A rühesség tünetei és kezelése

A rühesség egy atkák által okozott bőrfertőzés. A rühatkák általában emberről emberre terjednek, megtelepedve magukkal a hámsejtekkel táplálkoznak. A vékonyabb bőrterületeket részesítik előnyben, ahová könnyebben befúrják magukat, itt rakják le petéiket.

Mi a rühesség?

A rühesség (scabies) parazitafertőzés, melyet az Acarus siro varius hominis (régi nevén Sarcoptes scabiei varius hominis) atka okoz. Ezen atka megtermékenyített nősténye befúrja magát a hámsejtekbe, és ezen járatokba rakja a petéit. A nőstény néhány hét alatt elpusztul, de a lárvák a petékből körülbelül három hét alatt kikelnek. A rühatkák magukkal a hámsejtekkel táplálkoznak.

A rühatka-fertőzés közvetlen emberi kontaktussal terjed, de ritkábban ruhaneműk, ágyneműk is közvetíthetik. Ritka az állatról emberre való terjedés.

A rühesség az egyik leggyakoribb parazitás fertőzés, főleg a rossz körülmények között élő személyek között. A nem megfelelő higiénia, a hiányos tisztálkodás, zsúfolt háztartások elősegítik a rühatkák megtelepedését. Gyakoribb a fertőződés a zsúfolt közösségekben, így idősotthonokban, gyermekotthonokban, börtönökben.

A rühesség tünetei

A rühatkák vékonyabb bőrterületeket részesítik előnyben, ahová könnyebben befúrják magukat, úgymint az ujjak közötti területek, az emlőbimbó udvara, a nemi szervek és azok környéki terület, a hajlatok feletti bőrterületek, a könyök, a köldök bőre. Az atkák a zsírosabb bőrt kerülik, ezért az arc és a fejbőr zsírosabb bőre általában megkímélt, de nedves környezetben akár a fejbőrön is elterjedhetnek. Az érintett terület az életkortól is függ: időseknél inkább háton, csecsemőknél és gyerekeknél inkább a talpon és a tenyéren történő megtelepedés jellemző.

Maga a scabies-fertőzés nem okoz speciális bőrtüneteket, viszont a szervezet érzékennyé, allergiássá válik a bőrben tartózkodó élősködőkre, illetve az ürülékükre. Emiatt a fokozottan érzékeny bőrön erőteljes viszketési inger jelentkezik, apró kiütések jelenhetnek meg, néhány betegnél pedig a tartósan fennálló fertőzés elszórtan bőr alatti csomókat hoz létre. A legjellemzőbb, hogy piros alapon az viszketés miatt vakarásnyomokkal van borítva a bőrfelszín.

A tünetek lappangási ideje viszonylag hosszú, 2-6 hét, néha több is lehet.

Az igen jelentős viszketés, amellyel a betegség jár, jellegzetesen este, ágymeleg hatására fokozódik. Ennek az az oka, hogy ilyenkor a rühatkák elkezdenek vándorolni a járatokban. Az atkák által kialakított járatok szabad szemmel általában nem láthatóak, de 2-10 mm hosszúságuak, kacskaringós lefutásúak.

Bár a kullancsokkal és bolhákkal ellentétben a rühatkák nem terjesztenek semmilyen kórokozót, a vakarózás során kialakult sebek, hámsérülések miatt fokozott a veszély a felülfertőződésre. A kivakart bőrterületek főleg legyengült állapotú betegeken fertőződhetnek felül. Ilyen esetben testszerte gennyes pörkök, vastag szaruréteg borítja a bőrfelszínt, amely igen fertőző állapot.

Rühesség alkaron

Milyen vizsgálatokra számíthat?

A rühesség kórisméje a szemmel látható tünetek, illetve a panaszok alapján felállítható. Jellemző, hogy a családban vagy a beteg környezetében lévő emberek közül másnak is jelentkeznek hasonló panaszai.

Ritkán sor kerül mikroszkópos vizsgálatra, a rühatka bőrből vagy az azt borító pörkökből való kiemelése után, még ritkábban (bizonytalan esetekben) bőrminta vételére, szövettani elemzésére kerülhet sor.

Hogyan kezelhető a rühesség?

A betegség kezelése során benzilbenzoát tartalmú folyadék vagy szalicilát és kén tartalmú kenőcs a leggyakrabban használatos. Ezek a különböző kenőkúrák lehetnek 24 órásak vagy 3 napig tartóak, attól függően, hogy melyik az alkalmazott szer.

Zuhanyzás és gondos tisztálkodás után az egész testet be kell kenni az orvos által felírt szerrel, majd ezt fél óra múlva megismételni. A szernek a testen kell maradni 24 órán keresztül, lemosás nélkül.

Nem végezhető a kenőkúra koraszülötteken, alacsony súlyú újszülöttön, alultáplált vagy epilepsziás gyermeken. Óvatosan kell eljárni, ha kiterjedten vannak egyéb bőrtünetek, például atópiás ekcéma, ilyenkor ugyanis erős irritatív reakciót válthat ki a kenőcs. Ezenkívül a hámfosztott területeken keresztül nagyobb mennyiségű szer szívódhat fel a vérkeringésbe.

A terápia része kell, hogy legyen a ruházat és az ágynemű fertőtlenítő, magas hőfokon történő mosása, vasalása. A nem mosható textíliákat légmentesen el kell zárni nylonzsákokba legalább 4 hónapra.

Amennyiben valaki elkapta, tanácsos, hogy a kezelés ideje alatt ne menjen közösségbe. Ugyanilyen fontos a beteg környezetében élők kezelése, a hosszú lappangási idő miatt még akkor is, ha azok panaszmentesek.

Egy átlagos rühfertőzés 3 nap alatt megszüntethető, viszont a viszketés jóval később, lassan, fokozatosan enyhülve szűnik meg. Az intenzív viszketést rázókeverékekkel, antihisztamin tablettákkal és szteroidos krenőcsökkel lehet enyhíteni.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Gál Mónika bőrgyógyász szakorvos
Aktualizálta: Dr. Kádár Eszter