Mi okozhat mellkasi folyadékgyülemet?

Dr. Molnár Dóra
Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus szakorvos

Mellkasi folyadékgyülemről beszélünk, amikor a mellhártya lemezei között megnő a folyadék mennyisége. A jelenség lehet egyoldali vagy kétoldali elhelyezkedésű is. Mi okozhatja?

A mellkasban több létfontosságú szervünk is elhelyezkedik: a tüdő, a szív és a nagyerek. A tüdőt a mellhártya öleli körül, fontos szerepe van a normál légzésben. Ez egy kettős hártya, melynek a belső része a tüdőre rögzül, a külső a mellkasfalra, a két hártya között pedig minimális folyadék biztosítja a tapadást. Így a tüdő a mellkas tágulását követni tudja, miközben a légvétel során levegővel telnek meg a léghólyagok.

Normál esetben a kismennyiségű mellhártya folyadék termelődését követően a hajszálereken és nyirok utakon visszaszívódik, ez egy egyensúlyi állapot, amely biztosítja a megfelelő folyadék mennyiséget. Amennyiben több folyadék termelődik (pleurális folyadékgyülem), mint amennyit a hajszálerek és nyirok utak el tudnak szállítani, vagy károsodnak a nyirok utak, akkor a folyadék felszaporodhat a mellhártya lemezei között.

Milyen tünetek jelezhetik a mellkasi folyadéktöbbletet?

A folyadékgyülem tünetei függnek a kialakulás sebességétől, és az alapbetegségtől. Nehézlégzés, köhögés, csökkent terhelhetőség, légzéssel összefüggő mellkasi vagy háti fájdalom, bizonyos esetekben láz lehetnek az első panaszok.

A kivizsgálásról

Alapos kikérdezés és fizikális vizsgálat már sokat elárulhat a panasz okáról. Az egyik legfontosabb első eszközös vizsgálat a röntgen vizsgálat. A folyadékkal fedett terület árnyékként látható a légtartó tüdőterület mellett. Szükség esetén ultrahang- vagy CT-vizsgálatra is sor kerülhet.

Amennyiben nem egyértelmű a folyadék eredete, szükség lehet punkcióra, mintavételre. Ekkor a bordák között, helyi érzéstelenítést követően egy tűt bevezetve mintát lehet venni a folyadékból, melynek laboratóriumi, citológiai, mikrobiológiai elemzése segíthet a diagnózis felállításában és a megfelelő terápia kiválasztásában. Bizonyos esetben úgynevezett torakoszkópiára (mellüreg-tükrözésre) is szükség lehet.

A pleurális folyadékgyülem kiváltó okai

A folyadék felszaporodásnak hátterében többfél probléma is állhat, az okoktól függ a folyadék összetétele is:

  • Gyulladás - Gyakran tüdőgyulladáshoz társul a folyadék termelése - lehet gennyes is. Amennyiben autoimmun megbetegedéshez társul, akkor általában nem gennyes a folyadék.

  • Szívelégtelenség, májelégtelenség, veseelégtelenség, tüdőembólia - A vér összetétele nem megfelelő az alapbetegség miatt, ezért a hajszálerek kóros mennyiségű folyadékot eresztenek át, ami nem tud visszaszívódni

  • Daganatos folyadékgyülem - Lehet elsődleges mellhártya- vagy tüdődaganat is a háttérben, vagy más szervekből származó áttét. A daganatsejtek termelik a kóros folyadékot, de gyakran károsodnak a nyirok utak is

  • Vér - Mechanikai sérülés (pl. bordatörés), vagy a fenti betegségekhez társuló jelentősebb érfalkárosodás következtében vér is kerülhet a mellhártya lemezei közé

Hogyan kezelhető a mellkasi folyadékgyülem?

A kezelés elsődlegesen az alapbetegségtől függ. Amennyiben nem jelenős mennyiségű a folyadék, a kiváltó ok kezelésével rendszerint felszívódik. Tüdőgyulladás esetén antibiotikumot, egyéb eredetű gyulladás esetén gyulladáscsökkentőket alkalmazunk. Daganatok esetén kemoterápia, sugárterápia csökkentheti a tüneteket.

Nagyobb mennyiségű folyadék lebocsátására lehetőség van mellkas csapolással akár már a diagnosztikus mintavétel során is, ez azonnali állapotjavulást okozhat. Dréncső behelyezésével szükség szerint megismételhető a folyadék lebocsátás újabb szúrás nélkül is. Speciális esetekben a mellhártya lemezei közé gyógyszer is beadható a kiújuló folyadékgyülem termelésének megakadályozására, ritkán sebészeti kezelésre is szükség lehet.

Olvasson tovább Mellkas-csapolás: mikor szükséges, és hogyan történik?

Dr. Molnár Dóra, kardiológus szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus szakorvos

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

Az immunrendszer a B12-vitaminnal...

Azt eddig is tudtuk, hogy a B6 és a B12-vitaminok a vörösvértestek képződéséhez és az immunrendszer működéséhez szükségesek. Ennél most egy...

Koronavírus - nem lehet még...

A koronavírus-járvány még nem zajlott le, egyelőre nem lehet fellélegezni - hangsúlyozta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.