• Koleszterin: változókorban nő a kockázat

        Dr. Farkas Ágnes
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász

        Sok nő gondolja, hogy a szívinfarktus, a stroke elsősorban a férfiak betegsége. A statisztikai adatok szerint 50 éves korig ezek a betegségek valóban gyakrabban fordulnak elő férfiaknál, viszont a menopauza idején a szervezetben bekövetkező hormonváltozások miatt a nők veszélyeztetettsége utoléri a férfiakét.

        A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát elsősorban helyes életmóddal, egészséges táplálkozással lehet csökkenteni.

        Hasznos linkek

        A menopauza, vagy köznapi néven klimax hatása a női szervezetre igen változatos. A hormonháztartás változása következtében a menstruációs ciklus felborul, hőhullámok, éjszakai verejtékezés, szapora szívdobogásérzés jelentkezik.

        A hosszabb ideje fennálló hormonhiány következtében a menses megszűnik, hüvelyszárazság alakul ki, melyet gyakoribb hüvely és húgyúti fertőzések is követhetnek. Csökkenhet a libidó, hangulatváltozások léphetnek fel, gyakoribbá válik a szorongás, a feszültség a mindennapi életben, alvászavarok alakulhatnak ki.

        Változik a kötőszövet minősége, így a bőr, és ízületek rugalmassága csökken. A fokozott csontritkulás miatt gyakoribbak a törések is.

        Hirdetés

        Hogyan is hat az ösztrogén?

        Állatkísérletek alapján a kutatók azt találták, hogy fiziológiás ösztrogén dózis hatására a HDL koleszterin és az apolipoprotein-A (egy olyan vegyület, ami a zsíranyagcserében játszik szerepet) szintje megnövekszik. Emellett a májban is változik a zsíranyagcserében részt vevő enzimek aktivitása, és az LDL koleszterint felvevő molekulák száma nő. Mindezen változások azt eredményezik, hogy az LDL koleszterin szintje a vérben csökkenni fog.

        A nőknél is emelkedik a szívbetegségek kockázata

        Mindezen változás mellett a változókort gyakran kíséri testsúlynövekedés, továbbá a koleszterin szintjének változása is. A vérben a HDL (vagyis a "jó") koleszterin szintje csökken, míg az LDL (a "rossz") nő, emelkedett vérnyomás-, vércukor- és vérzsírértékeket jeleznek a vizsgálatok. Az erek állapotának romlása érelmeszesedéshez vezethet, ami pedig a szívinfarktus és a stroke egyik fő rizikótényezője.

        A fiatalabb nők szervezetében az ösztrogén az, ami segíti az LDL- és HDL- koleszterin közötti egészséges egyensúlyt megtartani. 50 éves kor után viszont a menopauzán átesett nők - amikor a petefészkek nem termelnek már annyi ösztrogént - elvesztik ezt az előnyt, és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata eléri a férfiak kockázati szintjét.

        Azoknál a nőknél, akiknél a menopauza 45 éves kor előtt jelentkezik, még fokozottabb ez a veszély.

        Amennyiben ezeket az ismert rizikófaktorokat nem kezelik megfelelően, menopauza alatt a nők nagyobb eséllyel betegszenek meg szív- és érrendszeri megbetegedésekben, nagyobb lesz a kockázat a koronaér-betegségre, szívinfarktusra, szívelégtelenségre és a hirtelen szívhalálra is.

        A hormonpótlásról – Egyéni mérlegelés szükséges

        A változókorban alkalmazott hormonpótló kezelések egyértelműen pozitív hatással vannak a menopauza legkellemetlenebb és sokszor elhanyagolt tüneteire, mint a hangulatingadozások, hőhullámok, fokozott izzadás, hüvelyszárazság, vizelési panaszok és a csontritkulás.

        Irracionális félelmek

        A hormonpótlás által kiváltott félelem gyakori, és sokszor jogos is, hiszen valóban nőhet bizonyos betegségek kockázata, mint az emlőrák, és gyakrabban fordulhat elő trombózis is. A félelem azonban sokszor irracionális mértékű, hiszen vannak nők, akik akár évtizedekig is szedtek fogamzásgátló tablettát, a változókorban mégis idegenkednek a hormon alkalmazásától.

        Az ösztrogénnek jó hatása van - a fentiek mellett - a vérzsírprofilra is – fejtette ki a WEBBeteg kérdésére Dr. Óvári László, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának szakorvosa.

        Az ösztrogénpótlás hatására általánosságban elmondható, hogy kedvezően alakul a "jó" és a "rossz" koleszterin szintje.

        Vigyázni kell azonban, hiszen a már meglévő érelmeszesedést (aminek a létrejöttében a koleszterinnek nagy szerepe van) a kezelés akár ronthatja is!

