Stroke téma

A stroke legtöbbször az alvás idején és az ébredést követő órákban alakul ki. Számos adat utal arra, hogy az alvási apnoe fennállása szerepet játszik a stroke kialakulásában.

A stroke miatt kórházba került COVID-19-betegeknél nagyobb annak veszélye, hogy stroke-juk súlyosbodik, vagy még a kórházban újabb agyvérzés éri őket - olvasható a Stroke című szaklap egyik friss cikkében.

A szájüregben számtalan baktérium hemzseg. Ezek némelyike folyamatosan zsírmolekulákat választ ki, amelyek az ereket és a szívet is veszélyeztethetik.

Milyen kérdések merülnek fel a hozzátartozókban szerettük stroke-ja után? Mit érdemes tudni az agyvérzés utáni terápiáról és a várható javulás mértékéről? Hogyan tudnak segíteni a hozzátartozók?

A kóma nem más, mint különféle hatások által kiváltott, elhúzódó, tudattalan állapot. A kiváltó ok leggyakrabban súlyos fejsérülés, stroke vagy agytumor, ám a háttérben meghúzódó cukorbetegség vagy fertőzés, anyagcsere- vagy oxigénellátási zavar is okozhatja.

A stroke drasztikusan megváltoztathatja az elmét és a testet. Noha lehetnek egyéni különbségek, nagyon sok tünet közös.

Az agyérkatasztrófa hirtelen következik be. Közvetlen kiváltó oka ugyanakkor általában nincs, a rizikótényezők évtizedes hatásának eredményeképpen lép fel. Vannak azonban olyan okok, amelyek a meglévő kockázati tényezők mellett hirtelen állapotromlást okozhatnak.

A stroke (régebbi nevén gutaütés vagy agylágyulás) az agyállomány agyi erek betegsége következtében kialakult pusztulását jelenti. Ez a kór felelős a legtöbb rokkant állapot kialakulásáért. A betegek ágyhoz kötve, akár életük végéig is ápolásra szorulhatnak, mivel a stroke idegrendszeri következményei közé tartozik a tartós bénulás, valamint a beszéd- és nyelészavar.

Agyi érelzáródást követően nagyon fontos a kezelés folytatása a stroke újbóli bekövetkezésének megelőzése érdekében. Ez rendszerint véralvadásgátló készítmények szedését és egyéb alapbetegségek kezelését jelenti.