• A garatgyulladás tünetei, okai és kezelési lehetőségei

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Nagy László, infektológus

        A torok és garat gyulladását számos kórokozó kiválthatja. Leggyakoribbak a légúti vírusok, amelyek többnyire csak a képletek lobosságát okozzák, bár egyes esetekben gödrös mandulagyulladáshoz is vezethetnek. A betegség hátterében bakteriális fertőzés is állhat.

        A vírusok hatására előfordulhat, hogy a mandulák vakon végződő járataiban csíkszerű, fehéres izzadmány képződik, ebben az esetben beszélünk gödrös mandulagyulladásról (tonsillitis lacunaris).

        A vírusfertőzés okozta garatgyulladás különböző típusainak tünetei és kezelési lehetőségei

        A garat belövellt, vérbő, vöröses színű, a nyaki nyirokcsomók megduzzadhatnak, a fertőzést száraz, köpetmentes köhögés, hőemelkedés vagy láz kíséri. A szokványos vírusos felső légúti hurutot, a köznyelv közönséges meghűlésnek, náthának, grippének nevezi. Kezelése tüneti: lázcsillapítás, torokfertőtlenítők, vitamindús étrend, pihenő életmód.

        Sajátos toroknyálkahártya elváltozással jár a Coxsackie-vírusok okozta herpangina. Ennél a betegségnél a mandulákon és környékükön, gombostűfejnyi, lobos udvarral övezett sárgás hólyagocskák láthatók.

        Különösen kamaszokban, fiatal felnőttekben gyakori kórkép a Pfeiffer-féle mirigyláz, más néven, mononucleosis infectiosa. Kórokozója az Epstein-Barr-vírus (EBV).

        A fertőzés következtében, a nyirokszövetek jóindulatú növekedése, proliferációja alakul ki. Megduzzadnak a mandulák és a nyaki nyirokcsomók, megnagyobbodik a lép, továbbá enyhe májgyulladás és jellegzetes vérképelváltozás észlelhető.

        Másodlagos bakteriális fertőzés következtében, a mandulákat esetenként lepedék fedheti. A mirigyláznak nincs specifikus terápiája, az ellátás alapja a pihenés és a tüneti kezelés. Antibiotikum alkalmazása kizárólag bakteriális szövődményben lehet indokolt.

        Bővebben A csókbetegség avagy a mononucleosis infectiosa

        Hirdetés

        Bakteriális fertőzés okozta garatgyulladás 

        Vírusfertőzés talaján - vagy attól függetlenül – a baktériumok is (Staphylococcus aureus, Haemophilus influenzae) gyakran okozhatnak torokgyulladást. Ezekben a fertőzésekben nem ritka, hogy a mandulákon törmelékes, összefüggő, viszonylag könnyen letörölhető lepedék képződik (tonsillitis confluens).

        A tüszős mandulagyulladás (tonsillitis follicularis) kórokozója az A-csoportú Streptococcus pyogenes. A fertőzés során a régió nyiroktüszői elgennyednek. A kórokozó termelhet ún. pyrogen (erythrogen) toxint, ami a toxinnal szembeni immunitással nem rendelkező emberben testszerte kiütést okozhat (skarlát, vörheny, scarlatina). Másrészt a baktérium termékei szenzibilizálhatják a szervezetet, újabb fertőzés ún. Streptococcus-utóbetegségekhez („második betegség”: reumás láz, akut veseszövet-gyulladás) vezethet.

        Az anaerob baktériumok okozta Plaut-Vincent-anginában, csak az egyik oldali garatmandulán észlelhető szürkésfehér lepedék, ritkábban fekély. A heveny bakteriális mandulagyulladás szövődménye, lehet a mandulakörnyéki- és a garatfali tályogképződés. A mandulák és a környező lágyrészek bakteriális fertőzésben antibiotikum-kezelés szükséges.

