Az ételallergia és tünetei

Bár sok ember rosszul bír bizonyos ételeket, a valódi ételallergia (amely az immunrendszer túlérzékenységi reakcióját jelenti bizonyos anyagokra) nem olyan gyakori, mint ahogy azt gondolnánk.

Az ételallergia előfordulása

Az ételallergiások száma az utóbbi évtizedekben növekszik, pontos előfordulásáról azonban csak becslések állnak rendelkezésre, az önbevalláson alapuló arányok jóval magasabbak, mint a diagnózison alapuló adatok. Az EFSA (European Food Safety Authority, Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) szerint az európai népesség 1 százaléka ételallergiás, az EAACI (European Academy of Allergy and Clinical Immunology, Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia) szerint a klinikai tünetek alapján a népesség akár 10 százalét is érintheti az ételallergia.

A gyermekkori esetekben az ételallergiát okozó leggyakoribb élelmiszerek a tojás, a földimogyoró, a tehéttej, a hal és a diófélék. Felnőttkorban a gyümölcs- és zöldségallergia, valamint diófélékre adott allergiás reakció gyakori.

Több embernek van viszont ételintoleranciája (ételérzékenység) bizonyos ételek iránt, amely nem összekeverendő az ételallergiával. Az ételallergiát és az intoleranciát nem mindig könnyű felismerni és elkülöníteni, de ha gondolnak rá, megfelelő vizsgálatok segítségével egyértelműen felállítható (vagy kizárható) a diagnózis, ezáltal lehetőség nyílik a hatékony megelőzésre.

• Az ételintolerancia nem immunológiai reakció, hanem enzimhiány, felszívódási zavar, irritációs hatás stb. eredménye, tünetei legtöbbször kellemetlenek, de nem súlyosak, életveszélyesek.
• Az ételallergia immunológiailag közvetített túlérzékenységi reakció, amely egy adott élelmiszer (annak bizonyos fehérjéi) fogyasztásakor tüneteket vált ki. Az ételallergia veszélyesebb, akár halálhoz is vezethet.

Részletesen Ételallergia vagy intolerancia?

Kiket érint az ételallergia?

Az ételallergia döntően a genetikailag meghatározott allergiás hajlamon alapul, életmóddal csak kisebb mértékben befolyásolható annak megjelenése.

Az egyéni allergiás/atópiás hajlamon keresztül az ételallergiás betegek körében gyakoriak más atópiás betegségek is.

• Fokozott a kockázat az ételallergia kialakulására, ha az allergiás megbetegedések (a szénanátha, az asztma vagy ekcéma) gyakoriak a családban. Az a gyerek, akinél az egyik szülő allergiás, 50 százalékos valószínűséggel fog allergiában szenvedni, ha mind a két szülő allergiás, akkor 70 százalék az allergia valamely formájának (nem feltétlenül az ételallergiának) a valószínűsége.
• Az egyik ételre fennálló allergia növeli annak valószínűségét, hogy további élelmiszerekre is kialakul allergia.
• A gyermekkori atópiás dermatitisz (ekcéma) és az ételallergia között erős kapcsolat van, különösen súlyosabb atópiás dermatitisz esetén. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ekcéma az ételallergia egyszerű tünete lenne, egymástól föggetlenül is fennállhatnak. A bőrbarrier károsodása atópiás dermatitiszben fontos szerepet játszhat az allergiás szenzitizációban.

Ételallergia leggyakrabban csecsemőkorban jelentkezik. A kor előrehaladtával az emésztőrendszer és az immunrendszer "beérik" és a gyerekek többsége kinövi az ételallergiáját, ez elsősorban a gyakori tojás- és tejallergia esetén gyakori. Ha az allergia már gyermekkorban is makacs illetve súlyos volt, továbbá ha dióval, mogyoróval, hallal vagy rákkal szemben áll fenn, nagyobb a valószínűlege, hogy egész életen át megmarad. Ételallergia akár magasabb életkorban, felnőttkorban is kialakulhat.

Régebben azt gondolták, hogy növeli a gyermeknél az ételallergia kialakulásának kockázatát az allergénnel való korai találkozás, ezért azt javasolták, hogy kerülje a tipikus allergén élelmiszerösszetevőket (tojás, tej, hal, mogyoró) a várandós nő, a szoptatós anya, és a csecsemő hozzátáplálás során is késleltessék ezek bevezetését. Napjainkra egyértelműen kiderült, hogy ezek nem csökkentik az ételallergia megjelenésének valószínűségét, sőt a késői bevezetés inkább növeli bizonyos élelmiszerek esetében a túlérzékenységi reakciók előfordulását. A csecsemőtáplálási ajánlás napjainkban az, hogy a gyermek találkozzon ezekkel a természetes fehérjékkel, amint az immunrendszere megfelelően érett.

Milyen tünetekkel jár az ételallergia?

Az allergiás reakciók skálája széles: lehet kellemetlen, de veszélytelen, bizonyos esetekben azonban életveszélyes is. Az ételallergia tünetei általában az adott étel elfogyasztását követően néhány perccel vagy néhány órával alakulnak ki. Leggyakoribb tünetei az alábbiak tartozhatnak, de a tünetek pontos képét befolyásolja az egyéni érzékenység és az ételallergia típusa is:

• csalánkiütés - gyorsan kialakuló, erősen viszkető, kiemelkedő, ödémás, piros kiütés; helyüket (több óra alatt) változtatják, nyomásra elhalványulnak, idővel gyorsan eltűnnek;
• a száj zsibbadása;
• a bőr viszketése;
• hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, hányás;
• az ajkak, az arc, a nyelv és a torok, vagy akár a test egyéb részeinek megduzzadása;
• ziháló légzés, az orr nyálkahártya megduzzadása, súlyos esetben légzési nehezítettség;
• szédülés, ájulás.

Az allergia súlyos megjelenési formája az úgynevezett anafilaxia, amely rövid időn belül életveszélyes tünetekkel jár, ezért az érintettek részéről adrenalin autoinjektor azonnali alkalmazását és sürgősségi orvosi ellátást igényel! Az anafilaxia tünetei az alábbiak:

• a légutak szűkülete, ide értve a torok duzzanatát (gombócérzést a torokban) és a hörgők, hörgőcskék összehúzódását, ami légszomjat okoz;
• vérnyomáscsökkenés (általános értágulat miatt), ami először gyengeséget, szédülést, súlyos esetben eszméletvesztést, esetleg halált okoz (keringési sokk);
• gyors pulzus (a szervezet válasza az értágulatra, ellensúlyozandó annak vérnyomáscsökkentő hatását).

Speciális formák, a tüneteket befolyásoló tényezők

Az ételallergia felismerését, diagnózisát sok esetben nehezíti, hogy a panaszok kialakulása, azok jellemzői, erőssége több tényező függvénye lehet.

Ételfüggő, terhelés indukálta anafilaxia - Vannak, akiknél az élelmiszerallergia tüneteit csak fizikai aktivitás hatására jelentkeznek, a két tényező együttes fennállása szükséges a tünetekhez, vagy a mozgás súlyosbítjaazokat. Ahogy a szervezet a mozgás során stimulálódik, viszketés, bizonytalanságérzés és csalánkiütés alakul ki, súlyos esetekben anafilaxia is jelentkezhet.

Egyéb tényezők - A reakciók súlyosságát befolyásolhatja fennálló fertőzés, alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek egyidejű szedése.

Orális allergia szindróma - Egyes embereken bizonyos nyers gyümölcsök és zöldségek enyhe allergiás reakciót váltanak ki: a száj zsibbadását, viszketését és nyálkahártyájának átmeneti megduzzadását. Ez keresztreakció, vagyis a gyümölcsök és zöldségek azon fehérjéi váltják ki, amelyek nagyon hasonlítanak olyan virágpor (pollen) fehérjékhez, amelyekre az illető valójában allergiás.

A tüneteket okozó immunológiai reakciók

A valódi ételallergiában az immunrendszer egyes élelmiszerek bizonyos alkotóit (fehérjéit) tévesen káros anyagként azonosítja és védekezik ellenük.

Az IgE-mediált formában ezen fehérjékkel szemben termelődhetnek "E" típusú antitestek (IgE). Ha az IgE antitestek találkoznak az allergiát kiváltó anyaggal, hozzájuk kötődnek és ez a komplex más immunrendszeri sejtekből (hízósejtek) hisztamin kibocsátását váltja ki. Döntően a hisztamin felelős a csalánkiütésért, a viszketésért, a légutak szűkületéért, a hasi fájdalomért és hasmenésért, a vérnyomásesésért és annak következményeiért (gyengeségérzet, szívdobogásérzet, szapora pulzus, ájulás). A hisztamin orrfolyást és könnyezést is okozhat, de ezek inkább a pollenallergiára jellemzőek.

A nem IgE-mediált ételallergiás reakciókban az immunválaszt nem az IgE-antitestek közvetítik, hanem elsősorban sejtes immunmechanizmusok, különösen a T-sejtek által közvetített gyulladásos folyamatok. A reakció rendszerint lassabban, több órával vagy akár napokkal az adott élelmiszer elfogyasztása után jelentkezik, és főként a gyomor-bél rendszeri panaszokért felelős.

Gyakori ételallergiák

Az allergiát leggyakrabban okozó élelmiszerek a következők (a lnkekre kattintva bővebben is írtunk az egyes ételallergiákról):

• glutént tartalmazó gabonafélék;
• tej (tejfehérje allergia)
• tojás,
• olajos magvak (például a dió, a földimogyoró)
• szójabab
• halak és rákfélék
• puhatestűek
• szezám,
• mustár,
• zeller,
• csillagfürt,
• kén-dioxid/szulfitok

Egyéb ritka ételallergiák: élesztőgomba, húsfélék, eper, allergiát okozó élelmiszer-adalékok. A csokoládé, amit korábban gyakran hoztak gyanúba, csak ritkán allergizál.

Az ételallergia diagnózisának nehézsége az is, hogy nemcsak az étel fő alkotórészére lehet valaki allergiás, hanem az elkészítés során felhasznált egyéb összetevőkre, illetve fennállhat érzékenység az élelmiszer adalékanyagokkal szemben is.

Folytatás Hogyan diagnosztizálható az ételallergia?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus