• Az agyvérzés rizikófaktorai - Ön tisztában van vele?

        Szerző: WEBBeteg/Magyar Stroke Társaság

        Az érelmeszesedés a verőerek falának évek alatt kialakuló betegsége, ami végül érszűkülethez, érelzáródáshoz vezet. Az érelmeszesedés az egész érrendszert károsítja.

        Ha elsősorban az agyi ereket érinti, akkor agyi infarktust, ha a szívereket, szívinfarktust, ha az alsó végtag ereit érinti alsóvégtagi érszűkületet okoz.

        Hirdetés

        Az agyi ér elzáródását követően az érintett területen olyan visszafordíthatatlan elváltozások sora indul el, aminek következménye az agy maradandó károsodása.

        Az agyi infarktusnak két közvetlen oka van: az agyi ér meszesedése miatt vérrög alakul ki; a meglévő szívbetegség (szívritmus zavar, billentyűmeszesedés, korábbi szívinfarktus) vagy a főverőér kezdeti szakaszának meszesedése miatt vérrög kerül a véráramba, ami az agyi érbe jutva elzáródást okoz.

        Az érelmeszesedés kockázati tényezői

        Magasvérnyomás (hypertonia): Az érelmeszesedés, az agyi infarktus és az agyvérzés legfontosabb kockázati tényezője a magas vérnyomás. Magasvérnyomás betegségről akkor beszélünk, ha legalább három alkalommal, nyugalmi állapotban a vérnyomás 140/90 Hgmm felett van.

        Ekkor további vizsgálatokra, rendszeres (általában a beteg élete végéig tartó) kezelésre és ellenőrzésre van szükség.

         

         A vérnyomásértékek osztályozása
        Kategória
        Szisztolés nyomás (Hgmm)
         Diasztolés nyomás (Hgmm)
        Optimális vérnyomás
        < 120
        < 80
        Normális vérnyomás
        120-129
        80-84
        Emelkedett-normális vérnyomás
        130-139
        85-89
        Kóros vérnyomás - hipertónia
        140 <
        90 <
        I. fokozat (enyhe hipertónia)
        140-159
        90-99
        II. fokozat (középsúlyos)
        160-179
        100-109
        III. fokozat (súlyos hipertónia)
        > = 180
        > = 110
        Izolált diasztolés hipertónia
        < 140
        > 89
        Izolált szisztolés hipertónia
        > = 140
        < 90

        A magasvérnyomás betegség gyakorisága a kor előrehaladtával növekszik.

        Bővebben a magas vérnyomás rizikófaktorairól>>

         

          Koleszterintáblázat

        Számolja ki, hogy Ön mennyi koleszterint fogyaszt el naponta! Az élelmiszerek koleszterin- tartalma. Koleszterin-táblázat a WEBBetegen

        Magas vérzsírszint (hyperlipidaemia): A vér emelkedett koleszterin és zsírtartalma valamint az érelmeszesedés és szívbetegségek kapcsolata jól ismert. A vérzsírok összetevői az összkoleszterin (káros: LDL, védő HDL koleszterin) és a triglicerid. Az összkoleszterin szint 5 mmol/l alatt normális. Az eddigi vizsgálatok valószínűsítik, de egyértelműen nem bizonyították a magas vérzsírszint és az agyi infarktus kapcsolatát.

        A magas zsírszint oka lehet a helytelen zsír dús táplálkozás és a szervezet fokozott zsírtermelése. Míg a helytelen táplálkozás okozta magas értékek zsírszegény étrenddel (hal, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása) befolyásolhatók, addig a fokozott zsírtermelés megfelelő gátló gyógyszerekkel rendezhető.

        Bővebben a koleszterinszintről>>

        Cukorbetegség (diabetes mellitus): A cukorbetegség is az agyi infarktus kialakulásának kockázati tényezője. A cukorbetegekben felgyorsul, és már fiatalabb korban is kimutatható az érelmeszesedés.

        Cukorbetegség lehetőségéről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor magasabb 6 mol/l-nél. Az érelmeszesedés esélyét növeli az ún. „rejtett” cukorbetegség is, ami csak laboratóriumi vizsgálatokkal, cukorterhelési próbával mutatható ki. Megfelelő diétával és gyógyszeres kezeléssel a kisérőbetegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

        Bővebben a cukorbetegségről>>

        Dohányzás: A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag van, amiből talán a legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány.

          Fagerström nikotinfüggőségi teszt

        Ön azt állítja, nem dohányzik? Csak alkalomadtán, netán szórakozó helyen gyújt rá? Áltatja magát, és komoly nikotinfüggőségben szenved, vagy tényleg le tudja tenni a cigarettát.
        Töltse ki Nikotinfüggőségi tesztünket! >>

        Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszélye, csökken a védő (HDL) koleszterin szintje.

        Ezen összetett hatás miatt az erős dohányzás (több mint napi 20 cigaretta) 2-6-szorosára emeli az agyi infarktus gyakoriságát.

        A veszély nem csak a dohányost, hanem a passzív dohányzás révén a környezetét is érinti. A dohányzás abbahagyásának nem csak hosszú távú, hanem azonnali jótékony hatásai is vannak:

        A dohányzás abbahagyása után:

        • 20 perccel Vérnyomás, pulzus javul
        • 1 nappal a szívroham valószínűsége csökkenni kezd
        • 3 hónappal a keringés javul
        • 1 évvel később a szívkoszorúér betegség veszélye már csak fele a dohányzókénak
        • 5-15 évvel Az agyinfarktus veszély már akkora, mintha sose dohányzott volna.

        Mennyire ártalmas a dohányzás?>>

        Elhízás: Az elhízás, ami korunk egyik népbetegsége, javarészt a mozgásszegény életmód következménye.

        Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Sok esetben társul magas vérnyomással, cukorbetegséggel és magas vérzsír értékekkel. Az érbetegségek kialakulásának a veszélyét elsősorban a hasi elhízás fokozza.

         

         A kritikus mutatók

        • Testtömeg index (BMI). A testtömeg index a kilógrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa (kg/m2). Ha a BMI értéke 18,5 alatti, akkor soványabb, mint az ideális lenne. Ha a BMI 18,5 és 25 közé esik, akkor az Ön tömege optimális. Amennyiben a BMI 25 és 30 között van, akkor túlsúlyos, ha 30 felett van, akkor elhízott.
        • Haskörfogat mérés. Ha a zsírszövet jelentős része a hasüregben található a belek között (mezenteriális zsír), akkor "alma" típusú elhízásról beszélünk. Ha a zsírszövet zöme a csípőn, a combokon és általában a bőr alatt van (szubkután zsír), akkor az elhízás "körte" típusú. Az egészség szempontjából sokkal kedvezőbb a körte típus.
          Ha Önnek pocakja, előredomborodó vagy éppenséggel lecsüngő hasa van, akkor elhízása alma típusú. A hasüregi zsír növeli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. Nőknél a haskörfogat 88 cm, a férfiaknál pedig 100 cm alatt kell, hogy legyen (ezek a számok a különböző ajánlásokban néhány cm-rel eltérhetnek).

        A testsúly és az elhízás meghatározásához a testtömeg indexet használják, ami egyszerűen számolható ki: a testsúly (kg) elosztva a testmagasság (m) négyzetével. Normál értéke 20-25 között van. Túlsúlyról 25-30 között, elhízásról 30 felett beszélünk. Kezelése elsősorban az életmódbeli változtatás, az energia bevitel csökkentése és a testmozgás ésszerű növelése.

        BMI index kalkulátor>>

        Szívritmus zavar (pitvarfibrillatio): Elsősorban 60 éves kor felett jelentkező kockázati tényező, melynek hátterében gyakran a szív ereinek meszesedése áll. Míg 50-59 éves kor között 1,5%-ban, addig 80-89 éves kor között 24%-ban fordul elő. Hajlamosít vérrög kialakulására a szívben, ami az agyi erekbe kerülve érelzáródást, agyinfarktust okoz.

        Amennyiben valaki szívritmus zavart tapasztal, azonnal orvoshoz kell fordulnia részben az ok tisztázása, részben a megfelelő kezelés miatt. Az agyi infarktus megelőzésére általában véralvadásgátló szedése szükséges.

        Ez javasolt a 60 év feletti betegeknek, valamint azoknak, akiknek a ritmuszavar mellet cukorbetegségük vagy magas vérnyomás betegségük is van. A megfelelően beállított kezeléssel az agyi infarktus relatív kockázata 70%-al csökkenthető.

        A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai>>

        A stroke tünetei és előjelei:

        • hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen)
        • hirtelen kialakuló beszéd megértési zavar, szóformálási nehézség
        • hirtelen bekövetkező látászavar: kettőslátás, látótér kiesés, látásvesztés vagy csökkenő látásélességhirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok
        • a térérzékelés hirtelen elveszítése, hirtelen memóriazavar

        Ezek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak. Már egyetlen jel is figyelmeztethet a stroke kialakulására.

