A Streptococcusok olyan fertőző baktériumok, amelyek változatos megbetegedéseket okozhatnak. Az A-csoport legjelentősebb képviselője a Streptococcus pyogenes, más néven a húsevő baktérium.
A Streptococcusok egyik jellemző tulajdonsága, hogy a vörösvértesteket tönkreteszik, elbontják. Ezt a folyamatot hemolízisnek nevezik. A Streptococcusokat az általuk okozott hemolízis alapján soroljuk alfa-, illetve béta-hemolizáló csoportba.
- Az alfa-hemolizáló csoportba tartozik a tüdőgyulladást okozó S. pneumoniae, valamint a szájüregben élő S. viridans fajták.
- A béta-hemolizáló csoport streptococcusait immunológiai tulajdonságaik alapján csoportosítják tovább. Ezek a szerocsoportok, amelyeket a latin ABC nagybetűivel jelölik.
A Streptococcusok között vannak ártalmatlan, sőt, hasznos fajták is, némelyik hozzátartozik a normális bélflórához, és a S. termophilust az emmentáli sajt és egyes joghurtok készítéséhez is használják.
A húsevő baktérium
Az A-csoport tagjai a legfertőzőbb kórokozó Streptococcusok. Legjelentősebb képviselőjük a Streptococcus pyogenes, más néven húsevő baktérium.
 |
| Streptococcus pyogenes Forrás |
Nevét onnan kapta, hogy előszeretettel szaporodik el sebekben vagy gyulladt bőrterületeken, és főként erősen szennyezett sebek vagy legyengült állapotú betegek esetén, akár amputáció is szükséges lehet a beteg gyógyulása érdekében.
A húsevő baktériumot egyébként az emberek többsége tünetmentesen hordozza, egyúttal üríti a kórokozót.
Leginkább a felső légutak közvetítésével, cseppfertőzéssel terjed. Betegség akkor alakul ki, ha a szervezet immunrendszere valamilyen okból legyengül vagy olyan új S. pyogenes alfajjal találkozik, amely iránt a védettség még nem alakult ki.
Orvos válaszol Veszélyes lehet a magzatra a Streptococcus pyogenes baktérium?
Streptococcus agalactiae
A B-szerocsoport legjelentősebb képviselője a Streptococcus agalactiae. A tehéntőgy normál flórájának a tagja, és a nők közel 40 százalékánál is jelen van a nemi szervek területén.
Azoknál a nőknél, akik hordozzák ezt a baktériumot, sokkal gyakoribb a szülési komplikációk kialakulása. Az újszülöttnél súlyos megbetegedések forrása lehet, újszülöttkori vérmérgezéshez vezethet. Ezen kívül ízületi gyulladást és szívbetegséget, endocarditist okozhat a véráramba kerülés után.
Orvos válaszol Mi okozhat Streptococcus agalactiae fertőzést fél éves babánál?
Állati eredetű Streptococcusok
A C és G szerocsoportba tartozó Streptococcusokat, gyakran állatok hordozzák tünetmentesen, emberben viszont súlyos, gennyesedéssel járó kórképeket alakíthatnak ki.
Ezek a következők lehetnek:
- torokgyulladás,
- tüdőgyulladás,
- cellulitis (mélybe terjedő bőrgyulladás, nem azonos a köznyelvben cellulitnek nevezett kozmetikai problémával)
- pyoderma (a bőr mélyebb rétegeinek gennyes gyulladása),
- orbánc,
- ótvar,
- különböző sebfertőzések,
- gyermekágyi és újszülöttkori vérmérgezések,
- endocarditis (a szív belhártyájának gyulladása),
- ízületi gyulladás.
A bélflóra és a száj baktériumai
A D szerocsoportba, az összefoglaló néven enterococcusoknak nevezett streptococcus fajok tartoznak.
Közös jellemzőjük, hogy általában a bélrendszer normál flórájának részét képezik, viszont a szervezet legyengülésekor vagy a véráramba kerülésük után, súlyos betegségeket alakítanak ki. A vérbe bekerülhetnek például a bélrendszer rosszindulatú megbetegedéseinek következtében.
A kiváltott kórképek közül jellegzetes az endocarditis, húgyúti fertőzések, hasüregi fertőzések, bőrfertőzések, gennyes sebfertőzések és súlyos esetben vérmérgezésis kialakulhat.
A Streptococcus pneumoniae, más néven pneumococcus, gyakran található meg a légutakban, és súlyos megbetegedések kiváltására képes, elsősorban gyermekeknél, ahol zárt közösségekben járványos lehet az előfordulás. Szerencsére ma már létezik védőoltás a pneumococcus ellen.
