Szívbetegség, reflux, fekély, szorongás, cukorbetegség vagy akár pánikzavar is kialakulhat a tartós stressz miatt. Emellett tenziós fejfájás, alvászavar és depresszió is megjelenhet - mondja Dr. Lakatos Péter.
A Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára hozzátette: a stressz hatására az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdéshez szükséges erőforrásait, az immunrendszer ugyanakkor gyengülni kezd. Ez alapvető az életben maradáshoz, ha azonban tartóssá válik, akkor a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, és ennek komoly egészségügyi kockázatai lehetnek. Dr. Lakatos Péter szerint nem lehet pontosan meghatározni, hogy mely korosztályra, illetve hogy a nőkre vagy a férfiakra jellemzőbb-e inkább ez az állapot.
Olvasson tovább! Napjaink népbetegsége: a stressz
A „jó” stressz is veszélyes lehet
Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt |
Nem csak a túl sok munka vagy a hajszolt életvitel okozhat stresszt, hasonló megterhelést jelentenek a betegségek, például a szervezetben jelenlévő gyulladások is – mondja Dr. Lakatos Péter, aki szerint érdemes kitérni a „jó” stresszre, azaz az eustresszre is: a házasságkötés, egy utazás vagy a diploma átvétele örömteli esemény, ám hasonló élettani hatást vált ki a szervezetben, mint a „rossz” stressz. A stressz reakció részeként aktiválódik a hipothalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, amely fokozott kortizol termeléssel jár. Ilyenkor a szervezet felkészül arra, hogy megküzd, vagy inkább elmenekül. Gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás és nő a vércukorszint. Ezért érezzük azt stresszhelyzetben, hogy szinte a torkunkban dobog a szívünk, vagy összeszorul a gyomrunk. Azok a folyamatok aktiválódnak, amelyek szükségesek a küzdéshez vagy a gyors meneküléshez, az immunrendszer azonban nem tartozik ezek közé, így az ilyenkor gyengülni kezd.
A cikk folytatása a Semmelweis Egyetem honlapján olvasható.
