• Mi okozhat mellkasi folyadékgyülemet?

        Dr. Molnár Dóra
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus szakorvos

        Mellkasi folyadékgyülemről beszélünk, amikor a mellhártya lemezei között megnő a folyadék mennyisége. A jelenség lehet egyoldali vagy kétoldali elhelyezkedésű is. Mi okozhatja?

        A mellkasban több létfontosságú szervünk is elhelyezkedik: a tüdő, a szív és a nagyerek. A tüdőt a mellhártya öleli körül, fontos szerepe van a normál légzésben. Ez egy kettős hártya, melynek a belső része a tüdőre rögzül, a külső a mellkasfalra, a két hártya között pedig minimális folyadék biztosítja a tapadást. Így a tüdő a mellkas tágulását követni tudja, miközben a légvétel során levegővel telnek meg a léghólyagok.

        Normál esetben a kismennyiségű mellhártya folyadék termelődését követően a hajszálereken és nyirok utakon visszaszívódik, ez egy egyensúlyi állapot, amely biztosítja a megfelelő folyadék mennyiséget. Amennyiben több folyadék termelődik (pleurális folyadékgyülem), mint amennyit a hajszálerek és nyirok utak el tudnak szállítani, vagy károsodnak a nyirok utak, akkor a folyadék felszaporodhat a mellhártya lemezei között.

        Hirdetés

        Milyen tünetek jelezhetik a mellkasi folyadéktöbbletet?

        A folyadékgyülem tünetei függnek a kialakulás sebességétől, és az alapbetegségtől. Nehézlégzés, köhögés, csökkent terhelhetőség, légzéssel összefüggő mellkasi vagy háti fájdalom, bizonyos esetekben láz lehetnek az első panaszok.

        A kivizsgálásról

        Alapos kikérdezés és fizikális vizsgálat már sokat elárulhat a panasz okáról. Az egyik legfontosabb első eszközös vizsgálat a röntgen vizsgálat. A folyadékkal fedett terület árnyékként látható a légtartó tüdőterület mellett. Szükség esetén ultrahang- vagy CT-vizsgálatra is sor kerülhet.

        Amennyiben nem egyértelmű a folyadék eredete, szükség lehet punkcióra, mintavételre. Ekkor a bordák között, helyi érzéstelenítést követően egy tűt bevezetve mintát lehet venni a folyadékból, melynek laboratóriumi, citológiai, mikrobiológiai elemzése segíthet a diagnózis felállításában és a megfelelő terápia kiválasztásában. Bizonyos esetben úgynevezett torakoszkópiára (mellüreg-tükrözésre) is szükség lehet.

        A pleurális folyadékgyülem kiváltó okai

        A folyadék felszaporodásnak hátterében többfél probléma is állhat, az okoktól függ a folyadék összetétele is:

        • Gyulladás - Gyakran tüdőgyulladáshoz társul a folyadék termelése - lehet gennyes is. Amennyiben autoimmun megbetegedéshez társul, akkor általában nem gennyes a folyadék.

        • Szívelégtelenség, májelégtelenség, veseelégtelenség, tüdőembólia - A vér összetétele nem megfelelő az alapbetegség miatt, ezért a hajszálerek kóros mennyiségű folyadékot eresztenek át, ami nem tud visszaszívódni

        • Daganatos folyadékgyülem - Lehet elsődleges mellhártya- vagy tüdődaganat is a háttérben, vagy más szervekből származó áttét. A daganatsejtek termelik a kóros folyadékot, de gyakran károsodnak a nyirok utak is

        • Vér - Mechanikai sérülés (pl. bordatörés), vagy a fenti betegségekhez társuló jelentősebb érfalkárosodás következtében vér is kerülhet a mellhártya lemezei közé

        Hogyan kezelhető a mellkasi folyadékgyülem?

        A kezelés elsődlegesen az alapbetegségtől függ. Amennyiben nem jelenős mennyiségű a folyadék, a kiváltó ok kezelésével rendszerint felszívódik. Tüdőgyulladás esetén antibiotikumot, egyéb eredetű gyulladás esetén gyulladáscsökkentőket alkalmazunk. Daganatok esetén kemoterápia, sugárterápia csökkentheti a tüneteket.

        Nagyobb mennyiségű folyadék lebocsátására lehetőség van mellkas csapolással akár már a diagnosztikus mintavétel során is, ez azonnali állapotjavulást okozhat. Dréncső behelyezésével szükség szerint megismételhető a folyadék lebocsátás újabb szúrás nélkül is. Speciális esetekben a mellhártya lemezei közé gyógyszer is beadható a kiújuló folyadékgyülem termelésének megakadályozására, ritkán sebészeti kezelésre is szükség lehet.

        Olvasson tovább Mellkas-csapolás: mikor szükséges, és hogyan történik?

        Dr. Molnár Dóra, kardiológus szakorvosForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus szakorvos

        Módosítva: 2018.05.16 18:56, Megjelenés: 2017.05.16 21:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Csecsemőgondozás

        Csecsemőgondozás

        B. M., szakfordító

        Mi a legjobb alvási testhelyzet kisbabáknak? Mire figyeljünk?

        Migrén

        Migrén

        Szponzorált tartalom

        A migrén megközelítőleg 1,2-1,4 millió magyart érint. A migrén nem csak neked fáj! (x)

        Küszöbön a tél: tanuljuk meg felismerni az évszak slágerbetegségeit!

        Bár néhány évtizeddel ezelőtt a tél jellemzően száraz és hideg időjárása enyhülést jelentett a baktériumok és a vírusok terjedésének ideális táptalajt kínáló őszi időszakok után, az éghajlatváltozás hatására azonban manapság már a leghűvösebb hónapokban is alig csökken a hőmérséklet tartósan 0 Celsius-fok alá.

        Bajt jelez a magasabb légzésszám?

        A légzésszám változik fizikai aktivitás hatására, de betegségeket is jelezhet, ha magasabb, vagyis ha a szokásosnál szaporábban vesszük a levegőt. Dr. Tárnok Ildikó, tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa a magas légzésszám lehetséges okait foglalta össze.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.