Agyi aneurizmák

Az agyi aneurizma (intrakraniális aneurysma) az érfal gyengesége, fejlődési rendellenessége miatt kialakult kiboltosulás. Sokáig tünetmentes és olykor sosem okoz komplikációt, azonban az esetek egy részében megrepedhet, ezáltal agyvérzés tud kialakulni.

Önmagában a nem megrepedt aneurizma az esetek túlnyomó többségében tüneteket nem okoz, általában tünetmentes állapotban véletlenül kerül felismerésre (pl. fejfájás miatt készült MR-vizsgálat során). Akár a teljes népesség 3%-ában is előfordulhat, de szerencsére megrepedés (ruptura) viszonylag ritkán lép fel.

Az agyi aneurizma kialakulásának rizikótényezői

Vannak hajlamosító tényezők, melyek az aneurizma kialakulásában szerepet játszhatnak. Számos hajlamosító tényező születés óta fennáll, ugyanakkor az aneurizma szerzett eltérés, ami későbbi életkorra alakul ki a betegek döntő többségénél.

Az életkor előrehaladtával, közép- és időskorúakban az aneurizma előfordulása is gyakoribb, továbbá nőkben hajlamosabb kialakulni, mint férfiakban. Szoros összefüggés mutatkozik az aneurizma kialakulása és növekedése, valamint a dohányzás és a nem megfelelően beállított magasvérnyomás-betegség között. Családi halmozódást is mutathat, illetve bizonyos agyi érfejlődési rendellenességek és genetikai eredetű betegségek (pl. policisztás vesebetegség stb.) esetében is gyakrabban észlelhető. Az agyi aneurizmával rendelkezők körében gyakrabban fordul elő más verőér-szakaszokon is értágulat (aorta aneurizma), pl. a hasi, mellkasi területen vagy a combi szakaszon.

Rutinszerűen nem kell mindenkinek koponya-MR-vizsgálaton átesnie aneurizma kizárása/kimutatása céljából, szűrést abban az esetben érdemes végezni, ha valakinek legalább 2 elsőfokú rokona érintett, illetve bizonyos genetikai betegségek (policisztás vese) esetében jön ez szóba, főleg, ha aneurizma is előfordult már a családban.

Mi a teendő tünetmentes aneurizma esetén?

A tünetmentes aneurizma az esetek többségében követést igényel, illetve bizonyos esetekben műtéti kezelés szükséges az esetleges megrepedés megelőzése céljából.

Az agy hátsó részét ellátó (basilaris) keringésben minden méretű aneurysma általában műtéti kezelést igényel, mivel ezen a területen nagyobb a repedés kockázata. Az elülső (carotis) keringésben 5 mm az a határ, ami általánosan a műtéti kezelés mellett szól. Ezek a mérethatárok azonban csak irányadóak, a műtéti döntésnél figyelembe kell venni a kiboltosuló ér alakját és változását (szabálytalan alakú, növekvő méretű aneurizmáknak nagyobb a kockázata a repedésre), pontos elhelyezkedését, a beteg állapotát, a műtét kockázatát. Vannak bizonyos kockázatbecslő skálák is, melyek segítenek a döntésben.

A pontos megítélés céljából érfestéses vizsgálat (pl. angiográfia) történik.

Amennyiben szükséges a műtéti beavatkozás, katéteres műtéti zárás a választandó megoldás. Ennek során a combverőéren vagy kari verőéren át egy katétert vezetnek fel az érintett érbe, majd az aneurizmában levő keringést megszüntetik. Erre két lehetőség van: vagy egy anyaggal kitöltik az értágulatot, vagy pedig egy klip segítségével zárják el a keringéstől.

Amennyiben (még) nem szükséges a műtét, az állapot követése (ez általában MR-vizsgálatokat jelent) indokolt az esetek többségében. Ennek gyakoriságát az elváltozás és a beteg állapota függvényében a kezelőorvos határozza meg. Változás esetén indokolttá válhat a műtét.

Ha megreped az agyi aneurizma

Az agyi aneurizma fő kockázata az érszakasz hirtelen megrepedése, az aneurizma ruptura. Ez teszi ki az agyvérzések (vérzéses stroke) 20-30 százalékát, és azonnali sürgősségi ellátást igényel.

