A csontritkulás és a változókor

A csontritkulás olyan betegség, mely gyengíti a csontokat, növeli a hirtelen, váratlan törések kockázatát. A betegség szó szerinti jelentése porózus csont, mely arra utal, hogy csökken a csont sűrűsége és ereje. A betegség gyakran tünet- és fájdalommentesen fejlődik ki.

Sokszor a csontritkulást észre sem veszik egészen addig, míg a gyengült csontok, általában a háti csigolyák vagy a combcsont, el nem törnek. Sajnos, ha az oszteoporózis miatt egyszer már eltört a csontja, nagy a kockázata egy második törésnek is, mely tovább gyengítheti Önt. Szerencsére léteznek olyan óvintézkedések, melyekkel megakadályozható a csontritkulás kialakulása, illetve a már kialakult oszteoporózis előrehaladása lassítható.

Mi okozza a csontritkulást?

Noha a csontritkulás kialakulásának pontos oka ismeretlen, tudjuk, hogyan alakul ki a betegség. A csontok élő, növekvő szövetekből állnak. Amikor a csont az oszteoporózis miatt meggyengül, a csont szivacsos szerkezetében a lyukak egyre nagyobbakká válnak.

30 éves korig általában több csontot építünk, mint veszítünk. Az életkor előrehaladtával, azonban a csontszövet lebomlásának folyamata gyorsabbá válik, mint a csontépítésé, így fokozatosan veszítünk a csonttömegből, csontsűrűségből. Ha a csontvesztés mértéke elér egy bizonyos pontot, csontritkulásról beszélünk.

Hogyan függ össze a csontritkulás és a menopauza?

Közvetlen kapcsolat áll fenn az ösztrogénszint perimenopauza, és menopauza alatti csökkenése és az oszteoporózis között. A korai menopauza, illetve bármilyen, hosszú ideig tartó, alacsony hormonszinttel járó, szabálytalan, illetve hiányzó menstruációs ciklus csonttömeg veszteséget okozhat.

A csontritkulás tünetei

Az oszteoporózist gyakran nevezik „néma kórnak”, mivel a csontállomány ritkulása nem jár figyelmeztető tünetekkel. Sokan nem tudnak arról, hogy csontritkulásuk van egészen addig, míg a csontjaik olyannyira meggyengülnek, hogy hirtelen törés vagy csigolya-összeroppanás nem következik be. Ez utóbbi kezdetben hátfájás formájában érzékelhető, majd a magasság csökkenése, a gerinc deformitása és a görnyedt testtartás miatt válik láthatóvá.

Ki veszélyeztetett?

Az oszteoporózisnak az alábbiak a leggyakoribb kockázati tényezői:

• Életkor – A maximális csonterő és csontsűrűség elérése után (30 éves kor körül), a csonttömeg az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken.
• Nem – Az 50 év feletti nőknél a legnagyobb a csontritkulás kialakulásának kockázata. Nőknél négyszer gyakoribb a betegség előfordulása, mint férfiaknál, amihez az is hozzájárul, hogy a nők csontozata eleve könnyebb, vékonyabb.
• Etnikum – Kutatások szerint a kaukázusi és ázsiai nőknél a legvalószínűbb a betegség kialakulása, a combcsonttörés náluk kétszer olyan gyakori, mint az afro-amerikai nőknél. Ugyanakkor a színes bőrűeknél nagyobb a csonttörés következtében a halálozási arány.
• Csontozat és testsúly – Az alacsony, vékony nőknél nagyobb a csontritkulás kialakulásának kockázata, mivel eleve kevesebb csontjuk van. Hasonlóképpen az alacsony, vékony férfiaknál is nagyobb a veszély.
• Genetika – Az öröklődés az egyik legnagyobb kockázati tényező a csontritkulás esetében. Amennyiben szüleinek, nagyszüleinek oszteoporózisa volt, Önnél is nagy a valószínűsége a betegség kialakulásának.
• Korábbi csonttörések.
• Bizonyos gyógyszerek – A szteroidok hosszú távú alkalmazása növeli a csontritkulás kockázatát.

Diagnózis

A fájdalommentes és pontos vizsgálati értéket nyújtó csontsűrűség vizsgálattal, megállapítható a csont szilárdságának mértéke. Ennek elvégzése ajánlott mindazoknak a nőknek, akik:

• elmúltak 65 évesek,
• számos kockázati tényezővel rendelkeznek,
• menopauza utáni csonttörést szenvedtek.

A csontritkulás kezelése

A kezelési módszerek a következők lehetnek:

• hormonterápia,
• gyógyszeres kezelés,
• kalcium- és D-vitamin-pótlás,
• súlyzós edzés,
• injekció kúra.

Kinek ajánlott a hormonkezelés?

