Hogyan hatnak szervezetünkre a frontok?

A frontérzékenység egyénenként különböző formában jelentkezhet. Tudományosan lehetetlen biztosan megjósolni, hogy egy adott egyénnél adott fronthatás milyen panaszokat fog kiváltani.

Mi is a front tulajdonképpen?

A front lényegében hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény, melyet egyes meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélerősség, ionizáció) egyidejű, hirtelen változásai jellemeznek. Hazánk felett átlagosan heti egy ciklon vonul át, egy hideg-, illetve egy melegfronttal kísérve, így évente kb. 100 front érinti az országot.

Hogyan hatnak ránk a frontok és kikre leginkább?

Az ember, mint minden élőlény, része a természetnek, így folyamatos kölcsönhatásban áll vele. Érthető tehát, ha környezetünk változásai szervezetünket (leginkább idegi és hormonális) alkalmazkodási mechanizmusok beindítására kényszerítik (vegetatív reakciók). Néhány ember esetében ezek komoly szubjektív, sőt olykor objektív tüneteket okozhatnak. Leginkább a túlhajszolt életmódot folytató, instabil idegállapotú, gyengébb fizikumú, idős, vagy egyes betegségekben (pl.: reumatológiai, idegrendszeri, szív- és érrendszeri, immun- vagy hormonális krónikus betegségekben) szenvedő felnőttek esetében. De a nők, a gyerekek, sőt, az állatok is élénken reagálhatnak a változásokra.

A frontok sajnos a pánikbetegek állapotán is ronthatnak. Felerősödhet a szorongásuk, ami kihat a légzés gyakoriságára, a szívritmusra, a vérnyomásra. Bizonyos megfigyelések szerint a levegő megváltozott ionösszetétele miatt a szerotoninszint is csökken, ez szintén nem jól hat a pánikbetegségre.

A levegőben lévő pozitív és negatív ionok aránya a frontokkal megváltozik: a hidegfront a kis negatív ionok előretörését hozza, míg a melegfront a nagy pozitív ionok felszaporodását eredményezi. Az első esetben ingerlékenyebbé válunk, míg a másodikban inkább lelassulunk.

Van, akit csak a hideg-, van, akit csak a meleg, van, akit mindkét fronthatás megvisel.

Milyen hatással lehetnek ránk a különböző frontok?

Milyen hatásai lehetnek a melegfrontnak?

Melegfront esetén a tünetek már néhány órával a front átvonulása előtt jelentkezhetnek. Ilyenkor emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom és csökken a légnyomás; mindezek vérnyomáscsökkenéshez, pulzusszám-emelkedéshez, esetleg a depressziós tünetek, zöldhályogos rohamok, illetve migrénes panaszok gyakoribb előfordulásához vezethetnek. Ilyenkor nehezebbé válik a koncentráció, fáradtság vagy éppen ingerlékenység jelentkezik. Erősödik a szívinfarktus-, a gyulladási, a trombózis- és az embóliahajlam, és gyakrabban fordulnak elő balesetek.

Milyen hatásai lehetnek a hidegfrontnak?

Hidegfront esetén a tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek. A csökkenő hőmérséklet és páratartalom mellett nő a légnyomás. Ezt ízületi fájdalmakkal, reumás panaszokkal, asztmás rohamokkal, gyomor-, epe- és vesegörcsökkel, illetve mellkasi panaszokkal, sőt a koraszülések számának emelkedésével, illetve a szívinfarktusok gyakoribb előfordulásával hozták összefüggésbe a rendelkezésre álló megfigyelések alapján. A hirtelen betörő hidegfrontoknál idegességet, robbanékonyságot figyelhetnek meg magukon az érzékenyebbek, ugyanakkor a reflexeik romlanak. Az epilepsziásoknál is gyakrabban jelentkeznek ilyenkor rohamok, valamint nőhet a gyomorfekély és a stroke kockázata is.

Milyen hatásai lehetnek a kettősfrontak?

Hazánkra jellemző a kettős fronthatás, amikor hideg- és melegfronti hatások egyidejűleg vannak jelen, mely igen változatos tünetcsoportok megjelenését idézheti elő.

Bizonyos általános idegrendszeri tünetek mindkét fronthatás esetében jelentkeznek, mint például levertség, ingerlékenység, nyugtalanság, alvászavar, a reflexek lassulása, a koncentrálóképesség csökkenése és a fejfájás.

Egészséges élettel enyhíthetőek a hatások

A fronthatások enyhítése érdekében a legfontosabb feladat a megelőzés. Amennyire lehet, próbáljuk meg kiiktatni a mindennapi életünkből a stresszt, táplálkozzunk egészségesen, együnk vitaminokban (C-, D- és B-vitaminok), ásványi anyagokban (Zn, Mg) gazdag, könnyen emészthető ételeket (sok zöldség, gyümölcs), ügyeljünk a megfelelő (kb. napi 2-3 liter) folyadékbevitelre, aludjunk eleget.

Fontos a rendszeres testmozgás, ne kíméljük magunkat, sétáljunk sokat akár melegben, esőben, szélben, vagy hóban, hogy hozzászoktassuk ezzel szervezetünket a szélsőséges időjárási viszonyokhoz is.

Jó hatású lehet a naponta végzett váltott zuhany (2 perc hideg vizes, majd 2 perc meleg vizes tusolás váltogatva), vagy szaunázzunk, így formában tarthatjuk keringési és hőszabályozó rendszereinket.

Érdemes csökkenteni az alkoholfogyasztást és kerülni a dohányzást.

A felsoroltakon kívül azonban számos más módszer közül válogathatnak még a frontérzékenyek, mellyel a szervezet alkalmazkodó képessége javítható, illetve a fronthatások kellemetlen tünetei megelőzhetők, esetleg enyhíthetők. Ezek közé több stresszoldó módszer tartozik, így az aromaterápia, bizonyos gyógynövényekből készült kivonatok, teák fogyasztása (citromfű, orbáncfű, levendula, rozmaring, ginzeng), különböző relaxációs és jóga gyakorlatok, a meditáció, valamint az akupresszúra és a talpmasszázs.

A lehetőségek tárháza, mint látjuk, elég gazdag, csak azt kell elhatároznunk, hogy a rohanó hétköznapjaink során szánjunk néhány percet arra, hogy megálljunk és saját egészségünkkel foglalkozzunk.

Forrás: WEBBeteg
Írta: Dr. Kozma Ákos; Dr. Babai László, Oxygen medical