Változókorban: milyen betegségekre kell jobban figyelni?

Menopauzát követően a hormonális változások következtében megnő a kockázata egyes betegségek kialakulásának, illetve a meglévő betegségek rosszabbodásának. A megbetegedés ugyanakkor semmilyen életkorban nem normális állapot, a magas rizikójú problémák elkerülhetőek.

A változókorban több betegség előfordulása megnő, a szív-érrendszeri megbetegedések és a csontritkulás kialakulásának megelőzésére már a panaszok jelentkezése előtt figyelmet kell fordítania minden nőnek. Mivel a betegséghez rendszerint több rizikótényező egyidejű fennállása vezet, a jó stratégia az egyéb, életmódunkkal befolyásolható faktorok csökkentése és a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel.

Szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek

A magas ösztrogénszint a menopauza előtti nőknél egyfajta védelmet biztosít az érbetegségekkel szemben. Amikor az ösztrogénszint lecsökken, megnő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata. Az érelmeszesedés talaján bekövetkező trombózis, szívinfarktus, stroke mind a nők, mind a férfiak esetén vezető haláloki tényező.

Ennek oka egyrészt a koleszterin szintjének emelkedése, illetve összetételének megváltozása: csökken a "jó" (HDL) koleszterin szintje, növekszik a "rossz" (LDL) koleszteriné és a trigliceridé. Az érfalak rugalmassága is csökken a hormonális változásokkal összefüggésben, megnő a magasvérnyomás-betegség előfordulása. Ezek eredményeként a menopauza körüli időszakban felgyorsul az érelmeszesedés folyamata, és idővel gyakoribbá válnak a szív-és érrendszeri események.

Sokat tehet azért, hogy a szívbetegségeket megelőzze. A legfontosabb a dohányzásról való leszokás, a vérnyomás csökkentése, a rendszeresen testmozgás, a szívbarát étkezés alapja pedig az alacsony zsír- és magas rosttartalmú ételek fogyasztása. Menopauza után nehezebb a normál testsúly megtartása, éppen ezért fontos, hogy korábbi életmódjához képest minden nő törekedjen az egészséges alternatívákra.

Csontritkulás (oszteoporózis)

A menopauzát követő pár éven belül a csontok sűrűsége csökkenésnek indul, ami fokozza a csontritkulás kockázatát. Az ösztrogén lassítja a csontok állományának lebomlását, változókorban azonban a folyamat felgyorsul, a menopauza és a 60. életév között sok nő csonttömegének negyedét is elveszítheti, különösen korai menopauza esetén. Az oszteoporózis következtében a csontok meggyengülnek, fokozódik a csonttörések kockázata. Posztmenopauzában különösen a combnyak, a csukló és a csigolyák törése valószínű.

Megelőzésképpen idejében gondoskodni kell a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitelről. Ezen tápanyagok szükséglete magasabb, 1200-1500 mg kalcium és 800-1000 NE (nemzetközi egység) D-vitamin naponta, lehetőleg D3-vitamin formában és természetes forrásból. Kiemelten fontos a fizikai aktivitás fenntartása. A csonttörések megakadályozásában fontosak az izomerősítő tornagyakorlatok, valamint a teherviselő csontokat is igénybe vevő mozgásformák (pl. gyaloglás, kocogás) is.

Vizelet inkontinencia

Az ösztrogénszint csökkenése miatt a hüvely és a húgycső rugalmassága csökken, a hasüregen belül a húgyhólyag lentebb süllyedhet, ezáltal romlik a hólyag zárófunkciója és fokozódik a hólyagra nehezedő nyomás. Ez leggyakrabban úgy jelentkezik, hogy köhögés, nevetés vagy emelés során a vizelet elcseppenhet (stressz inkontinencia). A vizelettartási nehézség kezelhető állapot, enyhébb esetekben a Kegel-gyakorlatok végzése és a koffeintartalmú italok kerülése is elegendő a kellemetlenségek minimalizálásához.

Húgyúti fertőzések

Az ösztrogénszint csökkenésével a hüvely és a húgycső nyálkahártyája szárazabb lesz, könnyebben megtapadnak és elszaporodnak a kórokozók, melyek a húgyutakba feljutva gyakran okoznak alsó- és akár felső húgyúti fertőzéseket. A hólyagfunkció változása miatt a húgyhólyag sok nőnél nem ürül ki teljesen vizelés során, a pangó vizeletben pedig fokozódik a fertőzés. Megelőzésben fontos a bőséges folyadékfogyasztás, az intim higiénia, a hüvelyszárazság kezelése és az immunrendszer védelme.

Elhízás, anyagcsere

A menopauzát követően a nők anyagcserefolyamatai megváltoznak, változatlan életmód mellett sokan hízásnak indulnak. Posztmenopauzában kevesebb energiabevitelre van szüksége a szervezetnek, akár napi 200-400 kalóriával is csökkenhet a szükséglet.

Az elhízás önálló krónikus betegség, ami számos más betegség kockázati tényezője. Az 50 feletti nőknél megnő bizonyos daganatok és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása, ezek azonban nem a menopauzával összefüggő hormonális változások közvetlen hatásai, hanem inkább a túlsúllyal és elhízással (is) összefüggő betegségek.

Összefoglalás

A menopauza számos természetes változással jár. Ám amennyiben ezek a panaszok erősek, rontják a mindennapos életminőséget, vagy megbetegedéshez vezetnek, azt nem szabad az életkorral járó normál állapotnak tekinteni. Gondolni kell a hormonváltozással nem, de az életkorral összefüggő betegségek megnövekedett kockázatára is. Mivel számos betegség sokáig észrevétlenül, tünetek nélkül halad előre (ilyen az érelmeszesedés, magas vérnyomás, csontsűrűség-csökkenés), változókorban különösen fontossá válnak a szűrővizsgálatok.

Ez is érdekelheti Menopauza: a lelki változásokra is készülni kell

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus