A stroke kezelése

A stroke azonnali kezelése rendkívüli jelentőséggel bír, a kezelés megkezdésének ideje nagymértékben meghatározza a beteg életkilátásait és a szövődmények súlyosságát.

A stroke kezelésekor minden perc számít. Ne várjon arra, hogy a tünetek esetleg maguktól elmúlnak, illetve ha el is múlnak, akkor is sürgősségi ellátás szükséges! A stroke minél tovább van kezeletlen állapotban, annál nagyobb a tartós károsodás, és a későbbi rokkantság valószínűsége. A kezelés sikere legtöbbször azon múlik, hogy a beteg milyen hamar jut kórházba és ott milyen gyorsan kezdhetik meg a vérrögoldó kezelést.

Az átmeneti agyi keringészavaron (TIA) átesett betegek mintegy tizedében néhány napon belül stroke fog kialakulni, melynek megelőzése létfontosságú. Ezért nemcsak a stroke, hanem a TIA is kórházi ellátást igényel, enyhébbnek tűnő panaszok esetén is értesíteni kell a mentőket.

Elsősegély a mentők kiérkezéséig

Hogyha úgy látja, hogy környezetében valaki stroke-ot kapott, akkor azonnal értesítse a mentőket (112), ne a háziorvost, kiérkezésükig pedig alaposan figyelje meg a beteget. Az elsősegélynyújtás részeként további lépések válhatnak szükségessé az alábbi helyzetekben:

1. Ha leáll a légzés, alkalmazzon mesterséges lélegeztetést!

2. Ha a fekvő beteg hány, fordítsa el a fejét az egyik oldalra, hogy megelőzze a hányadék félrenyelését!

3. Ne hagyja, hogy a beteg bármit egyen vagy igyon!

Ellátás a stroke centrumokban

A beteget nem mindig a legközelebbi kórházba szállítják, hanem speciális ellátást biztosító ún. stroke centrumokba. Magyarországon minden vármegyében található legalább egy ilyen központ.

A kórházba érkezése után az orvosi kezelés módját alapvetően meghatározza a stroke típusa, azaz hogy elzáródásos (az esetek kb. 80%-a) vagy vérzéses (kb. 20%) stroke alakult-e ki. Ennek megállapítása legtöbbször CT-vizsgálattal történik, továbbá a beteg állapota és a kórelőzmények függvényében más diagnosztikai eljárások elvégzése is szükségessé válhat.

A szükséges kezelést a stroke típusa, a stroke bekövetkezte óta eltelt idő és a vizsgálatok eredményei határozzák meg.

Vértelen stroke (érelzáródásos stroke, iszkémiás stroke) kezelése

Sürgősségi kezelés

Trombolízis

A vérrögoldó (trombolitikus) gyógyszer egy enzim (tPA), amit az alkar vénáján keresztül juttatnak be a véráramba. A vérrög feloldása csökkenti a stroke következtében fellépő károsodás mértéket, javítja a felgyógyulási esélyeket. Jelenleg Magyarországon az akut stroke-os betegeknek egy része részesül csak ebben a kezelésben, noha az utóbbi években az arányok jelentősen javultak.

A vérrögoldó szer a tünetek kezdetétől számított három órán belül adható eredményesen, utána csak a mellékhatásaira számíthatunk (nehezen csillapítható vérzések). Ha túl sok idő telik el, kezelés szövődményei jelentősebbek lesznek, mint a kezelésből fakadó haszon. Ha a stroke éjszaka, alvás közben következik be (az esetek 10-20 százaléka), a pontos időpont nem állapítható meg, így nem alkalmazható trombolízis.

A vérrögoldó kezelés csak vértelen stroke-ban hasznos, az agyvérzést viszont drámaian rontja. Veszélyes adni rendezetlen magas vérnyomás és vércukor esetében, valamint kizáró tényező a három hónapon belül elszenvedett koponyasérülés, műtét valamint gyomorvérzés. Erős véralvadásgátló szedése szintén növeli a vérzéses kockázatot, ezek szedése esetén tilos az infúziós vérrögoldó kezelés elvégzése (kivéve, ha nem megfelelő véralvadásgátló hatás mutatható ki, pl. az INR 1,7 alatti értéke).

Bővebben Trombolízis a stroke akut ellátásában

Embolektómia

A katéteres vérrögeltávolítás (embolektómia) során a kórházban katéter segítségével történik az elzáródott ér megnyitása és a vérrög eltávolítása. Amennyiben az agyban egy főverőér ér záródik el, a vérrögoldó gyógyszer alkalmazása nem túl hatékony, de katéteres eltávolítással jelentős javulás érhető el. Az embolektómia időablaka hosszabb, így olyan esetekben is elvégezhető, amikor a trombolízis 3 órás időkorlátjából már kicsúszott a beteg. Ilyen jellegű eljárás csupán a stroke centrumokban áll rendelkezésre, így a betegeket akár helikopter segítségével is átszállíthatják katéteres kezelésre.

Érműtétek

Orvosa javasolhat érsebészeti megoldást a nyaki erek súlyos elzáródásának (ami a stoke-hoz vezető gyakori ok) megszüntetésére.

Carotis endarterectomia

A carotis endarterectomia során a sebész egy bemetszést végez a nyakon, ezáltal feltárva a nyaki verőeret. Az artériát ezt követően megnyitják és eltávolítják a belső felszínéről a plakkot, majd az eret bezárják. Vértelen (érelzáródásos) stroke esetében a műtét mindenképpen elvégzendő. A műtéttel kapcsolatos általános kockázatok mellett azonban a carotis endarterectomia önmagában is stroke-ot vagy szívinfarktust eredményezhet azáltal, hogy az eljárás során vérrög vagy szövettörmelék szakad le. A sebészek ennek kivédésére szűrőt alkalmaznak a véráram stratégiai fontosságú területein, hogy bármilyen embólust kiszűrjenek.

A szakma álláspontja ellentétes abban az esetben, ha a nyaki érszűkület nem stroke kapcsán igazolódik, és mérlegelni kell az eljárások kockázatát illetve a megelőzésben betöltött szerepét. Ilyenkor is szóba jöhet bizonyos esetekben műtéti megoldás, de megfelelő gyógyszeres kezelésnek is lehet hasonló stroke-megelőző hatása.

Angioplasztika

Szintén elterjedt műtéti eljárás az értágítást célzó angioplasztika, de az orvosi szakirodalom lehetőség szerint inkább az endarterectomiát ajánlja. Az angioplasztika során egy felfújható ballont hordozó katétert vezetnek fel a beszűkült érterületre. Ezt követően a ballont felfújják és a plakkot az artéria falába nyomják. Általában ezzel egyidejűleg egy rugalmas fém csövet (sztentet) helyeznek az érbe, ami megakadályozza az ér visszaszűkülését. Szűrő használata az angioplasztika során is indokolt.

További eljárások

Súlyos esetben és későn kórházba kerülő betegeknél a koponya képalkotó vizsgálatának (CT ill. MR) segítségével kimutatható, hogy van-e még menthető agyterület, érdemes-e még bármiféle beavatkozást elvégezni.

Stroke-ot követően szükséges a tartós gyógyszeres terápia folytatása véralvadásgátló, vérnyomáscsökkentő és koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek szedésével. Ezen készítmények segítségével jelentősen csökkenthető az ismételt érelzáródás kialakulása.

Tovább Az ismételt stroke megelőző kezelése

Agyvérzés (vérzéses stroke, hemorrágiás stroke) kezelése

Agyvérzés esetében az esetek többségében nem áll rendelkezésre egyéb kezelés, mint a beteg intenzív osztályos felvétele, az életfunkciók stabilizálása, az agyi nyomás csökkentése és a szoros monitorozás. Amennyiben azonban valamilyen érfejlődési rendellenesség (agyi aneurizma, arteriovenózus malformáció, hemangioma) jön szóba a stroke hátterében, akkor idegsebészeti eljárások (agyi műtét elvégzése) szükségesek. A leggyakoribb eljárások az aneurizma klippelés és az arteriovenózus malformáció műtéti eltávolítása, mivel azonban az agyvérzéses esetek kis részében állnak ezen érelváltozások, az ezekhez kapcsolódó műtétekre is ritkán kerül sor.

