• A csontritkulás és a változókor

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Veress Dóra, általános orvos

        A csontritkulás olyan betegség, mely gyengíti a csontokat, növeli a hirtelen, váratlan törések kockázatát. A betegség szó szerinti jelentése porózus csont, mely arra utal, hogy csökken a csont sűrűsége és ereje. A betegség gyakran tünet- és fájdalommentesen fejlődik ki.

        Sokszor a csontritkulást észre sem veszik egészen addig, míg a gyengült csontok, általában a háti csigolyák vagy a combcsont, el nem törnek. Sajnos, ha az oszteoporózis miatt egyszer már eltört a csontja, nagy a kockázata egy második törésnek is, mely tovább gyengítheti Önt. Szerencsére léteznek olyan óvintézkedések, melyekkel megakadályozható a csontritkulás kialakulása, illetve a már kialakult oszteoporózis előrehaladása lassítható.

        Mi okozza a csontritkulást?

        Csontritkulás (oszteoporózis)

        Az oszteoporózis alattomos betegség, kezdetben semmilyen klinikai tünetet nem okoz. Első jele egy kisebb baleset, például egyszerű elesés miatti csonttörés lehet, előrehaladott formájában azonban már a mindennapi élet biztonságát is veszélyezteti.

        Csontritkulás (oszteoporózis)

        Noha a csontritkulás kialakulásának pontos oka ismeretlen, tudjuk, hogyan alakul ki a betegség. A csontok élő, növekvő szövetekből állnak. Amikor a csont az oszteoporózis miatt meggyengül, a csont szivacsos szerkezetében a lyukak egyre nagyobbakká válnak.

        30 éves korig általában több csontot építünk, mint veszítünk. Az életkor előrehaladtával, azonban a csontszövet lebomlásának folyamata gyorsabbá válik, mint a csontépítésé, így fokozatosan veszítünk a csonttömegből, csontsűrűségből. Ha a csontvesztés mértéke elér egy bizonyos pontot, csontritkulásról beszélünk.

        Hogyan függ össze a csontritkulás és a menopauza?

        Közvetlen kapcsolat áll fenn az ösztrogénszint perimenopauza, és menopauza alatti csökkenése és az oszteoporózis között. A korai menopauza, illetve bármilyen, hosszú ideig tartó, alacsony hormonszinttel járó, szabálytalan, illetve hiányzó menstruációs ciklus csonttömeg veszteséget okozhat.

        Hirdetés

        A csontritkulás tünetei

        Az oszteoporózist gyakran nevezik „néma kórnak”, mivel a csontállomány ritkulása nem jár figyelmeztető tünetekkel. Sokan nem tudnak arról, hogy csontritkulásuk van egészen addig, míg a csontjaik olyannyira meggyengülnek, hogy hirtelen törés vagy csigolya-összeroppanás nem következik be. Ez utóbbi kezdetben hátfájás formájában érzékelhető, majd a magasság csökkenése, a gerinc deformitása és a görnyedt testtartás miatt válik láthatóvá.

        Ki veszélyeztetett?

        Az oszteoporózisnak az alábbiak a leggyakoribb kockázati tényezői:

        Csontritkulás: milyen állapotban vannak a csontjaim?

        Sok nő nem is sejti, hogy a fokozott kockázatú csoportba tartozik, pedig 50 éves kor fölött minden második nőnél következik be valamilyen csontritkulással kapcsolatos csonttörés.

        Csontritkulás: milyen állapotban vannak a csontjaim?
        • Életkor – A maximális csonterő és csontsűrűség elérése után (30 éves kor körül), a csonttömeg az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken.
        • Nem – Az 50 év feletti nőknél a legnagyobb a csontritkulás kialakulásának kockázata. Nőknél négyszer gyakoribb a betegség előfordulása, mint férfiaknál, amihez az is hozzájárul, hogy a nők csontozata eleve könnyebb, vékonyabb.
        • Etnikum – Kutatások szerint a kaukázusi és ázsiai nőknél a legvalószínűbb a betegség kialakulása, a combcsonttörés náluk kétszer olyan gyakori, mint az afro-amerikai nőknél. Ugyanakkor a színes bőrűeknél nagyobb a csonttörés következtében a halálozási arány.
        • Csontozat és testsúly – Az alacsony, vékony nőknél nagyobb a csontritkulás kialakulásának kockázata, mivel eleve kevesebb csontjuk van. Hasonlóképpen az alacsony, vékony férfiaknál is nagyobb a veszély.
        • Genetika – Az öröklődés az egyik legnagyobb kockázati tényező a csontritkulás esetében. Amennyiben szüleinek, nagyszüleinek oszteoporózisa volt, Önnél is nagy a valószínűsége a betegség kialakulásának.
        • Korábbi csonttörések.
        • Bizonyos gyógyszerek – A szteroidok hosszú távú alkalmazása növeli a csontritkulás kockázatát.

