A nőket is fenyegetik a szív- és érrendszeri betegségek

WEBBeteg összeállítás
frissítve:

A szív- és érrendszer megbetegedéseket elsősorban férfibetegségként tartja számon a közhiedelem, ám a statisztikák és a szakemberek szerint ennek épp az ellenkezője igaz. A női halálesetek több mint feléhez a keringési rendszer betegségei vezetnek.

A KSH adatai szerint a nők vezető halálokai a szív- és érrendszeri betegségek, beleértve a szívinfarktust, a stroke-ot és több más thrombus okozta érelzáródással járó kórképet. A női halálozások között nagyobb a keringési rendszer betegségeinek aránya, mint a daganatos betegségeké összességében, és magasabb, mint a férfiaknál.

KSH: halálozási okok nemek szerint
A nőknél gyakoribb a szív- és érrendszeri eredetű halálozás (forrás: KSH)

A férfiak és a nők közötti különbségek leginkább abban mutathatóak ki, hogy a férfiak esetében jellemzően alacsonyabb életkorban fokozódik a rizikó, míg a nőknél a változó kor után válnak gyakoribbá a végzetes kimenetelű szív-érrendszeri események.

A kiemelt kockázati tényezők nőknél

Az egyik komoly probléma az, hogy a nők java része nem is tudja, hogy a jól ismert rizikó tényezők, ugymint a dohányzás, a túlzott alkohol fogyasztás és az egészségtelen táplálkozás mellett, számukra komoly veszélyforrás lehet a változó kor.

Menopauza

A menopauza előtti nőknél az ösztrogén női nemi hormon valószínűleg növeli az úgynevezett jó koleszterin szintjét, valamint fokozza a vérerek ruganyosságát, ezáltal csökkenti azok esélyét a különféle érelzáródásokra. A posztmenopauzában azonban a bekövetkező hormonális változások hatására az ösztrogénszint már olyan alacsony, hogy a hormon érfalvédő, antioxidáns, és vérzsírszint-csökkentő hatása elégtelenné válik. Változókor után gyakoribbá válik a magas koleszterinszint és a vérnyomásprobléma. Az iszkémiás (elzáródásos) szívbetegség relatív rizikója 60 éves nőknél 2,5-szöröse, 70 éveseknél 10-szerese a menopauza előttinek.

Azoknál a nőknél, akiknél korai menopauza jelentkezik, fokozottá válik a stroke előfordulása is – állítja egy elemzés 1430 nő 22 éven át történő egészségügyi megfigyelése alapján. A 42 éves koruk előtt megszűnő menstruáció esetén kétszer gyakoribb a stroke előfordulásának kockázata, míg azok a nők, akiket 54 éves koruk után ér a menopauza, 70 százalékkal kevesebb eséllyel lesznek stroke-os betegek.

Az összefüggés mindazonáltal nem teljesen tisztázott, kritikusok ugyanis arra hívják fel a figyelmet, hogy a hormonpótló terápiában részesülők esetében növekszik a szívbetegségek előfordulása. Ezek alapján elképzelhető, hogy nem az ösztrogén a magyarázat, ugyanakkor statisztikai tény marad, hogy a nőknél változókorban növekszik meg a rizikó.

Kapcsolódó Milyen betegségekre kell jobban figyelni változókorban?

Dohányzás

A férfiak esetében a dohányzók körülbelül 8 évvel korábban lesznek szívbetegek, mint a nemdohányzók, egyes kutatások szerint azonban azok a nők, akik dohányoznak, átlagosan 17 évvel korábban kapnak szívinfarktust, mint nemdohányzó társaik. Egy norvég kutatócsoport azt tapasztalta, hogy a dohányzó nőknél átlagosan 64 éves életkorukban következett be a szívinfarktus, szemben a nemdohányzók 81 éves átlagéletkorával. A férfiak esetében ugyanez az érték 64, illetve 72 év. Ezek alapján megállapították, hogy a dohányzás ártalmasabb a női szívre, mint a férfiakéra.

Az orvosok magyarázata szerint a női hormonok védik a nőket a különböző szívbetegségekkel szemben, a dohányzás azonban növeli a korai menopauza esélyét, így a hormonszint csökkenése miatt a nők idő előtt elvesztik természet adta védettségüket. Ráadásul a dohányzók körében is kezd kiegyenlítődni a nemek aránya, azaz az elmúlt években egyre inkább számolni kell a dohányzás káros hatásaival a nők körében is.

Kapcsolódó Női szívinfarktus: mások is lehetnek a tünetek

Alkoholfogyasztás

Tanulmányok szerint a nők körében is igaz, hogy a kis mennyiségű alkohol alkalmi fogyasztásának jótékony hatása is lehet a szív és az érrendszer egészségére. Nőknél azonban az alkati adottságok miatt jóval kisebb mennyiségű alkohol számít biztonságosnak, illetve ugyanazon elfogyasztott alkoholmennyiség károsabb a női szervezetre, mint a férfiakéra, rövid- és hosszútávú hatásaiban egyaránt. A rendszeres alkoholfogyasztás nőknél bizonyítottan növel a májbetegségek, az emlődaganat és a romló agyi funkciók mellett a szívbetegségek előfordulását is.

Mire figyeljünk?

A nőket fokozottan fenyegető rizikótényezők mellett számolni kell az általános kockázatokkal is, amelyek nem csak külön-külön, hanem egymással összefüggően, akár egymást előidézve is felléphetnek. Ilyen maga az életkor, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a stressz és az öröklött tényezők is, továbbá az olyan alapbetegségek, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a gyulladásos és autoimmun betegségek. Amennyiben ezek hatása összeadódik, mindenképp érdemes a kockázatokat csökkentő életmódváltásba fogni. Sok nőnál már fiatalabb életkorban is magas rizikóval kell számolni.

A szívvédő életmód javasolt a menopauza előtti években is, azonban menopauza után, vagy kialakult szívbetegség esetén sem késő elkezdeni. Akik átestek már szívbetegségen, stresszes, megterhelő munkát végeznek, illetve a családjukban előfordult már szívbetegség, azok számára a legfontosabb, hogy már a változó kor előtt kezdjenek el többet mozogni, egészségesebben táplálkozni.

WEBBeteg összeállítás - Független Hírügynökség, Oxygen Medical, Mayo Clinic

Cikkajánló

Izzadás
Izzadás

Túl sok vagy túl kevés?

Vénás elégtelenség
Vénás elégtelenség

A visszerek megjelenése előtt felismerhető.

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.