A hirtelen szívhalál

A hirtelen szívhalál (sudden cardiac death – SCD) egy olyan váratlan és tragikus esemény, amikor a szív hirtelen, látszólag minden előjel nélkül leáll.

A háttérben legtöbbször súlyos szívritmuszavar áll, amit azonnali újraélesztés nélkül néhány percen belül halál követ. Magyarországon évente több ezer ember esik áldozatul hirtelen szívhalálnak – sokszor úgy, hogy korábban semmilyen szívbetegségről nem tudott.

Mi okozza a hirtelen szívhalált?

A leggyakoribb ok a kamrafibrilláció nevű súlyos ritmuszavar, amely során a szív elektromos működése kaotikussá válik, a pumpafunkció megszűnik. A leggyakrabban ez egy ischaemiás szívbetegség (koszorúér-betegség) talaján alakul ki, például egy „néma” szívizominfarktus következményeként. Ritkább esetekben veleszületett szívizombetegségek (pl. hypertrophiás cardiomyopathia), örökletes ritmuszavarok (pl. hosszú QT-szindróma), vagy szívizomgyulladás (myocarditis) áll a háttérben.

Kik vannak veszélyben?

A legnagyobb rizikót a következő csoportok viselik:

• akiknek korábban már volt szívinfarktusuk,
• akiknek ismert szívizomgyengeségük van (pl. szívelégtelenség),
• akiknek a családjában előfordult fiatalkori hirtelen halál,
• akik örökletes elektromos szívbetegségben (pl. Brugada-, hosszú QT-szindróma) szenvednek,
• illetve akik élsportolók, különösen, ha nem diagnosztizált szívbetegségük van.

Az Európai Kardiológus Társaság (ESC) 2022-es irányelve szerint minden szívinfarktuson átesett vagy tartós szívelégtelenségben szenvedő betegnél kötelező az ejekciós frakció ultrahangos meghatározása, és 35% alatti érték esetén mérlegelni kell beültethető defibrillátor (ICD) alkalmazását másodlagos megelőzés céljából.

Vannak-e előjelek?

Bár a név azt sugallja, hogy „hirtelen” történik, sok esetben megelőző tünetek már jelentkeznek, csak nem kerülnek időben felismerésre. Ilyen lehet:

• mellkasi fájdalom,
• nehézlégzés, terhelésre jelentkező fulladás,
• szapora vagy kihagyó szívdobogásérzés,
• gyengeség, ájulás, eszméletvesztés.

Ezek a jelek nem mindig drámaiak, de fontos, hogy ne bagatellizáljuk őket, különösen, ha a családban előfordult már szívbetegség.

Hogyan lehet kiszűrni a hajlamosító tényezőket?

A rizikócsoportba tartozók részletes kardiológiai szűrése ajánlott, amely tartalmazza:

• EKG (nyugalmi és terheléses),
• szívultrahang (echokardiográfia),
• Holter-monitorozás (24 órás EKG),
• genetikai vizsgálatok ritka örökletes betegségek gyanúja esetén,
• versenyszerűen sportolóknál – főként serdülőkorban és fiatal felnőttként – évente javasolt kardiológiai sportorvosi szűrés, különösen, ha bármilyen panasz, ájulás vagy családi előzmény ismert.

Mi a teendő hirtelen rosszullét esetén?

Ha valaki összeesik, nem lélegzik, vagy nem reagál:

• Azonnal hívjunk mentőt a 112-es számon.
• Kezdjük meg a mellkasi kompressziókat (100–120/perc ütemben).
• Amennyiben elérhető, alkalmazzunk félautomata defibrillátort (AED).

Nézze meg videón! Az automata defibrillátor használata

Megelőzés

A legfontosabb a kockázatok időben való felismerése. A rendszeres szűrővizsgálatok, a magas vérnyomás, cukorbetegség és magas koleszterinszint megfelelő kezelése, a dohányzás elhagyása és az egészséges életmód csökkentheti a rizikót.

Tovább A szívmegállásnak hetekkel korábban lehetnek tünetei

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus