A stroke ritka okai

A stroke agyi keringési katasztrófát jelent, lehet agyvérzés vagy agyi érelzáródás. Vannak azonban olyan ritka okai is, mint például az agyi erek gyulladása vagy az embólia. Az esetek csupán egy-két százalékában állnak ilyen okok a háttérben, és többnyire – de nem kizárólagosan – fiataloknál fordulnak elő.

Érgyulladás (vasculitis)

Az érgyulladás az erek elzáródásához is vezethet. Ha az agyi erek érintettek, akkor alakulhat ki stroke. Az érgyulladás oka lehet autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer a szervezet saját ereit ismeri fel idegenként és támadja meg.

Óriássejtes arteritisz (arteritis cranialis)

Az óriássejtes arteritisszel járó gyulladás a nagy és a közepes erekre terjed ki, elsősorban a halántéki artériára (arteria temporalis), a szem ütőereire (arteria ophtalmica) és a nyaki verőérre (arteria carotis externa).

Ez a betegség gyakran csak időskorban alakul ki, 70-80 éves kor körül. Súlyos betegségérzettel, valamint izom- és fejfájással jár. A betegek 75 százaléka nő. Kezeletlenül az esetek 30 százalékában vaksághoz vezet.

A kortizon kezelés gyors javulást hoz, enyhíti a tüneteket és a szövődmények kialakulásának esélyét is csökkenti.

Takayasu-arteritisz

A Takayasu-arteritisz hasonló az óriássejtes arteritiszhez. Elsősorban a fő verőeret, vagyis az aortát, és az abból leágazó, agyat ellátó ereket érinti. Ez egy nagyon ritka betegség, amely főként fiatal nőknél, 40 éves kor előtt jelentkezik.

A láz és a fájdalom mellett a kar keringési zavara, szédülés és eszméletvesztés, valamint látászavar és akár stroke is kialakulhat következtében.

A kortizon a betegek 80 százalékánál javulást hoz.

Behcet-kór

A gyulladás kis és közepes ereket érint, az esetek majdnem 50 százalékában az agyi erekre is ráterjed. A betegség gyakrabban fordul elő a keleti mediterrán régióban és Japánban (feltehetően genetikai tényezők miatt).

A tünetek időről időre megjelennek, afták jelennek meg a szájüregben, a nemi szervek környékén, illetve a szemnél, jellemző még az ízületi gyulladás. A Behcet-kór tipikus tünete a vénák gyulladása.

Gyakran tartós kortizon kezelésre van szükség, hogy a súlyos szervi károsodások elkerülhetőek legyenek.

Szisztémás lupus erythematosus (SLE)

Az SLE egy súlyos gyulladásos autoimmun betegség. Túlnyomórészt fiatal nők betegsége. Nem tisztázott okból a szervezet saját sejtjeinek anyagaival szemben immunreakció zajlik le. Ennek következtében a különböző szervek, a bőr, a vesék és az ízületek begyulladnak. A vérerek is begyulladhatnak.

Egyéb vasculitis formák

Különböző betegségek, például a sarcoidosis vagy az olyan fertőzések, mint a tuberkulózis, a borreliosis és a szifilisz nagyon ritka esetben szintén járhatnak érgyulladással. Néha az agyi erek is érintettek.

Embólia

Embólia akkor alakul ki, ha például egy vérrög elzárja az eret, ez bekövetkezhet például a tüdőben, de más szervekben, így akár az agyban is stroke-hoz vezetve.

Az embólia egyéb formái:

• Zsírembólia: többszörös töréssel járó súlyos balesetek után alakulhat ki, ha a zsírt tartalmazó csontvelő a vérbe kerül. A zsírcseppek elzárják az eret. Az agy mellett más szervekben is kialakulhat zsírembólia.
• Légembólia: az eret ez esetben a vérbe került levegőbuborék zárja el. Ez a szív-, a mellkas- vagy a nyaki műtétek komplikációja lehet, de nagyon ritkán fordul elő. A légembólia különleges esete a keszonbetegség. Ha a búvárok nagy mélységből túlságosan gyorsan úsznak a felszín felé, hirtelen megváltozik a nyomás, a vérben oldott nitrogén buborékokat képez, olyan folyamat zajlik le, mint amikor felbontunk egy szénsavas üdítőitalt. Ezek a gázbuborékok gázembóliát okoznak. A pácienseknek gyorsan nyomáskamrába kell kerülniük, amelyben a nyomásviszonyok megfelelnek a mély vízben jellemző értékeknek.
• Szeptikus embólia: a szívbillentyűk gyulladása (fertőző endokarditisz) következménye lehet bakteriálisan fertőzött vérrög képződése, mely agyi embóliát okozhat. Az agy különböző pontjain gyulladásos régiók alakulnak ki. Így szeptikus-embóliás gócos enchephalitis alakul ki. A baktériumok ellen antibiotikumos kezelés javasolt.

Moyamoya betegség

Egy krónikus, progresszív betegség, mely az agyi artériák beszűküléséhez és elzáródásához vezethet. A moyamoya szó a japán nyelvben füstfelhőcskét jelent, és arra utal ez az elnevezés, hogy az angiográfiás képen ilyen formájú elváltozások láthatók a beteg ereken. Kelet-Ázsiában sokkal gyakoribb, mint Európában, genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak kialakulásában. Átmeneti iszkémiás roham (TIA) vagy stroke kialakulásához vezethet. Elsősorban 30 és 50 éves kor közötti felnőtteknél, valamint 5 és 10 éves kor közötti gyermekeknél, de bármely életkorban előfordulhat.

Időben felfedezve a betegséget agyi (idegsebészeti) bypass-műtéttel az említett súlyos szövődmények rizikója jelentősen csökkenthető.

Disszekció

Disszekciónak az érfal sérülését, bevérzését nevezzük, leggyakrabban a nyaki artériák érintettek. Kiváltó oka lehet heves tüsszentés vagy köhögés (leggyakrabban fertőző betegségek kapcsán), de a nyak területét ért erőbehatás, ütés, nyomás, sérülés következtében is felléphet. Fejfájás vagy nyaki fájdalom lehet a tünete. Az érfal vérző sérülésekor vérrög is képződhet, ami az agyi erekig jutva ott elzáródást, stroke-ot okozhat. Ez időben megkezdett véralvadásgátló kezeléssel megakadályozható.

Fabry-szindróma

A Fabry-szindróma egy örökletes anyagcsere-betegség, mely egy zsírlebontásban szerepet játszó enzim defektusával jár, és emiatt bizonyos anyagcseretermékek lerakódnak az erek belső felületén. Ennek következtében a betegek negyede szenved el TIA-t vagy stroke-ot.

A Fabry-szindróma leggyakoribb tünetei az idegfájdalmak, a bőr- és szemelváltozások, illetve a gyomor-bélrendszeri és vesepanaszok.

Fontos a betegség mielőbbi felismerése. Gyógyszeres kezeléssel a tünetek kordában tarthatók.

Tovább

• A stroke korai jelei (a TIA tünetei)
• A stroke és tünetei
• Mit tegyen TIA után, hogy elkerülje a stroke-ot?
• Életveszélyes helyzetek, amikor minden perc számít - Stroke és szívinfarktus

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de, Seltene Schlaganfall-Ursachen (Stiftung Deutsche Schlaganfall-Hilfe)
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos