Torokfájással járó akut megbetegedések

Akut garat- és mandulagyulladással járó kórállapotok - vírusos és bakteriális kórképek okai és tünetei.

Akut vírusos orrgarat-, torok- és mandulagyulladás

A hirtelen kezdetű, heveny, torokfájással járó megbetegedések az orrgaratgyulladás (akut rhinopharyngitis), valamint a garat és a mandula együttes gyulladása (tonsillopharyngitis acuta).

A heveny, felső légúti fertőzések jelentős többsége vírusos eredetű (kórokozóik a rhino-, adeno- és influenzavírusok, illetve a nemrég pandémiát okozó SARS-CoV-2 lehetnek). A torokpanaszokat általában láz és hurutos tünetek kísérik, átlagos folyású esetben 7-10 nap alatt gyógyul. A torokfájás változó erősségű, és nagyon gyakran rendkívül kellemetlen.

Előfordulhat az is, hogy a fájdalom az orrgarat területére lokalizálódik. Ilyen esetben nem szükséges a rutinszerű antibiotikumszedés, elegedő tüneti terápia is, melynek alapja a nemszteroid gyulladáscsökkentő kezelés (NSAID), helyi gyulladáscsökkentők, torokfertőtlenítők használata, és a fokozott folyadékbevitel. Ha nem elégséges a pihenés, vagy nem tartja be a terápiás javaslatokat a beteg (pl. túl hamar közösségbe kerül a beteg gyermek, vagy pár nap pihenést nem engedélyez magának a munkavállaló, hogy kúrálja magát), akkor a vírusos mandula-torokgyulladás felül is fertőződhet – a leggyakrabban Streptococcus által – és szövődményesen akut gennyes (tüszős) mandulagyulladás is kialakulhat.

Egyéb vírusos megbetegedések is okozhatnak akut torokgyulladást, ám ezeknél jellegzetes tünetegyüttesek is kialakulnak. Egyik ilyen a herpangina. A száj- és garatnyálkahártyán, valamint a lágy szájpadon elszórt hólyagok és piros udvarral körülvett apró fekélyes területek láthatók. Magas lázzal, kifejezett torok- és nyelési fájdalommal jár, és általában Coxsackie-vírusok okozzák.

A mononucleosis infectiosa lázzal, mandula- és garatgyulladással, hurutos tünetekkel, nyaki nyirokcsomó-duzzanattal, általános levertséggel kísért heveny megbetegedés, amely jellemzően elsősorban a serdülők és fiatalok megbetegedése. A terjedési szokásai miatt – nyállal terjed – csókbetegségnek is hívják. Az Epstein-Barr-vírus (EBV), ritkábban citomegalovírus (CMV) által okott mandulagyulladás a megjelenése miatt könnyen összetéveszthető a baktériumok okozta „klasszikus” tüszős, gennyes mandulagyulladással.

A mononukleózisos forma jellegzetesen egybefolyó szürkés lepedékkel fedett nekrotikus jellegű, míg a bakteriális formára elszórt, gennyes tüszők megjelenése jellemző a mandulán. Mononukleózis esetén a nyaki nyirokcsomók jelentős mértékben megduzzadnak és érzékenyek, általában érintett a lép és a máj is. A betegség néha súlyos lefolyású és akár hónapokig is elhúzódhat. A mandulagyulladás és az elhúzódó jelleg miatt gyakran félrediagnosztizálják és a beteg többféle antibiotikumot is kap, mire megszületik a helyes diagnózis. A vérképben jellegzetes elváltozásai alapján (lymphocytatúlsúly, májfunkciós eltérések) és szerológiai vizsgálattal (EBV-antitesttiter) állítható fel a biztos diagnózis.

Ebben az esetben az antibiotikum szintén hatástalan, sőt, ampicillin, egyéb penicillinkezelés ráadadásul testszerte kiütéseket provokálhat, ezért ezek felírása kerülendő. Kezelése tüneti: ágynyugalom és a fokozott folyadékbevitel. Súlyos esetben szteroidkezelés, illetve infektológiai és hematológiai kiegészítő vizsgálat válhat szükségessé.

Bakteriális akut gyulladásos kórképek

A tüszős mandulagyulladás (tonsillitis follicularis) vagy más néven akut gennyes mandulagyulladás három éves kor feletti gyermekekben és fiatal felnőttekben fordul elő leggyakrabban, ilyenkor típusosan magas lázzal kísért tüszők (elszórt gennycsapok), duzzadt torokmandulák és gyulladt garatnyálkahártya látható. A nyaki nyirokcsomók is duzzadtak lehetnek. Ha készül vérkép, leukocytosis, emelkedett süllyedés látható. A pozitív Streptococcus-gyorsteszt is alátámasztja a diagnózist. A jellegzetes torokfájás miatt Streptococcus-anginának is nevezik a betegséget.

Nagyon fontos a nembakteriális eredetű (fentebb) torok- és mandullagyulladás elkülönítése a tüszős mandulagyulladástól, mert a bakteriális eredetű gennyes (tüszős) mandulagyulladásnak súlyos szövődményei lehetnek.

A klasszikus akut gennyes mandulagyulladás, vagyis a tüszős mandulagyulladás (tonsillitis akuta) tünetei félreértelmezhetetlenek. Ha a betegnél "piros" a torok, belövellt a garatnyálkahártya, illetve duzzadtak a mandulák, azok nem elégséges indokok önmagukban antibiotikumkezeléshez, valószínűbb a vírusos eredet. Gennyes mandulagyulladás, vagyis tonsillitis esetén Streptococcus (pyogenes) infekció gyanúja merül fel az orvosban, ilyenkor vérkép-, süllyedésvizsgálat, torokváladék-tenyésztés, illetve gyorsteszt elvégzése ajánlott.

Bővebben A mandulagyulladás kivizsgálása

Ha az eredmények és a klinikum is alátámasztja a bakteriális eredetet, már nem elég a tüneti terápia, itt már jellemzően antibiotikus kezelés kell, rendszerint – amennyiben nincs kontraindikációja – ez a penicillin, természetesen ágynyugalom, fokozott folyadékbevitel, NSAID, torokfertőtlenítés mellett.

Plaut-Vincent-angina esetén jellemzően csak az egyik oldali mandula értintett. Ennek a jellegzetessége az egyoldali, fibrines lepedékkel fedett fekélyes mandulagyulladás. Terápiája penicillin, illetve amoxicillin-klavulánsav, clindamycin hatóanyagú antibiotikum lehet.

Az akut gégegyulladást (epiglottitis acuta) is fontos megemlíteni mint torokfájással járó akut megbetegedést. Gyermekkorban gyakori, de felnőttekben is kialakulhat. Rapidan alakul ki, és életveszélyes betegség, mely belégzési nehezítettséggel, stridorral (mint a felső légúti szűkület jele), dünnyögő beszéddel, fajdalommal, lázzal és nyelési zavarral jár. Szintén jellemzően bakteriális eredetű, átalában Haemophilus influenzae (ritkábban Staphylococcus aureus, Streptococcus-fajok vagy utóbbiak közül a pneumococcus) okozza, ennek megfelelő elváltozásokat találhatunk a vérképben és a torokváladékban is. Haladéktalanul el kell kezdeni a célzott antibiotikus kezelést, illetve ilyen esetekben a kórházi kezelés is elengedhetetlen.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• Gerlinger Imre: Tünetorientált fül-orr-gégészet, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2014

• Hirschberg Andor: Torokfájás, 2014

• Paediatric Rheumatology INternational Trials Organisation (PRINTO)