A műtétek nem mentesek bizonyos kockázattól, ezért nem minden esetben kerül sor felismert elváltozás esetén a beavatkozásra. Orvosa akkor javasolja ezeket az eljárásokat, ha ez mutatható ki az agy vérzés hátterében, továbbá ha fokozott a kockázata az aneurizma vagy a malformáció kiszakadásának. Bizonyos méret felett műtéti megoldás szükséges a megrepedés és következményes agyvérzés lehetősége miatt. (Általában tünetmentesen derül fény ezekre az érelváltozásokra, pl. fejfájás miatt végzett koponya képalkotó vizsgálaton, de a kisebb elváltozások esetén legtöbbször csak rendszeres kontroll szükséges.)

Műtétek aneurizma esetén

• Aneurizma klippelés - Az aneurizma nyakához egy pici kapcsot helyeznek el, ezáltal leválasztják arról az artériáról, amelyből kidomborodik. Ez megelőzi az aneurizma kidurranását.
• Coiling (aneurizma embolizáció) - Az eljárás során egy pici platinaspirált vezetnek katéteren keresztül az aneurizmába. A spirál kitölti az aneurizmát, ott vérrög képződését indulálja, ami kizárja a vérkeringésből.

Műtétek arteriovenózus malformáció

• Arteriovenozus malformáció eltávolító műtét - Nem mindig lehetséges a malformáció eltávolítása, főleg, ha az túl nagy vagy túl mélyen helyezkedik el az agyban. A jól hozzáférhető kisebb elváltozások eltávolításával az elváltozás megrepedése megelőzhető.
• Malformáció embolizációja - Az arteriovenózus malformáció másik kezelési lehetősége az embolizálás, melynek során a malformációt tápláló ereket elzárják, ezáltal az érfejlődési rendellenesség összezsugorodik.

A kezelés eredményessége

A sürgősségi kezelés fő célja iszkémiás stroke esetén az érelzáródás megszüntetése, vérzéses stroke esetén a beteg állapotának stabilizálása. A napjainkban alkalmazott eljárások gyors segítséget nyújtanak, ezért a beteg kilátásait elsősorban az alábbi, a kezelés előtti időszakból eredeztethető tényezők döntik el:

• Milyen típusú stroke történt? - Az agyvérzés kilátásai kedvezőtlenebbek, a gyakoribb elzáródásos stroke esetén összességében kedvezőbb a prognózis.
• Mekkor az érintett agyterület nagysága? - Az elzáródott vagy megrepedt ér nagysága befolyásolja, hogy mekkora agyterületet károsít a stroke. Az érintett agyterület is meghatározza a várható következményeket.
• Mikor kezdődött el a kezelés? - A kezelés megkezdéséig eltelt idő döntő faktor abban, hogy milyen mértékű károsodás alakult ki az agyban. Minden perccel további agysejtek pusztulnak el.
• Milyen állapotban van a beteg? - Jó általános egészségi állapot és fiatalabb életkor esetén általában kedvezőbbek a beteg kilátásai.

A sürgősségi kezelés után legtöbbször több napos vagy egy-két hetes kórházi kórházi megfigyelés és kezelés szükséges, utána hazatérhet a beteg vagy rehabilitációs osztályra kerül át. Ezt követően azonban a terápia nem ér véget, mert szükséges az ismételt stroke bekövetkezését megelőző kezelés, illetve a stroke utáni szövődmények (mozgáskoordináció, beszédzavar, stb.) hatását csökkentő rehabilitáció.

Folytatás Gyógyulás és rehabilitáció

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Zsuga Judit neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Fehér Gergely neurológus