Pszichés hátfájás - A fájdalom szubjektív
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:
A hátfájások kialakulásában szerepe van a pszichés folyamatoknak. Az emberek fájdalomküszöbe is különböző, a fájdalomérzetet nagyban befolyásolja gondolkodásunk.
Egyikünk, ha beüti a fejét, csak megrázza magát és tovább megy, más valaki meg azonnal jeges borogatással enyhíti a fájdalmat. A családi háttér is meghatározza, hogy milyen erősen reagál valaki a fájdalomra, például a hátfájásra. Néhányan nem tulajdonítanak különösebb figyelmet az ilyesminek, emiatt általában ritkábban panaszkodnak fájdalomra. Más családokban, ahol minden apró karcolás miatt riadalom tör ki, valaki mindig azt panaszolja, hogy fáj valamije.
Pszichés befolyás
A hátfájást sokan fájdalmasabbnak élik meg, gondolataik negatív befolyása miatt. A psziché befolyásával néhányan el tudják terelni gondolataikat, és így enyhül a fájdalom. A második világháborúban azoknak a súlyos sérülteknek, akiket elszállítottak a harcok helyszínéről, sokkal kevesebb ópiumra volt szükségük, mint azoknak, akik kisebb sérüléseket szenvedtek, de ott kellett maradniuk a harctér közelében.
Mi az a pszichoszomatika? |
| A pszichoszomatika kifejezést Heinroth használta először 1818-ban. A pszichoszomatikus medicina olyan elmélet, amely a testi, lelki, társadalmi kölcsönhatásokat is vizsgálja az emberi betegség keletkezésében, lefolyásában és kezelésében. Ez a fajta orvoslás személycentrikus. Ma a legtöbb országban nincs pszichoszomatikus medicina, ez független egyetemi szakágként csak Németországban létezik. Az lenne a kedvező, ha a betegséget nemcsak különálló folyamatként szemlélné az orvoslás, hanem a gyógyítás középpontjában a beteg állna, nem a betegség. |
A vigasztalás enyhülést hoz
G. Engel, amerikai pszichiáter 1977-ben a Science egy cikkében tette közzé a test és lélek összefüggéseivel kapcsolatos felismeréseit. Engel úgy vélte, hogy a fájdalom sohasem egy izolált érzés, mindig valamilyen más érzéssel áll összefüggésben, például a szociális kapcsolatokkal: ha egy kisgyermek fájdalmában sír, és az édesanyja vigasztalja, hamarosan jobban érzi majd magát, enyhül a fájdalom.
Pszichoszomatikus fájdalom
1933-ban E. Weiss, pszichoanalitikus azt gyanította, hogy a fájdalomra panaszkodó páciensek, akik fájdalma hátterében az orvos semmilyen testi okot nem talál, a lelki problémákat testi szenvedésként élik meg. A páciensek a lelki fájdalmat bizonyos módon testi fájdalommá „alakítják”. A szakértők ilyenkor beszélnek pszichoszomatikus panaszokról.
Gyerekeknél ez a jelenség jól ismert: hasfájásuk hátterében gyakran semmilyen szervi eltérés nincs, ez sok esetben például a szomorúság, a lelkiismeret-furdalás vagy az iskolai osztályban való „szerepléstől” vagy feladattól való félelem megnyilvánulása. De a lelki terhekre visszavezethető hasfájás felnőtteknél is előfordul.
Perifériás idegrendszer
A perifériás vegetatív idegrendszer jelenti az anatómiai kapcsolatot a lélek és az olyan fájdalmas érzések között, mint a hátfájás. A központi idegrendszer minden belső szervet összekapcsol egymással, valamint az izmokkal, a vérerekkel és a bőrrel. A pszichoszomatikus fájdalomban a szakértők véleménye szerint a vegetatív idegrendszer zavara is szerepet játszik. Ezek a panaszok a családi és munkahelyi problémákra, a stresszre, a megfelelési kényszerre és a kudarctól való félelemre adott reakciókként értelmezhetők. A vegetatív idegrendszer válaszreakciója egyre inkább fokozódik, és a panaszok súlyosbodnak.
