A hirtelen szívhalál
A hirtelen szívhalál gyakran kiszámíthatatlan: szívbetegeken, illetve ismert szívbetegség nélkül is előfordulhat, az első tünetek jelentkezése és a halál között legfeljebb egy óra telik el.
A Magyar Kardiológusok Társaságának szerdai közleménye szerint Magyarországon naponta 70-en szenvednek hirtelen szívhalált. A tragédiát leggyakrabban bizonyos öröklődő szívbetegségek, a koszorúér-betegség, illetve a szívritmuszavar okozza, ám számos esetben nem lehet előre számítani a bekövetkeztére, ismert szívbetegség nélkül is kiválthatja a stressz, a fizikai megterhelés, vagy egyéb provokáló tényező. Bár örökletes tényezők hajlamosíthatnak a szívleállásra, ezek sokáig egyáltalán nem okoznak gondot, így a beteg és orvosa sem figyel fel rá.
A hirtelen szívhalál akár fiatal korban is bekövetkezhet genetikai rendellenességek, szívizomgyulladás esetén. 35 év feletti férfiaknál az leggyakoribb ok a koszorúér betegsége. A kamrák ritmuszavara szintén egy potenciálisan életveszélyes állapot, amely azt eredményezi, hogy a szív nem tud megfelelő mennyiségű vért továbbítani és így oxigénnel ellátni a szervezetet, és az illető elveszti a tudatát. Amennyiben a koszorúerek beszűkülnek, akár a fizikai, akár a lelki terhelés előidézheti a szív pumpa funkciójának csökkenését, fibrillációhoz, kamraremegéshez, végül szívhalálhoz vezetve. Ez a folyamat 5 percen belül visszafordítható, de 10 percen túl már kevés a túlélés esélye.
Mi utalhat a hirtelen szívhalálra?
Ha a szív- és érrendszeri betegségek ismertek, a hirtelen szívhalál kockázata is valószínűsíthető. Amennyiben Ön fáradékony, gyakran alakul ki légszomja, szegycsonttáji fájdalmat érez, vizsgáltassa meg szívét, a panaszok a koszorúér betegségére utalhatnak.
Legyen óvatosabb akkor is, ha Önnek magas a vérnyomása, dohányzik, stresszes, cukorbetegségben szenved, mozgásszegény, egészségtelen életmódot folytat vagy a családjában előfordul keringési rendszeri megbetegedés, hiszen ezek a különböző szívbetegségek rizikófaktorai. Bár a hirtelen szívhalál konkrét előjelek nélkül is bekövetkezhet, a szívbetegségek időben történő felderítése nagy lépés a megelőzésben.
Mit tehetünk hirtelen szívhalál esetén?
A szívleállást követő első 4-5 percben még agykárosodás nélkül újból megindítható a vérkeringés. A szívhalát követő 10. percig még van esély az újjáélesztésre, ám ekkor már valószínűleg nem kerülhető el az agy visszafordíthatatlan károsodása, a 10. perc után pedig már sajnos minimális az életben maradás esélye.
Amennyiben szívleállás gyanúja miatt kell segítenie valakin, azonnal hívja a mentőket, majd - akár laikusként is - alkalmazhatja az alapszintű újraélesztés lépéseit: tegye szabaddá a légutakat, gyakoroljon ritmikus nyomást a mellkasra, majd alkalmazzon befúvásos lélegeztetést!
A szív munkájának újraindításához elektromos defibrillátorra van szükség, a lélegeztetéssel és a mellkasi kompresszióval csak időt nyerhetünk a segítség megérkezéséig. A defibrillálás után kialakuló ún. elektromos csendben beindul a szív saját ingerképző munkája, amely már megfelelő frekvenciával működve alkalmas a szervezet vérellátására.
A sportolás és a szív egészsége
Amint arra a Magyar Kardiológusok Társasági is felhívja a figyelmet, nem szabad, hogy Kolonics György tragikus halálából bárki azt a következtetést vonja le, hogy a sportolás veszélyes. A sport nemcsak a szívbetegségek és a cukorbetegség megelőzése szempontjából fontos, hanem - orvosi kontroll mellett - még ismert szív- és érrendszeri betegség mellett is ajánlott.
Kétségtelen, hogy az élsportolók sokszor az emberi teljesítőképesség határára jutva extrém terhelésnek teszik ki szervezetüket, így körükben sajnálatos módon megszaporodtak a tragédiák. Élsportolók számára kiemelt jelentőséggel bír ezért a rendszeres orvosi vizsgálat, hiszen a szív-CT-vizsgálattal ki lehet mutatni minden tünetmentes szívfejlődési rendellenességet, illetve koszorúér-betegséget.
A testedzés azonban a szakorvosok egybehangzó véleménye szerint az egészségesek, sőt orvosi felügyelet mellett a betegek számára is hasznos, akár életmenő tevékenység lehet.
(WEBBeteg)