A hormonkezelés hasznos lehet a csontritkulás kialakulásának megelőzésében, vagy a csontvesztés arányának csökkentésében. Általánosan ajánlott azoknak a posztmenopauzális korban lévő nőknek, akik:

• korai menopauzán estek át,
• alacsony a csontsűrűségük és/vagy menopauza tüneteitől szenvednek,
• nagyobb csontritkulási kockázattal rendelkeznek.

Noha a hormonterápiához kapcsolódó kockázatokról ellentmondóak a kutatási eredmények, úgy tűnik, bizonyos fajtái növelik az emlőrák, epehólyag-betegség, vérrögképződés, stroke és szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

Beszéljen orvosával a hormonterápia lehetséges előnyeiről és kockázatairól, illetve a lehetséges gyógyszeres kezelésről a betegség megelőzésére, illetve lassítására.

A hormonterápia lehetséges alternatívái

Azok számára, akiknek a hormonterápia egészségügyi okok miatt nem ajánlott, vagy személyes okokból idegenkednek tőle, léteznek más alternatívák:

• Biszfoszfonátok – Ezek a gyógyszerek lassítják a csontvesztés folyamatát, csökkentik a törések kockázatát.
• Kalcitonin tartalmú gyógyszerek – Ez a természetes hormon részt vesz a kalcium- és csontanyagcsere szabályozásában, így lassítja a csontvesztést.
• Szelektív ösztrogén receptor modulátor – Ösztrogén-szerű tulajdonságokkal bíró gyógyszer, mely akár 30-50 százalékkal képes csökkenteni a csigolyatörések mértékét. Hátránya, hogy az ösztrogénhez hasonlóan növeli a vérrögképződést.
• Teriparatide – A mellékpajzsmirigy-hormon származéka, mely segít a csontok újjáépítésében, növeli azok ásványi anyag sűrűségét.
• Denoszumab – Ez egy monoklonális antitest, mely kikapcsolja a test csontbontási mechanizmusait.

A csontritkulás megelőzése

A csontritkulás megelőzésére számos dolgot tehet:

• Rendszeres testmozgás – A testmozgás erősíti a csontokat és izmokat, segít megelőzni a csontritkulást. A heti 3-4 alkalommal végzett súlyzós edzés a legjobb a csontritkulás megelőzésére. A gyaloglás, kocogás, tenisz és a tánc is kiváló mozgásforma e célra. Ráadásul a rendszeres mozgás javítja az egyensúlyt, így elkerülheti az esések okozta töréseket.
• Magas kalciumtartalmú étrend – A megfelelő mennyiségű kalciumfogyasztás segít megőrizni a csontok egészségét. Az alacsony csontritkulás-kockázatúak számára napi 1000mg, míg a magas kockázatúaknak akár 1500mg kalcium fogyasztása ajánlott. A tejtermékek, halak, zöld leveles zöldségek és a kalciummal dúsított termékek kiváló forrásai ennek.
• Étrend-kiegészítő – Amennyiben úgy érzi, étrend-kiegészítőre van szüksége ahhoz, hogy elegendő kalciumhoz jusson, figyeljen oda, hogy napi 2000mg-nál többet ne fogyasszon! A túlzott kalciumbevitel növeli a vesekő kialakulásának kockázatát!
• D-vitamin – A szervezet D-vitamint használ a kalciumfelszívódáshoz. Ha naponta 20 percet tölt a napon, azzal már elegendő D-vitamint juttat a szervezetébe. Kiváló D-vitamin-forrás a tojás, a zsíros halak, a gabona- és tejtermékek.

• Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt!

  A rheumatoid arthritis kezelése A rheumatoid arthritises betegek rehabilitációja Rheumatoid arthritis: életviteli javaslatok A reumatológiai betegségek királynője A csontritkulás okai és rizikófaktorai Csontritkulás teszt

  Csökkentse az alkoholfogyasztást és ne dohányozzon! A dohányzás csökkenti a szervezet ösztrogéntermelését, ami védené a csontokat, az alkohol pedig károsítja a csontokat, növeli az esések és törések kockázatát.

Hogyan csökkentse a törések kockázatát?

Amennyiben Ön csontritkulástól szenved, fontos, hogy minimálisra csökkentse az esések kockázatát. Kövesse az alábbi biztonsági óvintézkedéseket:

• Szereljen kapaszkodókat a falakra a kád, zuhanyzó, WC mellé.
• Gondoskodjon a megfelelő világításról.
• Alkalmazzon csúszásgátlókat a szőnyegek alá.
• Takarítsa el a folyosókról, bejáratok, ajtók közeléből a felesleges holmikat, amiben megbotolhat.

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító
Lektorálta: Dr. Veress Dóra, általános orvos