Tünetek

A megrepedt aneurizma tünetei igen jellemzőek. Ilyenkor igen erős, ütésszerű vagy villámcsapásszerű fejfájás lép fel, mely gyógyszerekre nem vagy alig reagál ("életem legrosszabb fejfájása"). Ilyen esetben azonnal a legközelebbi sürgősségi centrumba kell vinni a beteget, vagy mentőt (112) kell hívni.

A panaszok súlyossága függ a távozó vér mennyiségétől, a vérzés helyétől és az agynyomás fokozódásának mértékétől. Enyhe lefolyású raptura esetén a fejfájás a vezető tünet, egyéb idegrendszeri panaszokkal (látázavar, fényérzékenység, arczsibbadás). Súlyos vérzés esetén tudatzavar, görcsroham, illetve a tipikus stroke-tünetek jelentkeznek (féloldali arc- és végtagbénulás, beszédzavar).

Vizsgálatok

A sürgősségi centrumban koponya-CT-vizsgálat történik, mely az első 24 órán belül mintegy 90%-os találati aránnyal kimutatja a vérzést. Ha a CT nem mutat érdemi eltérést, de a tünetek felvetik a megrepedt anurizma lehetőségét, akkor agyvízvétel (lumbálpunkció) szükséges a kórkép kizárása céljából. A kis mennyiségű vérzés ugyanis nem biztosan mutatható ki CT-vizsgálattal, de az agyvízban megjelenik, jellemző eltéréseket okoz.

Fontos megjegyezni, hogy ha már több alkalommal volt valakinek hasonló panasza, akkor más betegség irányába is szükséges a kivizsgálás.

Kezelés

Aneurizma ruptura esetén mihamarabbi beavatkozás szükséges. Az esetek egy részében már kezdettől fogva súlyosak a beteg tünetei, nagy kiterjedésű vérzés alakul ki, 10%-ban akár elhalálozáshoz is vezetve. Enyhébb tünetek esetén is fontos a gyors orvosi beavatkozás, mert a már megrepedt aneurizma hajlamos újra megrepedni, ilyenkor már súlyos, akár halálos agyvérzés is ki tud alakulni.

A műtéti kezelés előkészítéseként érfestéses vizsgálat (direkt angiográfia) történik, mely pontosan megmutatja az aneurizma helyzetét, méretét, továbbá az esetleges egyéb aneurizmák, érfejlődési rendellenességek észlelésében is fontos. Utána történik a sebészeti beavatkozás, mely a kiboltosulás lezárását jelenti katéteres technikák alkalmazásával.

A beteg felépülése függ attól, hogy a megrepedt anurizma következtében milyen súlyos fokú agyvérzés és kísérő tünetek léptek fel. Mindenképpen intenzív osztályos elhelyezést igényel a beteg az első néhány napban, különös tekinettel arra, hogy az esetek egy részében érgörcs (vazospazmus) vagy iszkémiás stroke is fel tud lépni, mely agyi keringészavart tud okozni, bénulással, görcsröhamokkal. Létezik megelőző kezelés (értágító gyógyszer: nimodipine), de a betegek szoros felügyelete mindenképpen szükséges.

A műtött betegek rendszeres orvosi ellenőrzést igényelnek

Mind a tünetmentesen műtött, mind a megrepedt aneurizma miatt kezelt betegeknél fontos a rendszeres kontroll. A beteg kórházi elbocsájtása után bizonyos időközönként ellenőrző érfestéses vizsgálat szükséges a beavatkozás sikerességének ellenőrzése céljából. Ez orvosi mérlegelés alapján lehet CT-angiográfia, MR-angiográfia, vagy katéteres angiográfia is.

A beteg részéről fontos a módosítható kockázati tényezők kiküszöbölése. A magas vérnyomás kezelése, a dohányzásról történő leszokás, az egészséges táplálkozás és az állapotnak megfelelő intenzitású rendszeres testmozgás hozzájárul a megelőzéshez.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Fehér Gergely, neurológus