Stroke, szélütés, agyérgörcs, agyvérzés - Mi a különbség?

A stroke-nak két fő típusa van: az iszkémiás stroke (agyi infarktus), amelyet az agyi erek elzáródása, illetve a vérzéses stroke (agyvérzés), amelyet egy agyi ér megrepedése okoz. A szélütés a stroke köznyelvi elnevezése, míg az agyérgörcs és az agylágyulás régebbi, pontatlanabb kifejezések az iszkémiás stroke-ra. A stroke típusai és az elnevezések magyarázata.

A stroke két fő típusa

A stroke (vagy köznyelvi szóhasználattal szélütés) gyakorlatilag a közös neve a két fő típusnak, az agyérgörcsnek (iszkémiás stroke) és az agyvérzésnek (vérzéses stroke). Előbbiben az agyi erek elzáródása (thrombus, embólus által), utóbbiban egy ér "kiszakadása" következtében fellépő vérzés okozza az elégtelen vérellátást és roncsolja az agy állományát. Mindkét fő típus több különböző kialakulási módot takar.

Az eltérő eredet ellenére mindkét típusban az agy vérellátási zavaráról van szó: a stroke különböző típusai hasonló tüneteket okoznak, ugyanúgy fontos a mielőbbi mentőhívás és a kezelés korai megkezdése, ennek hiányában az agy károsodása pedig hasonló következményekkel jár. A tünetek és a tartós szövődmények kialakulásában elsősorban az érintett agyterület meghatározó, a károsodás pontos oka másodlagos. Ezen felül a rizikófaktorok és a megelőzési lehetőségek is jelentős mértékben összekötik a két típust.

A stroke típusának pontos meghatározása ugyanakkor alapvető jelentőségű orvoshoz kerülés után, a kezelés megválasztásához. Az iszkémiás stroke esetén vérrögoldó kezelésre vagy mechanikus vérrög-eltávolításra kerülhet sor, míg agyvérzés esetén ezek a beavatkozások veszélyesek, súlyosbíthatják a vérzést. A típus tisztázása képalkotó vizsgálatokkal (elsősorban koponya-CT-vel, szükség esetén MR-rel) történik. A pontos diagnózis a későbbi kezelés, a rehabilitáció, a stroke ismételt bekövetkezésének megelőzése szempontjából fontos, betegeket is érintő kérdés.

Iszkémiás stroke

Lényege az agyi erek elzáródása, mely lehet részleges vagy teljes, átmeneti és végleges is. A stroke-os esetek 80 százaléka ebbe a típusba tartozik. Ezt a típust takarja az agyi infarktus, elzáródásos stroke, vértelen stroke kifejezés, továbbá az agylágyulás és az agyérgörcs megnevezés. Utóbbi régebbi és köznapi elnevezések azonban nem tükrözik jól a kórkép lényegét, sőt akár kifejezetten félrevezetőek is. Iszkémiás stroke esetében ugyanis az erek elzáródása a kulcs, nem az erek görcsös összehúzódása, ami egy létező, ám eltérő kórkép (vazospazmus).

Az elzáródott érterület által ellátott agyrész károsodik, ezáltal kiesik annak funkciója. A beteg pl. nem tudja mozgatni valamelyik oldali végtagját, nem tud beszélni vagy rosszul beszél, ugyanakkor nem minden tünet jelentkezik egy betegnél egyszerre, vagy egyes tünetek enyhék is lehetnek. Vérellátás hiányában az oxigén- és tápanyaghiány miatt néhány percen belül megkezdődik az idegsejtek elhalása, az agy tartós károsodásokat szenvedhet és bizonyos időn túl végzetes lehet.

Az iszkémiás stroke vagy agyi infarktus önmagában is több különböző eredetű és lefolyású eseményt takarhat.

• Az elzáródás oka lehet egy artéria jelentős szűkületéhez vezető plakk (sztenózis), ami akkor okoz panaszokat, ha az adott ér által ellátott agyterület vérigénye hirtelen megnő, ám az érszűkület miatt az adott agyterület vérellátása elégtelen. Gyakrabban okozza egy vérrög, ami kialakulhat helyben, az agyi erek vérellátásában szerepet játszó erekben (thrombus), vagy egy távolabbi érszakaszon is, ami a vérkeringéssel jut el az agyba (embólus). Amennyiben a szívben (általában pitvarfibrilláció esetén) keletkező embólus okozza, azt kardioembólis stroke-nak nevezzük.
• Csoportosíthatóak az esetek aszerint is, hogy pontosan milyen ér az érintett az elzáródásban. A nagyérbetegség okozta stroke lehet az agyban futó artéria vagy az agyat ellátó nyaki artéria elzáródása. A kisérbetegség okozta stroke a kisebb, mélyebben futó artériaszakaszok elzáródása. Elzáródás kialakulhat egészen apró erekben is, melyek gyakran látványos tüneteket sem okoznak (szubklinikus stroke).
• A fentieken kívül egyéb ritka kórfolyamatok is állhatnak az agyi infarktus kialakulásának hátterében, továbbá olykor nem sikerül egyértelműen meghatározni az okot.

Vérzéses stroke

A vérzéses stroke vagy agyvérzés tünetei többnyire ugyanazok, mint az iszkémiás típus tünetei, amennyiben ugyanazon agyi területen következnek be. Az agyi idegsejtek károsodását egyrészt itt is a vérellátás csökkenése okozza, másrészt a kiömlő vér maga is nyomja az agyat, károsítva azt.

Az agyvérzéseknek két fő csoportját különíthetjük el:

• Agyállományi vérzés - Ebben a típusban a vérzés az agyszöveten belül alakul ki, általában kisebb agyi erek falának megrepedésével, valamilyen megterhelést követő (vérnyomáskiugrás, fizikai megerőltetés) nyomásfokozódás miatt. Az érfal meggyengülésének oka leggyakrabban a kezeletlen magas vérnyomás vagy a kiserek egyéb károsodása.
• Szubarachnoideális vérzés - Az agyat körülvevő pókhálóhártya (arachnoidea) alatti térben jelentkezik a vérzés. Gyakori oka az agyi aneurizma megrepedése. Ennek az altípusnak jellegzetes első tünete a nagyon éles, ütésszerű, hasító fejfájás. Az aneurizmák döntően genetikai hajlam miatti érfejlődési zavar következtében vannak jelen, a kor előrehaladtával tovább tágulnak, végül gyakran kiszakadnak. A szubarachnoideális vérzés során az arachnoidea többi ere görcsösen összehúzódik, ami tovább rontja az agy vérellátását.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Serzőink: Dr. Bessenyei Mónika, neurológus; Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus