• A csókbetegség avagy mononucleosis infectiosa

        Dr. Kónya Judit
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

        A mononucleosis infectiosa (mononukleózis) leggyakrabban serdülőkorban és fiatal felnőttkorban előforduló heveny vírusos megbetegedés. A mononukleózist nevezik Pfeiffer-féle mirigyláznak, illetve csókbetegségnek is, utalva ezzel a kór leírója mellett a fő terjedési mechanizmusra (nyál útján).

        A mononucleosis infectiosa hátterében a herpeszvírusok családjába tartozó Epstein-Barr vírus (EBV) áll az esetek több mint 80 százalékában. Az EBV-fertőzésen az emberek többsége gyermekkorában átesik (tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel), ám akik kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban fertőződnek meg, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki megbetegedés, a mononucleosis infectiosa.

        A mononucleosis infectiosa tünetei

        A vírus lappangási ideje a megfertőződést követően 4-6 hét. A fertőzés maga a nyálmirigyekben keletkezik, amelyek aztán nagymennyiségű vírust juttatnak a nyálba, ezt követően pedig a fertőzés továbbterjed a fehérvérsejtekre, amelyek ezért többször osztódnak, mint normális esetben kellene.

        A betegség típusosan az alábbi panaszokkal jár:

        • elhúzódó magas (jellemzően 39°C körüli) láz;
        • a nyelést és táplálékfelvételt (ritkább esetekben a légvételt is) nehezítő nyelési fájdalom, torokfájás;
        • a mandulákat összefolyóan befedő sűrű, szürkés lepedék, a mandulák megnagyobbodása (ami miatt gyakran keverik össze a mandulagyulladással);
        • nyirokcsomó-megnagyobbodás (a nyirokcsomók megnagyobbodása esetenként csak a részletes orvosi vizsgálat során ismerhető fel).

        A klasszikus tüneteken kívül a megbetegedett személy esetenként az alábbiakra is panaszkodhat: rossz közérzet, hidegrázás, fejfájás, gyengeség, izomfájdalom, hányinger, hányás, hasfájás, ízületi fájdalom.

        A diagnózis felállításához szükség van laboratóriumi vizsgálatra, mert több kórokozó válthat ki hasonló lefolyású kórképet.

        Hirdetés

        Ritkán bőrpír és bőrkiütés megjelenése egészíti ki a fenti tüneteket, amely antibiotikum (aminopenicillin) adása esetén a terápia megkezdéséhez képest néhány napos késéssel szinte törvényszerűen megjelenik (ampicillin rash). Valószínűsíthető, hogy a vírusfertőzés következtében olyan molekulák keringenek a vérben, melyek az aminopenicillinnel reakcióba lépnek, és a penicillin érzékenység bőrtünetéhez hasonló foltos, majd összefolyó pírt, viszketését idéznek elő.

        Mennyire súlyos betegség?

        A mononucleosis infectiosa bár igen kellemetlen tünetekkel jár, az esetek többségében 2-3 hét alatt spontán gyógyul. A torokfájás az első hét végén a legerősebb, a láz akár 2-3 hétig is folyamatosan fennmaradhat, akár a többi tünet elmúlása után is, a lázas szakaszt hőemelkedésekkel kísért lecsengés kísérheti.

        A gyógyulási folyamat az esetek egy részében akár fél évig vagy még tovább is elhúzódhat. Számos kamasz esetében megfigyelték, hogy a hőemelkedés és az egyéb panaszok megszűnését követően ún. krónikus fáradtság szindróma alakult ki, amely több hónappal, ritkán akár 1-2 évvel a betegség után is fennállhat.

        Szövődménnyel járó esetekben

        A mononukleózis a szervezet bármely szervét képes megbetegíteni.

        Leggyakrabban májgyulladás alakul ki, amely a májenzimek szintjének emelkedésén kívül sokszor egyéb jeleket nem ad (időnként sárgaság jelenhet meg). A májmegnagyobbodással, lépmegnagyobbodással, májenzimszint emelkedéssel járó esetekben a máj gyulladása (hepatitis) és a szerv méretének teljes normalizálódása több hetet is igénybe vehet, mely idő alatt a fizikai aktivitás és az ütődéses sérülésekkel járó tevékenységek kerülése elengedhetetlen. Különösan az aktív sportolók figyelmét kell felhívni a több hetes pihenés és fizikai kímélet szükségességére (még a gyógyulást követően is), ugyanis az ütéssel kapcsolatos májrepedés ilyenkor fokozott veszélyt jelenthet.

        Milyen vírus okozza a mononucleosis infectiosát?

        A mononukleózist leggyakrabban okozó kórokozó az Epstein-Barr vírus (EBV). Az EBV rendszertanilag a herpeszvírusok közé tartozik, és kb. a lakosság 90 százaléka fertőződik meg vele élete során legalább egyszer. A vírus a B-limfocitákban örökre fennmarad egy fertőzés után, így bármikor azonosítható.
        A terjedés főleg a nyál közvetítésével történik, így szoros közelségben élő közösségekben (család) nagyon valószínű a fertőzés átadása. A fejlődő országokban a gyermekek közel 100 százaléka átesik az első fertőzésen. A fejlettebb államok lakossága jellemzően 15-24 éves kor között találkozik először a vírussal, ilyenkor a fertőzés a mononukleózis tüneteit idézi elő. A vírus a torok és az orr nyálkahártyájában is képes életben maradni, hogy a későbbiek folyamán fertőzésforrás legyen.
        Hasonló tünetegyüttest ugyanakkor több kórokozó is kiválthat, például a Cytomegalovírus (CMV), a HIV I-es típusa, illetve a Toxoplasma gondii.

        Az esetek 1 százalékában a központi idegrendszer is érintetté válik, az alábbi szindrómák megjelenésének lehetőségével: sclerosis multiplex, Guillain-Barré-szindróma, ideggyulladások, agyvelőgyulladás.

        A felső légutak szűkülete, nagyon ritkán elzáródása légzési nehezítettséget okozhat.

        A szövődmények többsége magához az alapbetegséghez hasonlóan spontán gyógyul, ám amennyiben a betegség gyengült immunitású szervezetet támad meg, a kór komolyabb kimenetelű is lehet. Szerencsére a súlyos szövődmények kialakulása nagyon ritka.

        Immunhiányos, csontvelő transzplantált betegekben a vírus (herpesvírusokra jellemzően) szervezetben történő megbúvása, majd reaktivációja okozhat súlyosabb betegséget. A fertőzés hosszabb távon szerepet játszhat egyes rosszindulatú hematológiai és fül-orr-gégészeti kórképek kialakulásában is. 

        Kivizsgálás, a betegség diagnózisa

        A diagnózisalkotás első lépése a részletes fizikális vizsgálat. Ennek során a torokba tekintve a mandulák jelentős megnagyobbodása, lepedékessége, a száraz nyelv és a jellegzetes lehellet, valamint beszéd közben a galuskás, nehézkes hang, a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása gyakorlott vizsgáló esetén szinte azonnali diagnózis jelenthet.

        A lép és a máj megnagyobbodása, fájdalmas feszülése, az ebből származó hasi fájdalom, a magas láz valamint az esetlegesen megjelenő bőrtünetek együttesen már mindenképp a mononucleosis diagnózis irányába terelik a vizsgálót.

        A laboratóriumi vizsgálatok során jellegzetes a tipikus megjelenésű  aktivált lymphociták túlsúlya, a gyulladásos érték emelkedése (60-70 körüli CRP érték is előfordul). Az esetek egy részében májenzim szint emelkedés valamint az EBV vírus ellenes antitestek vérből történő kimutatása is segíti a diagnózist.

        Hogyan kezelhető a mononukleózis?

        A mononucleosis infectiosa terápiája tüneti, vagyis a kellemetlen tünetek kezelésére és enyhítésére irányul, nincs speciális vírusellenes terápiája. Nem létezik ellenszere, nincs lehetőség védőoltás útján történő megelőzésre sem.

        A betegség erőteljes megjelenése és várhatóan elhúzódó időtartama, a betegek legyengült fizikai állapota miatt ágynyugalom, kímélet szükséges.

        A lázat gyógyszeresen (lázcsillapítók), illetve ha szükséges, fizikális módszerekkel (vizes ruha, hűtőfürdő) kell csillapítani, attól függően, hogy a beteg mennyire terhelőnek éli meg lázas állapotát.

        Fontos a láz miatt a megfelelő, bőséges folyadékutánpótlás. Amennyiben a nyelés fájdalma miatt a beteg ezt elutasítja, szükség lehet infúzió útján történő folyadékpótlásra, ez az egyik leggyakoribb indoka a kórházi felvételnek.

        A torokfájdalom és az esetleges egyéb fájdalmak (pl. ízületi fájdalom) a fájdalomcsillapítókra, nem szteroid gyulladásgátlókra jól reagál. A torokfájdalom ellen lokális fertőtlenítő öblögetők, ecsetelők, spray-k széles tárháza is rendelkezésre áll.

        A tejtermékben, szénhidrátban gazdag, fűszermentes, zsírmentes májkímélő étrend segíti a máj gyorsabb gyógyulását.

        Hasznos linkek

        A torok gyulladásos képe ellenére antibiotikumot választani és adni az esetek nagy részében indokolatlan és hatástalan, továbbá a beteget kellemetlen szövődményekkel terheli (viszkető kiütés). Antibiotikum alkalmazására a bakteriális felülfertőzés ritka esetében kerülhet sor, ekkor azonban nem aminopenicillin hatóanyagtartalmú készítményt szükséges adni.

        Viszkető bőrtünetek esetén antihisztaminok, lokális mentolos hűsítő készítmények enyhíthetik a kellemetlenséget.

        Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
        Szerző:
        Dr. Kónya Judit, családorvos
        Aktualizálta: Dr. Sarkadi Adrien, infektológus

        Módosítva: 2020.05.05 20:35, Megjelenés: 2018.04.27 14:55
      • Cikkajánló

        Anorexia

        Anorexia

        Dr. Major Adrienne

        A kognitív viselkedésterápia szerepe az anorexia kezelésében.

        COVID-19 - Új szigorítások

        COVID-19 - Új szigorítások

        portfolio.hu

        Hétfőtől még több helyen terjesztik ki a maszkhasználat kötelezettségét.

        A szájvíz nem véd meg a COVID-19-től

        A közelmúltban lehetett hallani olyan híreszteléseket, melyek szerint a szájvíz kiegészítő védelmet jelenthet a koronavírus ellen. A szakértők azonban óva intenek attól, hogy bárki is erre hagyatkozzon, hiszen a szájvíz nem vírusölő, és semmiképpen sem helyettesíti az ajánlott védekezési módszerek használatát, azaz a rendszeres kézmosást és a maszkviselést, valamint a szociális távolságtartást.

        Koronavírus-szabályok Magyarországon és a térségben

        Az őszi koronavírus-járvány felszálló szakaszában vagyunk. A szakértők szerint a tavaszinál is több fertőzöttre kell számítani, ráadásul közeledik az influenzaszezon is. Országonként - így hazánkban is - próbálják visszaszorítani a világjárványt. Nézzük, melyek az éppen aktuális intézkedések Magyarországon és szomszédainknál.

        Mononukleózis: krónikus fáradtság szindróma is kialakulhat

        A mononukleózissal (mirigylázzal, csókbetegséggel) megfertőződött tizenéveseknél krónikus fáradtság-szindróma alakulhat ki - közölték amerikai orvosok a Pediatrics című szakfolyóirat júliusi számában megjelent tanulmányukban.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.