Mi okozhat mellkasi folyadékgyülemet?

Dr. Molnár Dóra
Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus szakorvos

Mellkasi folyadékgyülemről beszélünk, amikor a mellhártya lemezei között megnő a folyadék mennyisége. A jelenség lehet egyoldali vagy kétoldali elhelyezkedésű is. Mi okozhatja?

A mellkasban több létfontosságú szervünk is elhelyezkedik: a tüdő, a szív és a nagyerek. A tüdőt a mellhártya öleli körül, fontos szerepe van a normál légzésben. Ez egy kettős hártya, melynek a belső része a tüdőre rögzül, a külső a mellkasfalra, a két hártya között pedig minimális folyadék biztosítja a tapadást. Így a tüdő a mellkas tágulását követni tudja, miközben a légvétel során levegővel telnek meg a léghólyagok.

Normál esetben a kismennyiségű mellhártya folyadék termelődését követően a hajszálereken és nyirok utakon visszaszívódik, ez egy egyensúlyi állapot, amely biztosítja a megfelelő folyadék mennyiséget. Amennyiben több folyadék termelődik (pleurális folyadékgyülem), mint amennyit a hajszálerek és nyirok utak el tudnak szállítani, vagy károsodnak a nyirok utak, akkor a folyadék felszaporodhat a mellhártya lemezei között.

Milyen tünetek jelezhetik a mellkasi folyadéktöbbletet?

A folyadékgyülem tünetei függnek a kialakulás sebességétől, és az alapbetegségtől. Nehézlégzés, köhögés, csökkent terhelhetőség, légzéssel összefüggő mellkasi vagy háti fájdalom, bizonyos esetekben láz lehetnek az első panaszok.

A kivizsgálásról

Alapos kikérdezés és fizikális vizsgálat már sokat elárulhat a panasz okáról. Az egyik legfontosabb első eszközös vizsgálat a röntgen vizsgálat. A folyadékkal fedett terület árnyékként látható a légtartó tüdőterület mellett. Szükség esetén ultrahang- vagy CT-vizsgálatra is sor kerülhet.

Amennyiben nem egyértelmű a folyadék eredete, szükség lehet punkcióra, mintavételre. Ekkor a bordák között, helyi érzéstelenítést követően egy tűt bevezetve mintát lehet venni a folyadékból, melynek laboratóriumi, citológiai, mikrobiológiai elemzése segíthet a diagnózis felállításában és a megfelelő terápia kiválasztásában. Bizonyos esetben úgynevezett torakoszkópiára (mellüreg-tükrözésre) is szükség lehet.

A pleurális folyadékgyülem kiváltó okai

A folyadék felszaporodásnak hátterében többfél probléma is állhat, az okoktól függ a folyadék összetétele is:

  • Gyulladás - Gyakran tüdőgyulladáshoz társul a folyadék termelése - lehet gennyes is. Amennyiben autoimmun megbetegedéshez társul, akkor általában nem gennyes a folyadék.

  • Szívelégtelenség, májelégtelenség, veseelégtelenség, tüdőembólia - A vér összetétele nem megfelelő az alapbetegség miatt, ezért a hajszálerek kóros mennyiségű folyadékot eresztenek át, ami nem tud visszaszívódni

  • Daganatos folyadékgyülem - Lehet elsődleges mellhártya- vagy tüdődaganat is a háttérben, vagy más szervekből származó áttét. A daganatsejtek termelik a kóros folyadékot, de gyakran károsodnak a nyirok utak is

  • Vér - Mechanikai sérülés (pl. bordatörés), vagy a fenti betegségekhez társuló jelentősebb érfalkárosodás következtében vér is kerülhet a mellhártya lemezei közé

Hogyan kezelhető a mellkasi folyadékgyülem?

A kezelés elsődlegesen az alapbetegségtől függ. Amennyiben nem jelenős mennyiségű a folyadék, a kiváltó ok kezelésével rendszerint felszívódik. Tüdőgyulladás esetén antibiotikumot, egyéb eredetű gyulladás esetén gyulladáscsökkentőket alkalmazunk. Daganatok esetén kemoterápia, sugárterápia csökkentheti a tüneteket.

Nagyobb mennyiségű folyadék lebocsátására lehetőség van mellkas csapolással akár már a diagnosztikus mintavétel során is, ez azonnali állapotjavulást okozhat. Dréncső behelyezésével szükség szerint megismételhető a folyadék lebocsátás újabb szúrás nélkül is. Speciális esetekben a mellhártya lemezei közé gyógyszer is beadható a kiújuló folyadékgyülem termelésének megakadályozására, ritkán sebészeti kezelésre is szükség lehet.

Olvasson tovább Mellkas-csapolás: mikor szükséges, és hogyan történik?

Dr. Molnár Dóra, kardiológus szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus szakorvos

Hozzászólások (2)

Cikkajánló

Május 5-e a Pulmonális Hypertonia...

A WHO 2012-ben nyilvánította május 5-ét a pulmonális hypertonia világnapjává. Azóta minden évben e napon a figyelem erre a ritka betegségre...

ARDS (akut respirációs distressz...

Az ARDS (acute respiratory distress syndrome vagy akut légzési distressz szindróma) több háttér ok miatt kialakuló tüdőkárosodás okozta hirtelen...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.