Stressz- és traumafeldolgozás a volán mögött, a mentőknél

Naponta hallani a hírekben megrázó balesetekről, végzetes közúti vagy vasúti szerencsétlenségekről, gázolásokról. Miként lehet feldolgozni egy BKV-sofőrnek vagy éppen a sérültet ellátó mentődolgozónak egy-egy nehéz esetet, különösen ha közvetlenül érintettek benne?

A lelki terhelést nem lehet teljesen megszüntetni, megfelelő szakmai és közösségi támogatással azonban sokat lehet tenni azért, hogy az érintett buszvezetőnek vagy mentődolgozónak ne kelljen egyedül megküzdenie a helyzettel.

A mentősök, a vasúti dolgozók vagy éppen a BKV-sofőrök munkájuk végzése során sajnos ki vannak téve erős stresszhatásoknak és potenciálisan traumatikus eseményeknek, baleseteknek, így szembe találkoznak a tényleges vagy fenyegető halállal, súlyos sérülésekkel vagy más megrázó eseményekkel.

Stressz vagy trauma?

Fontos tisztázni már az elején, hogy két külön – ugyanakkor egymáshoz kapcsolódó – fogalomról beszélünk, ugyanis a kettő nem feltétlen ugyanaz. Nem minden erős stresszhatás válik traumává, illetve nem minden potenciálisan traumatikus esemény eredményez tartós traumás tüneteket.

Dr. Ujvárosi Erika személyiségfejlesztő szakember elmondta: a stressz az egy tágabb fogalom, ami a szervezet nem specifikus válaszát (ilyen például a szívverés felgyorsulása, adrenalinszint-emelkedés, felületesebb légzés, stb.) jelenti valamilyen igénybevételre. Ez a tartós és ismétlődő terhelés által kiváltott stressz kimerüléshez és esetlegesen kiégéshez vezethet.

Ehhez képest a potenciálisan traumatikus esemény során a mentősök vagy a sofőrök szembe találkoznak a tényleges vagy fenyegető halállal, súlyos sérülésekkel vagy más megrázó eseményekkel. Ilyen lehet például egy halálos gázolás vagy egy gyermek sikertelen újraélesztése. Ez rendkívül megterhelő lehet, és ezek az esetek már erős akut stresszreakciót vagy traumás stressztüneteket is kiválhatnak (pl. a jelenet újra és újra való lejátszódása, tartós feszültség, alvászavar, nehéz koncentráció stb.).

Mitől függ az adott helyzet feldolgozása?

Az, hogy ki hogyan dolgozza fel az adott, megrázó élményt, igen sok tényezőtől függ. Egyik ilyen az esemény jellege, mert például egy tartósan beteg személy halála vagy egy különösen brutális baleset más-más hatást válthat ki. A történés váratlansága, annak esetleges személyes jelentése is befolyásoló tényező lehet.

Szerepet játszhat továbbá az a kérdés is, hogy a történés végkimenetelében mennyire érzi magát a buszsofőr vagy a mentős felelősnek. Felmerülhet benne, hogy nem kellett volna-e esetleg máshogy döntenie, hamarabb fékeznie, még több lehetőséget számba vennie.

Függhet továbbá a korábbi élettapasztalattól is, ugyanis a jelen történés aktiválhat benne egy korábbi személyes traumát, előhívhat egy korábbi saját családtagjával kapcsolatos eseményt vagy történést.

Nem utolsósorban befolyásoló lehet az aktuális lelki, fizikai állapot is, pl. túlterheltség, családi problémák vagy már jelen lévő tartósabb stressz, ami csökkentheti a teherbíró képességet.

Nincs minden helyzetre alkalmazható, egységes forgatókönyv

Ugyanaz az esemény különböző emberekre eltérő módon hathat. Ebben egyetért a megkérdezett szakértő és a portálunknak nyilatkozó Mentők is. Az érintett munkatárs szakmai és pszichológiai támogatása az adott esemény súlyosságához, az érintett kolléga állapotához és szükségleteihez igazodik – válaszolta megkeresésünkre az Országos Mentőszolgálat Kommunikációs Osztálya.

• Szükség esetén már közvetlenül az eseményt követően lehetőség van szakemberrel történő konzultációra, ezt követően pedig további egyéni vagy csoportos támogatásra.
• Amennyiben az érintett munkatárs pszichés állapota ezt indokolja, annak megítélése és a szükséges további intézkedések mindig egyénileg, a vonatkozó szakmai és munkajogi keretek között történnek.

A cél nem az, hogy minden nehéz eseményt traumaként kezeljünk, hanem hogy felismerjük azokat a helyzeteket, amelyekben egy munkatársnak vagy egy teljes mentőközösségnek támogatásra van szüksége. A mentőmunka természetéből fakadó lelki terhelést nem lehet teljesen megszüntetni, de megfelelő szakmai és közösségi támogatással sokat lehet tenni azért, hogy a bajtársaknak ne kelljen egyedül megküzdeniük vele.

Lényeges a támogató háttér!

Rendkívül fontos a segítő/támogató háttér és a történések megosztásának a lehetősége, hogy ne maradjon egyedül az érintett a megrázó élménnyel – hangsúlyozza dr. Ujvárosi Erika.

Érzelmi intelligencia alapú személyiségfejlesztőként azt az üzenetet közvetíteném számukra, hogy természetes ebben a helyzetben, ha megviseli őket az eset, és ezt követően lelkileg rosszul érzik magukat. Kiemelném a stresszkezelő mindfulness gyakorlatok alkalmazásának fontosságát, ami természetesen nem helyettesíti a trauma feldolgozását, ugyanakkor egy jó megelőző és stressz-szabályozó eszköz lehet.

Traumafeldolgozás a mentőknél

A mentőmunka sajátossága, hogy a bajtársak olyan súlyos, esetenként tragikus élethelyzetekkel találkozhatnak, amelyek érzelmileg még a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező dolgozókat is megterhelhetik. Fontos, hogy ilyen helyzetekben a segítség gyorsan és közvetlenül elérhető legyen. Az Országos Mentőszolgálat kiemelt figyelmet fordít munkatársai mentális egészségének megőrzésére.

Az OMSZ Pszichológiai és Mentálhigiénés Osztálya többféle támogatási lehetőséget biztosít, attól függően, hogy milyen esemény történt, és mire van szüksége az érintett munkatársnak vagy közösségnek. A pszichológiai és mentálhigiénés támogató rendszer mind a hét régióban elérhető.

• Akut helyzetben a nap 24 órájában elérhető krízisvonal működik, így pszichológiai, illetve mentálhigiénés támogatás közvetlenül egy megterhelő eseményt követően is igénybe vehető.
• Kiemelten súlyos események esetében ugyanakkor a pszichológiai és mentálhigiénés szakemberek proaktívan is felveszik a kapcsolatot az érintett bajtársakkal.
• Egy-egy nagyobb, több mentőegységet érintő vagy különösen megterhelő eseményt követően csoportos, szakember által vezetett akut krízisintervenciós esetmegbeszélésre is lehetőség van. Ennek célja, hogy az érintettek strukturált keretek között beszélhessenek a történtekről, saját reakcióikról, és támogatást kapjanak az esemény feldolgozásához.

Emellett személyes egyéni konzultáció, szükség esetén hosszabb szupportív pszichológiai támogatás, valamint különböző stresszkezelési és relaxációs módszerek is rendelkezésre állnak.

A mentőmunka kultúrájában hagyományosan erős a bajtársi összetartás, ezért egy nehéz eset feldolgozásának sokszor az első lépése, hogy a kollégák egymás között beszélik át a történteket. Ezt a természetes közösségi támaszt nem helyettesíteni szeretnénk, hanem szükség esetén szakmai támogatással kiegészíteni.

Így segítenek a BKV-nál

A közösségi közlekedésben dolgozók a feladat jellegéből adódóan kiemelt felelősséggel járó munkát végeznek, különösen igaz ez a forgalomban szolgálatot teljesítő járművezető kollégákra, akik munkájuk során nemcsak saját magukért és az általuk vezetett járműért, hanem az utasok biztonságáért is felelnek. Egy baleset, különösen egy személyi sérüléssel járó esemény lelkileg is megterhelő lehet az érintett járművezető számára. Az ilyen helyzetek feldolgozása egyénenként eltérő, ezért a BKV az érintett munkavállaló állapotát és körülményeit figyelembe véve, egyénileg vizsgálja, milyen támogatásra lehet szükség.

A BKV Zrt. válaszában kitért arra, hogy az érintett munkavállalóval történő egyeztetés alapján többféle megoldás is lehetséges: módosítható a beosztása, átcsoportosíthatóak a pihenőnapjai, szabadságot vehet igénybe, indokolt esetben pedig átmenetileg vagy véglegesen más feladatot is elláthat.

• Orvosi javaslat esetén az érintett munkavállaló betegállományba kerülhet a trauma feldolgozásának idejére.
• Hosszan tartó trauma esetén lehetőség van könnyített munkavégzésre, például garázsszolgálatra vagy áthelyezésre, illetve átképzésre.
• Szakmai segítségként stresszkezelő vagy forgalombiztonsági tréninget tud biztosítani a vállalat, amennyiben ezt látja szükségesnek, valamint a szerződött egészségügyi szolgáltatójával együttműködve lehetőség van arra is, hogy az érintett munkavállaló indokolt esetben pszichológiai támogatásban részesüljön.
• Végső esetben, amennyiben a történtek ideiglenes munkaköri alkalmatlanságot eredményeznek, akkor a Kollektív Szerződés alapján lehetőség van a munkavállalót ideiglenesen rehabilitációra szorultnak minősíteni, ami gyakorlatilag a járművezetői munkavégzés alóli felmentést jelenti, de a gyakorlati tapasztalat az, hogy ennek alkalmazására jellemzően nincs szükség.

A BKV munkáltatóként arra törekszik, hogy támogató módon járjon el az ilyen, emberileg is nehéz helyzetekben, hiszen a társaság és az utazóközönség közös érdeke is az, hogy a járműveket olyan munkatársak vezessék, akik testi és lelki szempontból egyaránt alkalmasak a biztonságos, felelősségteljes munkavégzésre. Fontos, hogy a járművezetők megfelelő testi és lelki állapotban végezzék feladatukat, hiszen ők a főváros mindennapi működésének meghatározó szereplői.

Dr. Ujvárosi Erika hozzátette: fontos cél, hogy az érintettek ismerjék fel a bennük megjelenő érzéseket, nevezzék meg és fogadják el ezeket, majd a megtanított módszerek segítségével (hatásosak lehetnek a légzőgyakorlatok, a relaxációs és meditációs gyakorlatok) képesek legyenek azokat szabályozni, majd pedig elengedni. Nem a traumatikus esemény részleteire, hanem sokkal inkább a bennük lévő érzésekre, a testi állapotra, a megküzdési stratégiákra és erőforrásokra helyeződik a hangsúly.

Milyen hosszú az a folyamat, amíg felépül az érintett munkatárs?

Erre nem adható meg egy konkrétan meghatározható idő, ugyanis az egyéni érzékenység itt is rendkívül fontos tényező lehet. Vannak, akik néhány nap vagy néhány hét alatt jelentősen megnyugodnak, de másoknál ez lehet több hónap is, és még visszatérhetnek az élmények, továbbá olyan is előfordulhat, hogy az eseményt követően az adott személy kezdetben még látszólag teljesen jól van, viszont később jelentkeznek a kellemetlen tünetek.

Az általunk megkérdezett szakértő elmondta azt is: figyeljenek magukra az érintettek, hogy az idő múlásával fokozatosan visszanyerik-e a lelki egyensúlyukat. Kezdetben még teljesen természetes lehet az alvászavar, az ingerlékenység, a sírás, az érzelmi üresség érzése vagy a szomorúság. Ha viszont ezek a tünetek tartósan fennmaradnak vagy netalán erősödnek is (pl. rendszeres rémálmok, betörő emlékek, alvászavarok, súlyos szorongás, depresszív tünetek, koncentrációs nehézségek stb.), akkor már nem lesz elég a stresszkezelés, hanem érdemes mindenképpen traumában jártas pszichológus segítségét kérni.

Köszönjük az OMSZ és a BKV Zrt. közreműködését!

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró
Szakértő: Dr. Ujvárosi Erika, érzelmi intelligencia alapú személyiségfejlesztő Facebook-oldala ide kattintva érhető el