Miért vagyunk szomjasak?

Szerző: WEBBeteg - Tóth András, újságíró

Miért leszünk szomjasak a túl sós ételek fogyasztása után? Hogyan szabályozza a nátrium-kálium aránya a vízháztartást? Megtudhatja a cikkünkből!

Olvasóink közül többen is hozzászóltak a Tévhitek és tények a sóbevitelről című cikkünkhöz. „Ma hazánkban minden só, ami a boltok polcain van, 39-51 százalékban tartalmaz káliumot!", „Mi van akkor, ha kevesebb a nátrium a szervezetben?”, „Hogyan szabályozza a nátrium/kálium aránya a vízháztartást?”. Itt vannak a válaszok.

Nátrium vagy kálium?

Mindkettő fontos. A nátrium a térfogati, valamint a só-víz háztartás egyensúlyáért felelős, a kálium főleg a sav-bázis (pH) egyensúlyért. Mindkettő kiemelt szerepet játszik az ideg- és izomműködésekben, az ingerületátvitelben. Dr. Németi Balázst, a PTE Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet adjunktusát kérdeztük.

Mindkettő eltérően viselkedik a szervezetben!

A nátrium főként a térfogati és ozmotikus (só-víz háztartás) egyensúlyért felelős, a kálium főleg a sav-bázis (pH) egyensúlyért felel.

A nátrium-ionokat hatalmas hidrát burok veszi körül, egy nátriumion akár több mint száz vízmolekulát is maga körül tart. Ennek jelentős térfogatnövelő hatása van, éppen ezért a szervezet a folyadéktérfogat szabályozására a nátriumot használja, nem szimplán a vizet. Amikor csökken a szervezetben a folyadékmennyiség, a vese fokozottan visszatartja a nátriumot, ezen keresztül pedig a vizet is.

A túl sós ételek után azért vagyunk szomjasak, mert a nátrium (nátrium-klorid) megemeli a vér és egyéb testnedvek össz-oldott anyag koncentrációját (ozmózisnyomását), ez váltja ki a szomjúságérzetet és a folyadékbevitelt.

A kálium szerepe más, ez az ion főleg a sejtek belső környezetének ozmózisnyomását (szomjúság, súlyos vízveszteség) segíti megtartani. Amennyiben nő az ozmózisnyomás, a központ ingerületbe kerül, szomjúságérzet alakul ki és fokozódik a vízfelvétel. Amikor csökken az ozmózisnyomás, a központok nyugalmi állapota következményeként szünetel a folyadékfelvétel.

A sejtek belsejében magas a kálium koncentrációja (egy liter sejtplazmában kb. 3,9 g a kálium), míg a nátrium koncentrációja alacsony (kb. 0,23 g/l). Ezzel szemben a sejteken kívüli térben a nátrium koncentrációja magas (3,3 g/l) míg a káliumé alacsony (0,2 g/l).

Ha a nátrium van túlsúlyban

A rendszeresen magas nátrium bevitel azért rossz, mert állandóan magasan tartja a keringő térfogatot, ami az érfalak számára állandóan fokozott nyomást jelent. Emiatt az érfalak apránként megemelik a tónusukat, ettől merevebbé válnak, az ellenállásuk megnő. A magasabb ellenállású ereken csak magasabb nyomás tudja a vért átjuttatni, így lassan kialakul a magas vérnyomás betegség.

Amennyiben alacsony a nátriumszint a szervezetben (120 mmol/l alatti), kialakulhat hányinger, fejfájás (agynyomás tünetei), valamint lehangoltnak érezhetjük magunkat.

A káliummal más a helyzet!

Csak akkor veszélyes a magas káliumbevitel, ha a vese nem működik megfelelően. Még a vesefunkció romlása esetén is jellemzően a káliumürítés az utolsó, ami károsodik.

Burgonya

A burgonya fontos káliumforrás, megtalálható benne számos más fontos ásványi anyag, és főként az édes (batáta) gazdag A- és E-vitaminban, illetve C- és B6-vitaminban.

Nézze meg a tápanyagtartalmát

Igazi veszélyt akkor jelentene, ha valaki intravénás injekcióban adna sok káliumot, mert ekkor felborítja a szív elektromos tevékenységét és megállítja a szívet. Pont ezért az orvosi gyakorlatban a káliumot csak infúzió formájában adják a betegeknek, amiben a magas térfogat miatt az ion koncentrációja már nem veszélyesen magas - teszi hozzá dr. Németi Balázs.

Alacsony káliumszint (3,5 mmol/l alatt) esetén izomgyengeség, izomgörcs, súlyosabb esetben szívritmuszavar alakulhat ki. Káliumhiány súlyos hasmenés, hányás, vízhajtó gyógyszerek szedése, alacsony vércukorszint esetén fordulhat elő, de ez könnyen pótolható (magas káliumtartalmú a burgonya, banán, spenót).

Amennyiben nagyobb mennyiségben lenne jelen a kálium a sóban, a túl tömény káliumkoncentrációt kesernyésnek éreznénk, ami kellemetlen - mondja a toxikológus.

WEBBeteg.hu logó
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Dohányzás Dohányzás

Milyen szív-érrendszeri betegségek kialakulásában játszik szerepet?

Egy kevéssé ismert, mégis gyakori...

A szex olyan tevékenység, amely az emberek nagy többsége számára kellemes, normális körülmények között kívánatos és kielégítő élmény....

Az ismeretlen eredetű láz

Az elmúlt évek jelentős diagnosztikus fejlődése ellenére az ismeretlen eredetű láz (FUO) okának kiderítése még mindig jelentős kihívást jelent....

Szomjúságérzet - Hogy működik...

A szomjúság a szervezet fiziológiai válasza a folyadékegyensúly eltolódására. A folyadéktartalom csökkenése súlyos zavarokhoz vezet, ezért az...

Mire figyelmeztet a szomjúságérzet?

A szomjúság a szervezet fiziológiai válasza a folyadékegyensúly eltolódására. A folyadéktartalom csökkenése súlyos zavarokhoz vezet, ezért az...

Mikor sok a sóból? Kutatási...

Számos tanulmány hangoztatja, hogy a túlzott sófogyasztás sok súlyos megbetegedés, többek közt a szívbetegségek és a stroke kockázatát növeli...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.