        Megváltoztatja ugyanis a vérlemezkék működését, aminek a hatására azok könnyebben kitapadnak az érfalra, és rosszabbodhat a már meglévő meszes plakkok állapota – részletezte a szülész-nőgyógyász szakorvos.

        Ennek a figyelmen kívül hagyása ahhoz vezetett, hogy a korábbi évtizedekben gyakran alkalmazott hormonkezelés hatására megnőtt a szívkoszorúér megbetegedéseinek száma.

        1998-ban egy átfogó kutatás megállapította, hogy a kombinált  (ösztrogén és progeszteron) hormonterápia valóban növeli a szívkoszorúér-megbetegedések, a szívinfarktus kockázatát, illetve gyakrabban fordul elő a vénás tromboembólia, amikor vérrögök képződnek, majd leszakadnak, és más szervekben (pl. a tüdőben, agyban) károsítják a vérellátást is.

        Az ösztrogén elsősorban primer (elsődleges) prevencióra alkalmas, tehát a még jó érrendszerű nők esetében a perimenopauzában elkezdett alkalmazás esetén várható jó eredmény.

        A magas koleszterinszint ezért a nők nagy részénél a hormonpótlással történő kezelés helyett gyógyszeres terápiát igényel, illetve Dr. Óvári László szerint mindenki számára alapvető fontosságú az életmód-változtatás és megfelelő táplálkozási szokások kialakítása, még a változókor előtt!

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szakértőnk: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász

        Módosítva: 2019.02.22 17:05, Megjelenés: 2017.11.13 20:09
      • Cikkajánló

        A köszvény

        A köszvény

        Dr. Zsuga Judit

        A köszvényes roham szinte mindig hirtelen, főleg éjszaka kezdődik.

        A hangulatjavítók

        A hangulatjavítók

        Dr. Muszil Dóra

        Nemcsak testi tüneteket okoznak, hatással vannak az érzelmi életre is.

        A vitaminok és ásványi anyagok szerepe a menopauza tüneteinek csökkentésében

        A menopauza a női lét természetes velejárója, és egy bizonyos életkor felett minden hölgyet érint. A változókor folyamatával tulajdonképpen a nők életük harmadik szakaszába lépnek, melynek végeredményeként a reproduktív, vagyis fogamzóképes életszakaszuk lezárul. Milyen étrend-kiegészítők segíthetnek átvészelni az időszakot?

        Korai menopauza

        A természetes menopauza átlagosan 51 éves korban alakul ki, ám genetika, betegség vagy bizonyos orvosi eljárások hatására előfordulhat, hogy már 40 éves kor előtt bekövetkezik. Az ebben az életkorban bekövetkezett természetes vagy indukált menopauzát korai menopauzának nevezzük.

        Mit tegyek a hőhullámok ellen? - Az orvos válaszol

        A menopauza miatt erős, hirtelen hőhullámaim vannak, ami a munkámban is zavar. Mit tehetek ellene? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Mi vezet a menopauzához?

        A menopauza a maga idejében természetes jelenség, bizonyos műtétek, gyógyszeres kezelések és betegségek azonban maguk is idő előtti menopauzát hozhatnak létre.

        A leginkább titkolt változókori tünet: a hüvelyszárazság

        A női szervezet több évtizeden át ciklusosan bekövetkező hormonális változások alatt áll. A petefészkek által termelt hormonok közül az ösztrogén nem csupán a női ciklusra és a termékenységre, de számos szervünk és szervrendszerünk, valamint anyagcsere-folyamataink megfelelő működésére is hatással van.

        Ösztrogén- és progeszteronszint - Fontos az egyensúly

        Mindkét hormonfajta a petefészkek szövetének terméke. Keletkezésük mennyiségét az agyalapi mirigy tüszőérlelő (FSH) és sárgatestérlelő (LH) serkentőhormonjai szabályozzák.

        Miért gyakoribbak nőknél a szájüregi problémák?

        A nőknél sokkal gyakoribbak a szájüregi problémák, melynek hátterében az őket érő hormonális változások állhatnak. A hormonális változások nemcsak a fogíny vérellátását befolyásolják, hanem szervezetünk reakcióját is azokra a toxikus anyagokra, melyekből a lepedék képződik.

        Klimax: a nők alig 1 százaléka kap hormonpótlást

        A menopauza éveiben az ösztrogénszint csökkenése miatt számos kórkép kockázata megemelkedik, és bár az érintettek 10-20 százalékának szüksége lenne hormonpótló kezelésre, mégis kevesebb mint egy százalékuk részesül benne - hívta fel a figyelmet Dr. Várbíró Szabolcs, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.