Hátfájás
Az a feltevés, miszerint a hátfájások egy részében döntő szerepe van a pszichés folyamatoknak, már évek óta létezik. Ezt alátámasztja az a vizsgálat, melynek eredménye szerint a krónikus hátfájással küzdő emberek többsége szenved enyhe depresszióban is. A depresszió gátolja az ópiátok fájdalomcsillapító hatásának kifejtését. Emiatt az érintettek jelentősen érzékenyebbek a fájdalomra, mint az egészségesek.
A „hátfájás forradalom” kigondolója a skót ortopéd sebész Gordon Weddell. Elméletét 20 éven keresztül megkérdőjelezték, mára azonban sok tanulmány alátámasztja:
Ezek szerint a hátfájdalmak hátterében nem mindig áll valós megbetegedés, illetve a gerinc- vagy a csigolyák közötti porc jelentős károsodása, sérülése. Pszichés eredet esetén a hát sok esetben már nem működik úgy, ahogy kellene: merev, az izom gyenge, nem működik megfelelően, vagy mozgása akadályozott. Ezek a fiziológiás problémák fájdalmat okoznak, attól függően, hogy reagál rájuk a páciens, a belső elhatározás és a szociális tényezők döntők, melyek befolyásolják az érintettek mindennapjait és tüneteik súlyosságát. Természetesen a tünetek mögött szervi ok is állhat, minden esetben előbb azt kell kizárni megfelelő vizsgálatokkal. Másrészt, amennyiben kizárólag pszichés eredetről van is szó, a hosszan tartó stressz következtében kialakuló izomfeszülések, kényszertartás tartóssá válhat és ha a pszichés problémák nem kerülnek orvoslásra, ha nem fogllakozik az egyén a stresszoldással, akkor évek, évtizedek alatt valódi szervi eltérések, kopások is létrejöhetnek, ami már orvosi beavatkozást igényel.
| Hogyan lesz a stresszből fizikai tünet? |
| A stressz alapvetően pozitív élettani folyamat, amely életet menthet. Az „üss vagy fuss!” egy ősi reakció, amely úgy mobilizálja az izomzatot, hogy gyorsan menekülhessünk vagy támadhassunk. A vadállatok előli meneküléshez, a gyors helyváltoztatáshoz vagy cselekvéshez ugyanis meg kell feszülnie az izmoknak. Főleg a törzshöz közeli, mély hátizomzat húzódik össze, mint rugó, ha elkezdenek termelődni a stresszhormonok. Ezek az ősi reakciók azonban akkor is beindulnak, amikor nem vadállatok elől menekülünk, hanem a magánéletünkben vagy munkahelyünkön élünk át stresszes helyzeteket. A probléma, hogy ezek a megfeszült izmok nem tudnak gyorsan ellazulni. (Dr. Dobos Márta, az Oxygen Medical ortopéd szakorvosa). |
Modern fájdalomkezelés
A lelki folyamatok és a hátfájás közötti összefüggés felismerésével lehetővé vált a hátfájás ezen típusának megszüntetése. A pszichoterapeuták különböző módszerekkel a pszichés folyamatokat úgy befolyásolják, hogy a panaszok megszűnjenek vagy enyhüljenek, mindenképpen érdemes tehát szakember segítségét kérni! Fontos elsajátítani és rendszeresen alkalmazni stresszoldási technikákat, ilyen pl. a relaxáció, a Jacobson-féle progresszív izomlazítás, az autogén tréning, a jóga, a meditáció vagy egy kedvenc hobbi stb. Elengedhetetlen a rendszeres testedzés is, főleg a has- és hátizmok erősítése, ezzel kapcsolatban fontos a fokozatosság, illetve a bemelegítő és levezetésként a nyújtó gyakorlatok is szükségesek a sérülések elkerülése érdekében. Ebben kérheti gyógytornász segítségét.
Ez is érdekelheti
- Hátfájás és depresszió
- Fáj a dereka? Így állítja fel orvosa a diagnózist
- Lelki problémák a mozgásszervi betegségek hátterében?
- Gyors stresszoldási technikák – Hogyan kezeljük hatékonyan a stresszt?
Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