                  

        Felső légutak

        Fiatal csecsemőkben, immunkompromittált egyénekben, vagy tartós antibiotikumkezelés mellett fordul elő a Candida okozta szájpenész (soor oris), amelyben olykor a mandulákra lokalizálódhat a fehér gombatelep. Az antimikotikum alkalmazása mellett, a kezelés során a hajlamosító tényezők szerepét is figyelembe kell venni.

        Bővebben A szájpenészről részletesebben

        A gégegyulladás tünetei és kezelése

        A gégén belüli anatómiai viszonyok szűkebbek, a nyálkahártya laza, vizenyőképződésre hajlamos, és ezért gyulladás következtében a keresztmetszet még jobban beszűkülhet, amely nehezített légzést eredményez. Ez különösen érvényes csecsemőkre és kisgyermekekre.

        A gégefedő akut gyulladása (epiglottitis), még ma is a legveszélyesebb akut kórképek közé tartozik. 2-5 éves gyermekek betegsége. Kórokozója leggyakrabban a B típusú Haemophilus influenzae, ritkábban a Staphylococcus aureus és az A csoportú Streptococcus. Az utóbbi években rendszeresített immunizálásnak (Hib = Haemophilus influenzae B típusa elleni oltás) köszönhetően, az esetek száma csökkent.

        A tünetek jellegzetesek és hevenyen bontakoznak ki. A beteg lázas elesett, csendes, szürkésen sápadt. Arckifejezése aggódó, nyála csorog, fejét kissé felszegi, ülő helyzetben megtámasztja magát. Ha még tud beszélni, hangja gombócos. Jellemző a belégzés nehezítettsége, a fulladás, továbbá a belégzéskor hallható sípoló hang,  a stridor.

        A gyermek megtekintésének és a kórelőzménynek (hirtelen kezdet, láz), fel kell vetnie az elsőként észlelő orvosban az epiglottitis gyanúját, és a beteget vizsgálódás, valamint időveszteség nélkül, ülő testhelyzetben kórházba kell szállítani. Minden további vizsgálat – mint pl. toroknézés – csak azonnali intubálásra (kivételes esetben légcsőmetszésre) felkészült intézetben végezhető (intenzív osztályos háttér)! Minden provokatív beavatkozás hatására ugyanis a cseresznyepiros, duzzadt gégefedő beékelődhet és így heveny légúti elzáródás jön létre. A kezelés a szabad légutak biztosításából, antibiotikum adásából és támogató jellegű intenzív ellátásból áll. A gégegyulladás tünetei és kezelése

        Olvasson tovább! Antibiotikumok: Még sok a súlyos tévhit!

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Nagy László, infektológus

        Módosítva: 2019.01.11 21:05, Megjelenés: 2018.01.09 20:09
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A ráncfeltöltés

        A ráncfeltöltés

        Dr. Csuth Ágnes

        A beavatkozás bár egyszerű, azért mégsem nem teljesen kockázatmentes.

        A kardioverzió

        A kardioverzió

        Dr. Molnár Dóra

        Olyan ritmuszavar, mely során a szív nem ritmusosan húzódik össze.

        A hallókészülékkel élők mindennapjai: rugalmasság, elfogadás, megfelelő kommunikáció

        Annak ellenére, hogy a hallókészülékkel való ellátottság technikailag régóta biztosított, a hallásprobléma elfogadása, a tudatos tájékozódás lehetősége elérhető információ hiányában még ma is korlátozott.

        Hallásromláshoz társuló depresszió: mindkettőt kezelni kell!

        Amennyiben a halláscsökkenés a kor előrehaladtával fokozatosan alakul ki, akkor nem tulajdonítunk akkora jelentőséget neki, sokszor nem is tűnik fel a probléma, de amikor a családtagjaink jelzik, hogy egyre hangosabban beszélünk, félreértünk szavakat és ezért kellemetlenül érezzük magunkat, akkor döbbenünk rá a valóságra.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.