         

          A stroke felismerése

        1. Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! − ez az egyik feladat, amit érdemes végrehajtatni egy stroke-gyanús beteggel. Hisz, ha arca asszimetriát mutat, vagyis az egyik oldal ernyedt, akkor gyanakodhatunk stroke-ra.
        2. Emeltessük fel vele egyszerre mindkét karját! Amennyiben nem sikerül végrehajtani mindkét karral egyformán, s az egyik végtag lehanyatlik, az is kísérő tünet lehet.
        3. Ismételtessünk vele egy egyszerű mondatot! Ha a szavak összefolynak, nem találja a megfelelő szavakat, akkor még egy fontos tünettel állunk szemben.
        4. Kérjük meg: öltse ki a nyelvét! Ha nyelve egyik vagy másik oldalra félreáll, akkor sajnos nagy eséllyel stroke-ja van a betegnek.
        Ne felejtsük el: a szélütés utáni első órák kulcsfontosságúak, ezért akkor is hívni kell a mentőket (104), ha a fenti tünetek közül akárcsak egyet is észlelünk. Bővebben a stroke tüneteiről>>

        A tünetek kialakulása viszonylag hirtelen történik: pl. ébredéskor, vagy pár perc alatt.

        Senkit ne tévesszen meg, ha a tünetek gyors javulást mutatnak, mert visszatérhetnek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak.

        Mit tegyünk agyi érkatasztrófa esetén?

        A beteg túlélési, valamint gyógyulási esélyeit az befolyásolja, milyen hamar kerül Ideggyógyászati ill. úgynevezett Stroke osztályra. Ha a fent felsorolt tüneteket tapasztalja, azonnal értesítse az Országos mentőszolgálatot a 104-es telefonszámon, és kérjen sürgősségi szállítást!

        (WEBBeteg/Magyar Stroke Társaság)

        Módosítva: 2017.01.08 21:11, Megjelenés: 2017.01.08 21:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tenziós fejfájás

        Tenziós fejfájás

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Önálló fejfájás, messze a leggyakoribb fejfájástípus. Mik a jellemzői?

        Mozgásszervi betegségek

        Mozgásszervi betegségek

        Feövenyessy Krisztina

        Megelőzhető-e a mozgásszervi betegségek kialakulása? Mit tehetünk?

        Vérnyomáscsökkentő módszerek - Amit Ön is megtehet

        Egyszerű életmódbeli változtatásokkal sikeresen csökkentheti a vérnyomását. Íme néhány praktikus jó tanács, hogy újra ideális értékeket érjen el a vérnyomása.

        Stroke-szövődmények: a leggyakoribb fizikai funkciózavarok szélütés után

        A stroke olyan, hirtelen jelentkező neurológiai betegség, mikor az agy egy része érelzáródás vagy egy ér elpattanása következtében megsérül. Ha egy alapvető agyi ér elzáródik, akkor az ér ellátási területe elhal. Ha az érfal reped meg, akkor agyvérzés jön létre. Mindkét folyamat során a beteg agy által beidegzett végtagok és agyidegek megbénulnak, amelyek fizikai funkciózavarokat okoznak.

        Mit tegyen TIA után, hogy elkerülje a stroke-ot?

        A TIA (tranziens iszkémiás attak) egy olyan agyi keringészavart jelent, amikor egy vérrög következtében érelzáródás történik az agyban átmeneti neurológiai tüneteket okozva. A vérrög spontán feloldódik és ezzel párhuzamosan a tünetek is megszűnnek.

        Stroke-rehabilitáció - A diéta szerepe a felépülésben

        Bizonyítékokkal alátámasztott tény, hogy az emberek maguk is képesek csökkenteni a stroke, a szívinfarktus vagy a szellemi leépülés kockázatát azzal, hogy odafigyelnek az étkezési szokásaikra. A tudatos táplálkozás azonban nem csak a megelőzésre alkalmas, nagy szerepet játszik ugyanis a stroke-ot követő rehabilitáció során is.

        Ezek a kontroll vizsgálatok szükségesek stroke után

        Megfelelő orvosi felügyelet és gyógyszeres kezelés mellett az agyi keringészavar ismétlődésének esélye 80-90 százalékkal is csökkenthető.

        A stroke és tünetei

        A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti el. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.