Van még egy csoportja a Streptococcusoknak, amelyet viridans csoportnak neveznek. A viridansok a szájüregben egészséges körülmények között megtalálhatók, és jelentős szerepük van más kórokozók távol tartásában.
Ugyanakkor a véráramba kerülve, például egy szuvas fogból kiindulva, szívbelhártyagyulladást okozhatnak különösen olyan betegeknél, akiknek szívbillentyű betegségük is van.
A pneumococcus |
| A pneuomococcus által okozott betegségek: középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, vérmérgezés, gennyes ízületi gyulladás. Ezeket a betegségeket más baktériumok is okozhatják, de a pneumococcus szerepe kimagasló. A pneumococcusról bővebben |
A fertőzések megjelenése
A streptococcus fertőzések három formában jelenhetnek meg:
- A hordozó állapotra jellemző, hogy a hordozó személyben a kórokozó nem okoz megbetegedést.
- A heveny megbetegedések gyakran gennyesedéssel járnak.
- Az akut szakasz után, a szervezet immunreakcióinak következtében a fertőzés lezajlása után, nagyjából két héttel úgynevezett poststreptococcalis kórképek jelenhetnek meg.
A streptococcus okozta torokgyulladása leggyakoribb kiváltott betegség, leginkább az A-csoportba tartozó baktériumok, elsősorban a S. pyogenes okozza.
A streptococcusos torokgyulladás egyötödére jellemző, hogy a betegnek torokfájása, láza van. A torokképletek vörösek, duzzadtak, nem ritka a gennyesedés, főleg a mandulák területén. A betegség az esetek többségében általános panaszokat okoz: enyhe torokfájás, fejfájás, rossz közérzet, émelygés, hányás, hányinger.
A nyaki nyirokcsomók megnagyobbodottak és fájdalmasak. A köhögés nem általános. Kisgyermekeknél gyakran az orrfolyás az egyetlen tünet.
A torok- és mandulagyulladás esetében, a kórokozó a nyirokutakon keresztül terjed, és gennyes középfülgyulladás, agyhártyagyulladás alakulhat ki szövődményként.
A bőrfertőzések közül gyakran okoznak ótvart és orbáncot, de a skarlát jellemző kórokozója is a Streptococcus pyogenes.
A toxikus sokk szindróma (TSS) súlyos tünetegyüttes, amelyet kezdetben a menstruációs ciklussal hoztak összefüggésbe, majd később derült fény egyes baktériumokkal való szoros ok-okozati kapcsolatára.
Bővebben Tudnivalók toxikus sokk-szindrómáról
A gyógyulás után
A Streptococcusok okozta megbetegedések lezajlása után, immunológiai mechanizmusok következtében poststreptococcalis (azaz streptococcusfertőzés utáni) kórképek fejlődhetnek ki, melyek jellemzően az elsődleges betegség gyógyulása után jelennek meg.
A kórfolyamatok érinthetik a veséket, a szívet reumás láz formájában, a központi idegrendszert, a mozgásszerveket.
Reumás láz
A reumás láz streptococcus fertőzés utáni immunológiai túlérzékenységi reakció, amely a fertőzések mintegy 3%-ában alakul ki 2-4 héttel a gyógyulás után. Az egész testre kiterjedő folyamatról van szó, jelentőségét azonban az adja, hogy a szívbelhártyát is érintheti, Abban az esetben, ha ez a szívbelhártya-gyulladás a szívbillentyűkre is kiterjed, nagy a veszélye a visszafordíthatatlan billentyűkárosodásnak.
A reumás láz kialakulásánák kockázatát a megelőző, akut fertőzés idején végzett antibiotikus kezeléssel lehet jelentősen csökkenteni.
Diagnózis és terápia
A diagnózis a fertőzött területből vett váladék vagy súlyos esetben vérmérgezés fennállásakor, a vér mikrobiológiai vizsgálatán alapszik, a tünetek pontos feltérképezése után.
A mikrobiológiai vizsgálat megadja a kórokozó pontos típusát, illetve meghatározható az a legmegfelelőbb terápiás szer is, amely az adott baktériumot a legnagyobb hatásfokkal pusztítja el. Az egyes streptococcus fajok antibiotikumérzékenysége eltérő. Általában nagyon jól reagálnak penicillinre, ám nem egyszer, főként súlyos esetben erőteljesebb kezelés, antibiotikumkombinációk alkalmazása válik szükségessé.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, Dr. Reinhardt István