        Diagnózis

        Amit tudni kell a kalciumról

        A kalcium rendkívül fontos ásványi anyag, azt is mondhatnánk, hogy nélküle nincs élet, ugyanis minden sejtnek, szövetnek szüksége van rá. A kalciumnak a csontok szilárdságának biztosításán kívül meghatározó szerepe van az idegek és izmok ingerelhetőségében, az izom-összehúzódásban, sőt még a véralvadásban is.

        Amit tudni kell a kalciumról

        A fájdalommentes és pontos vizsgálati értéket nyújtó csontsűrűség vizsgálattal, megállapítható a csont szilárdságának mértéke. Ennek elvégzése ajánlott mindazoknak a nőknek, akik:

        • elmúltak 65 évesek,
        • számos kockázati tényezővel rendelkeznek,
        • menopauza utáni csonttörést szenvedtek.

        A csontritkulás kezelése

        A kezelési módszerek a következők lehetnek:

        • hormonterápia,
        • gyógyszeres kezelés,
        • kalcium- és D-vitamin-pótlás,
        • súlyzós edzés,
        • injekció kúra.

        Kinek ajánlott a hormonkezelés?

        A hormonkezelés hasznos lehet a csontritkulás kialakulásának megelőzésében, vagy a csontvesztés arányának csökkentésében. Általánosan ajánlott azoknak a posztmenopauzális korban lévő nőknek, akik:

        A menopauza

        A menopauza sokak félelmével ellentétben nem szünteti meg a nőiességet és a szexuális életet, sőt sokakra felszabadítólag hat, hogy már nem kell aggódni a terhesség és a menstruáció miatt. A prémenopauza (menopauza előtti időszak) idején terhesség igen kis eséllyel, de még bekövetkezhet.

        A menopauza
        • korai menopauzán estek át,
        • alacsony a csontsűrűségük és/vagy menopauza tüneteitől szenvednek,
        • nagyobb csontritkulási kockázattal rendelkeznek.

        Noha a hormonterápiához kapcsolódó kockázatokról ellentmondóak a kutatási eredmények, úgy tűnik, bizonyos fajtái növelik az emlőrák, epehólyag-betegség, vérrögképződés, stroke és szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

        Beszéljen orvosával a hormonterápia lehetséges előnyeiről és kockázatairól, illetve a lehetséges gyógyszeres kezelésről a betegség megelőzésére, illetve lassítására.

        A hormonterápia lehetséges alternatívái

        Azok számára, akiknek a hormonterápia egészségügyi okok miatt nem ajánlott, vagy személyes okokból idegenkednek tőle, léteznek más alternatívák:

        • Biszfoszfonátok – Ezek a gyógyszerek lassítják a csontvesztés folyamatát, csökkentik a törések kockázatát.
        • Kalcitonin tartalmú gyógyszerek – Ez a természetes hormon részt vesz a kalcium- és csontanyagcsere szabályozásában, így lassítja a csontvesztést.
        • Szelektív ösztrogén receptor modulátor – Ösztrogén-szerű tulajdonságokkal bíró gyógyszer, mely akár 30-50 százalékkal képes csökkenteni a csigolyatörések mértékét. Hátránya, hogy az ösztrogénhez hasonlóan növeli a vérrögképződést.
        • Teriparatide – A mellékpajzsmirigy-hormon származéka, mely segít a csontok újjáépítésében, növeli azok ásványi anyag sűrűségét.
        • Denoszumab – Ez egy monoklonális antitest, mely kikapcsolja a test csontbontási mechanizmusait.

        A csontritkulás megelőzése

        A csontritkulás megelőzésére számos dolgot tehet:

        A csontritkulás kezelési lehetőségei

        Korábban a csontritkulás (oszteoporózis) kezelésének alapvető készítményei a hormonok voltak, azonban a hormonkezelés biztonságossága miatti aggályok miatt egyéb gyógymódok vették át a vezető szerepet.

