénység csecsemőknél és kisgyermekeknél fejlődési zavarokhoz, felnőtteknél az általános gyengeségérzés és fáradtság mellett szívproblémákhoz, várandósoknál pedig koraszüléshez is vezethet.

A vashiányos vérszegénység leggyakoribb okai

Vérveszteség

Ha a szervezet vért veszít, a vörösvértestekben lévő vasat is elveszíti. A menstruáció alatt a nők egy része több vért veszít, így nekik fokozottan figyelniük kell a vas pótlására. Fogamzókorú nőknél mindig kérdezni kell, nem hosszabb-e, vagy indokolatlanul erős-e a menszesz, esetleg gyakoribb. Ha bármelyikre igen a válasz, nőgyógyászati vizsgálattal tanácsos ellenőrizni, nincs-e valamilyen eltérés a háttérben.

Vérzéssel járó betegségek is okozhatnak anémiát, így például az aranyér, a nyombélfekély vagy a vastagbélrák. Hirtelen vérvesztés esetén inkább anémia jellemző, a vasszint jó. Lappangva vagy hosszú távon gondot okozó betegségeknél vashiányos anémia a gyakoribb.

Hiányos táplálkozás

A szervezet normál esetben folyamatosan vashoz jut az elfogyasztott ételekből. Az ételekben a vas kémiailag eltérő formákban van jelen, melyek felszívódási hatékonysága különböző. A legkönnyebben hasznosítható az állati eredetű, húsból származó vas, míg a növényi eredetű vas felszívódási hatásfoka kicsit gyengébb. Tévedés azonban azt gondolni, hogy a növényi étrendet követők mindig vashiányosak. De a növényekből való nehezebb felszívódás miatt fontos, hogy figyeljenek a változatos étrendre, hogy az tartalmazzon elegendő vasban gazdag zöldséget és gyümölcsöt.

Felszívódási problémák

Ha a táplálékkal a gyomorba kerülő vas kedvezőtlen kémiai körülmények közé kerül, akkor romlik a felszívódás hatásfoka. Ez történik például csökkent gyomorsavtermelés esetén.

A vas felszívódása a vékonybélben történik. Bizonyos betegségek – mint például a lisztérzékenység (cöliákia) – akadályozhatják a vékonybél bolyhainak normális működését. Ha a vékonybél egy részét eltávolították vagy egyéb műtétet hajtottak végre rajta, az szintén felszívódási problémákhoz vezethet.

Jó, ha tudja Felszívódási zavar okozhatja a vas szintjének emelkedését is (hemokromatózis)

Terhesség

Várandós nők esetében gyakori a vashiányos vérszegénység, hiszen a szervezetüknek ilyenkor nemcsak a saját, megnövekedett mennyiségű vérkészletében, de az újszülött vérellátásában is fenn kell tartania a normális hemoglobinszintet. A szervezet vasraktárainak feltöltése érdekében érdemes nemcsak a terhesség alatt, hanem már azt megelőzően is megfelelő vaspótlásról gondoskodni.

A vashiányos vérszegénység tünetei

A vashiány jelei enyhébb esetben alig észrevehetőek, de az állapot súlyosbodásával egyre nyilvánvalóbbá válnak: fáradékonyság, kimerültség, sápadtság, gyengeség, légszomj, fejfájás, szédülés, kábaság, hideg végtagok, ingerlékenyég.

Gyakran tapasztalható törékeny körmök, szívdobogásérzés, rossz étvágy (ez a tünet leggyakrabban újszülötteknél fordul elő), illetve a nyugtalan láb szindróma.

Hogyan előzhető meg a vashiány?

A hiányállapot kialakulását legegyszerűbben egészséges táplálkozással előzhetjük meg, amely a vastartalmú ételek fogyasztása mellett a vas felszívódását megkönnyítő C-vitamin megfelelő mennyiségű bevitelét is jelenti.

Könnyen felszívódó, jelentős mennyiségű vasat tartalmazó ételek:

• vörös húsok és belsőségek (különösen a máj, a lép és a velő),
• halak és a tenger gyümölcsei,
• a növényi táplálékok közül a búzacsíra, a bab, a lencse, a borsó és a tökfélék, spenót, sóska, gránátalma, dió, cékla, brokkoli, lencse, kesudió

Csecsemőknél az első évben szoptatás vagy vasat is tartalmazó tápszerek alkalmazása javasolt. Fontos, hogy a tehéntej nem megfelelő vasforrás a csecsemőknek!

Mennyi a vasszükségletünk?

Kezelés és esetleges mellékhatások

A vashiányos állapot kezelése a hiányzó vas pótlásával, a gyógyszertárban kapható recept nélküli vagy orvos által felírt vaskészítmény szedésével történik. A készítmények döntő többsége vas (II)-sókat tartalmaz, melyeket éhgyomorra kell bevenni, lehetőleg a felszívódást segítő C-vitaminnal együtt, esetleg egy pohár narancslével. A vas (II)-sók szedése gyakran vezet székrekedéshez, az orvos ilyenkor a tabletták mellé székletlazító készítményt is felírhat. Érzékenyebb gyomor esetén inkább étkezés közben érdemes alkalmazni a tablettákat, amelyek ilyenkor kevésbé tudnak hasznosulni.

A vas (III)-komplexet tartalmazó, recept nélkül kapható gyógyszerek viszont kevesebb mellékhatással, elenyésző székrekedéssel járnak, étkezéskor bevéve még jobban is hasznosulnak.

Vaspótláskor a széklet feketévé válhat, ez egy ártalmatlan mellékhatás.

A vashiány kezelése hosszú folyamat, mivel a szervezet vasraktárainak feltöltése akár hónapokig is eltarthat.

Tovább A vérszegénység típusai és a háttérben álló okok

Forrás: WEBBeteg
Nagy Attila, fordító
Lektorálta: Dr. Reinhardt István
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus