A garatgyulladás tünetei, okai és kezelési lehetőségei

Szerző: WEBBeteg - Dr. Nagy László, infektológus

A torok és garat gyulladását számos kórokozó kiválthatja. Leggyakoribbak a légúti vírusok, amelyek többnyire csak a képletek lobosságát okozzák, bár egyes esetekben gödrös mandulagyulladáshoz is vezethetnek. A betegség hátterében bakteriális fertőzés is állhat.

A vírusok hatására előfordulhat, hogy a mandulák vakon végződő járataiban csíkszerű, fehéres izzadmány képződik, ebben az esetben beszélünk gödrös mandulagyulladásról (tonsillitis lacunaris).

A vírusfertőzés okozta garatgyulladás különböző típusainak tünetei és kezelési lehetőségei

A garat belövellt, vérbő, vöröses színű, a nyaki nyirokcsomók megduzzadhatnak, a fertőzést száraz, köpetmentes köhögés, hőemelkedés vagy láz kíséri. A szokványos vírusos felső légúti hurutot, a köznyelv közönséges meghűlésnek, náthának, grippének nevezi. Kezelése tüneti: lázcsillapítás, torokfertőtlenítők, vitamindús étrend, pihenő életmód.

Sajátos toroknyálkahártya elváltozással jár a Coxsackie-vírusok okozta herpangina. Ennél a betegségnél a mandulákon és környékükön, gombostűfejnyi, lobos udvarral övezett sárgás hólyagocskák láthatók.

Különösen kamaszokban, fiatal felnőttekben gyakori kórkép a Pfeiffer-féle mirigyláz, más néven mononucleosis infectiosa (mononukleózis). Kórokozója az Epstein-Barr-vírus (EBV).

A fertőzés következtében, a nyirokszövetek jóindulatú növekedése, proliferációja alakul ki. Megduzzadnak a mandulák és a nyaki nyirokcsomók, megnagyobbodik a lép, továbbá enyhe májgyulladás és jellegzetes vérképelváltozás észlelhető.

Másodlagos bakteriális fertőzés következtében, a mandulákat esetenként lepedék fedheti. A mirigyláznak nincs specifikus terápiája, az ellátás alapja a pihenés és a tüneti kezelés. Antibiotikum alkalmazása kizárólag bakteriális szövődményben lehet indokolt.

Bővebben A csókbetegség avagy mononucleosis infectiosa

Bakteriális fertőzés okozta garatgyulladás

Vírusfertőzés talaján - vagy attól függetlenül – a baktériumok is (Staphylococcus aureus, Haemophilus influenzae) gyakran okozhatnak torokgyulladást. Ezekben a fertőzésekben nem ritka, hogy a mandulákon törmelékes, összefüggő, viszonylag könnyen letörölhető lepedék képződik (tonsillitis confluens).

A tüszős mandulagyulladás (tonsillitis follicularis) kórokozója az A-csoportú Streptococcus pyogenes. A fertőzés során a régió nyiroktüszői elgennyednek. A kórokozó termelhet ún. pyrogen (erythrogen) toxint, ami a toxinnal szembeni immunitással nem rendelkező emberben testszerte kiütést okozhat (skarlát, vörheny, scarlatina). Másrészt a baktérium termékei szenzibilizálhatják a szervezetet, újabb fertőzés ún. Streptococcus-utóbetegségekhez („második betegség”: reumás láz, akut veseszövet-gyulladás) vezethet.

Az anaerob baktériumok okozta Plaut-Vincent-anginában, csak az egyik oldali garatmandulán észlelhető szürkésfehér lepedék, ritkábban fekély. A heveny bakteriális mandulagyulladás szövődménye, lehet a mandulakörnyéki- és a garatfali tályogképződés. A mandulák és a környező lágyrészek bakteriális fertőzésben antibiotikum-kezelés szükséges.

Felső légutak

Fiatal csecsemőkben, immunkompromittált egyénekben, vagy tartós antibiotikumkezelés mellett fordul elő a Candida okozta szájpenész (soor oris), amelyben olykor a mandulákra lokalizálódhat a fehér gombatelep. Az antimikotikum alkalmazása mellett, a kezelés során a hajlamosító tényezők szerepét is figyelembe kell venni.

Bővebben A szájpenészről részletesebben

A gégegyulladás tünetei és kezelése

A gégén belüli anatómiai viszonyok szűkebbek, a nyálkahártya laza, vizenyőképződésre hajlamos, és ezért gyulladás következtében a keresztmetszet még jobban beszűkülhet, amely nehezített légzést eredményez. Ez különösen érvényes csecsemőkre és kisgyermekekre.

A gégefedő akut gyulladása (epiglottitis), még ma is a legveszélyesebb akut kórképek közé tartozik. 2-5 éves gyermekek betegsége. Kórokozója leggyakrabban a B típusú Haemophilus influenzae, ritkábban a Staphylococcus aureus és az A csoportú Streptococcus. Az utóbbi években rendszeresített immunizálásnak (Hib = Haemophilus influenzae B típusa elleni oltás) köszönhetően, az esetek száma csökkent.

A tünetek jellegzetesek és hevenyen bontakoznak ki. A beteg lázas elesett, csendes, szürkésen sápadt. Arckifejezése aggódó, nyála csorog, fejét kissé felszegi, ülő helyzetben megtámasztja magát. Ha még tud beszélni, hangja gombócos. Jellemző a belégzés nehezítettsége, a fulladás, továbbá a belégzéskor hallható sípoló hang, a stridor.

A gyermek megtekintésének és a kórelőzménynek (hirtelen kezdet, láz), fel kell vetnie az elsőként észlelő orvosban az epiglottitis gyanúját, és a beteget vizsgálódás, valamint időveszteség nélkül, ülő testhelyzetben kórházba kell szállítani. Minden további vizsgálat – mint pl. toroknézés – csak azonnali intubálásra (kivételes esetben légcsőmetszésre) felkészült intézetben végezhető (intenzív osztályos háttér)! Minden provokatív beavatkozás hatására ugyanis a cseresznyepiros, duzzadt gégefedő beékelődhet és így heveny légúti elzáródás jön létre. A kezelés a szabad légutak biztosításából, antibiotikum adásából és támogató jellegű intenzív ellátásból áll. A gégegyulladás tünetei és kezelése

Olvasson tovább! Antibiotikumok: Még sok a súlyos tévhit!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Nagy László, infektológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

SCDS - Felsőívjárat-dehiszcencia...

A felső ívjárat dehiszcencia szindróma vagy röviden SCDS (superior canal dehiscence syndrome, helytelenül felső ívjárat kifakadási szindróma néven...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.