        A csontritkulás kezelési lehetőségei
        • Rendszeres testmozgás – A testmozgás erősíti a csontokat és izmokat, segít megelőzni a csontritkulást. A heti 3-4 alkalommal végzett súlyzós edzés a legjobb a csontritkulás megelőzésére. A gyaloglás, kocogás, tenisz és a tánc is kiváló mozgásforma e célra. Ráadásul a rendszeres mozgás javítja az egyensúlyt, így elkerülheti az esések okozta töréseket.
        • Magas kalciumtartalmú étrend – A megfelelő mennyiségű kalciumfogyasztás segít megőrizni a csontok egészségét. Az alacsony csontritkulás-kockázatúak számára napi 1000mg, míg a magas kockázatúaknak akár 1500mg kalcium fogyasztása ajánlott. A tejtermékek, halak, zöld leveles zöldségek és a kalciummal dúsított termékek kiváló forrásai ennek.
        • Étrend-kiegészítő – Amennyiben úgy érzi, étrend-kiegészítőre van szüksége ahhoz, hogy elegendő kalciumhoz jusson, figyeljen oda, hogy napi 2000mg-nál többet ne fogyasszon! A túlzott kalciumbevitel növeli a vesekő kialakulásának kockázatát!
        • D-vitamin – A szervezet D-vitamint használ a kalciumfelszívódáshoz. Ha naponta 20 percet tölt a napon, azzal már elegendő D-vitamint juttat a szervezetébe. Kiváló D-vitamin-forrás a tojás, a zsíros halak, a gabona- és tejtermékek.
        • Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt!

          Csökkentse az alkoholfogyasztást és ne dohányozzon! A dohányzás csökkenti a szervezet ösztrogéntermelését, ami védené a csontokat, az alkohol pedig károsítja a csontokat, növeli az esések és törések kockázatát.

        Hogyan csökkentse a törések kockázatát?

        Amennyiben Ön csontritkulástól szenved, fontos, hogy minimálisra csökkentse az esések kockázatát. Kövesse az alábbi biztonsági óvintézkedéseket:

        • Szereljen kapaszkodókat a falakra a kád, zuhanyzó, WC mellé.
        • Gondoskodjon a megfelelő világításról.
        • Alkalmazzon csúszásgátlókat a szőnyegek alá.
        • Takarítsa el a folyosókról, bejáratok, ajtók közeléből a felesleges holmikat, amiben megbotolhat.

        Forrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító
        Lektorálta: Dr. Veress Dóra, általános orvos

        Legutóbb frissült: 2017.11.17 17:25
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fogzás és fogápolás

        Fogzás és fogápolás

        Dr. Szendrey Gábor

        A fogzás megviseli a csecsemőket. Mit tehet a szülő és mit ne tegyen?

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Változókori fogamzásgátlás

        A női petefészek aktivitása a 40-es évek vége felé fokozatosan csökkenni kezd. Milyen fogamzásgátlási módszerek javallottak klimax idején?

        Menopauza: alternatív kezelési módok

        Számos alternatív kezelési módot ismernek a menopauza tüneteinek enyhítésére, ezek közül néhány hatását már tudományosan is megvizsgálták.

        Milyen egyéb betegségekkel kell számolniuk a veseelégtelenségben szenvedőknek?

        A veseelégtelenség nemcsak egyszerűen a vizeletkiválasztás zavarát jelenti, hanem számolni kell egyéb következményekkel is.

        Gyenge csontozat - Rizikófaktorok és megelőzés

        Vékony csontról vagy osteoporozisról, csontritkulásról akkor beszélünk, amikor a csont könnyebb lesz és gyengébb. Csontritkulásban a csont rostjai vékonyabbá, törékenyebbé válnak és elvesztik az erejüket.

        Modern menopauza: régi tünetek, új hozzáállás

        A mai nők sokkal aktívabbak, mint anyáik voltak, így természetes, hogy a klimax alatt is aktívabb, sokoldalúbb életet szeretnének élni. Készüljön fel napjaink modern életszemléletére a menopauza alatt és után!

        Vizelettartási gond, hólyagsüllyedés, húgyúti fertőzés

        A menopauza idején számos urológiai probléma merülhet fel, mely megkeseríti a nők mindennapi életét. Ide tartoznak a vizelettartási gondok, a húgyhólyag süllyedés (mikor a húgyhólyag a hüvelybe süllyed), és a különböző húgyúti fertőzések is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.