• Pszichés hátfájás - A fájdalom szubjektív

        Szerző: WEBBeteg - B. M. , szakfordító, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        A fájdalomérzetet nagyban befolyásolja gondolkodásunk, ez érvényes a hátfájásra is. Az emberek fájdalomküszöbe különböző. Egyikünk, ha beüti a fejét, csak megrázza magát, és tovább megy, más valaki meg azonnal jeges borogatással enyhíti a fájdalmat.

        A családi háttér is meghatározza, hogy milyen erősen reagál valaki a fájdalomra, például a hátfájásra. Néhányan nem tulajdonítanak különösebb figyelmet az ilyesminek, emiatt általában ritkábban panaszkodnak fájdalomra. Más családokban, ahol minden apró karcolást gondosan kezelnek, valaki mindig azt panaszolja, hogy fáj valamije.

        Hirdetés

        Pszichés befolyás

        A lélek befolyásával néhányan el tudják terelni gondolataikat, és így enyhül a fájdalom. A második világháborúban azoknak a súlyos sérülteknek, akiket elszállítottak a harcok helyszínéről, sokkal kevesebb ópiumra volt szükségük, mint azoknak, akik kisebb sérüléseket szenvedtek, de ott kellett maradniuk a harctér közelében.

        A hátfájást sokan fájdalmasabbnak élik meg, gondolataik negatív befolyása miatt. Aki a fájdalomba beleéli magát, rosszabbnak érzi a helyzetét, mint amilyen valójában, és jobban szenved.

        Mi az a pszichoszomatika?

        A pszichoszomatika kifejezést Heinroth használta először 1818-ban. A pszichoszomatikus medicina olyan elmélet, amely a testi, lelki társadalmi kölcsönhatásokat is vizsgálja az emberi betegség keletkezésében, lefolyásában és kezelésében. Ez a fajta orvoslás személycentrikus. A mai orvoslásban a beteg egyre jobban elvész az elméleti vonatkozások megteremtése között. Ma a legtöbb országban nincs pszichoszomatikus medicína, ez független egyetemi szakágként csak Németországban létezik. Az lenne a kedvező, ha a betegséget nem csak különálló folyamatként szemlélné az orvoslás, hanem a gyógyítás középpontjában a beteg állna, nem a betegség...

        A vigasztalás enyhülést hoz

        G. Engel, amerikai pszichiáter 1977-ben a Science egy cikkében tette közzé a test és lélek összefüggéseivel kapcsolatos felismeréseit. Engel úgy vélte, hogy a fájdalom sohasem egy izolált érzés, mindig valamilyen más érzéssel áll összefüggésben, például a szociális kapcsolatokkal: Ha egy kisgyermek fájdalmában sír, és az édesanyja vigasztalja, hamarosan jobban érzi majd magát, enyhül a fájdalom.

        Néhány felnőtt is –tudat alatt- ennek reményében szenved a krónikus hátfájástól, bízva abban, hogy valaki megsajnálja, hogy kap egy kis törődést és odafigyelést.

        Pszichoszomatikus fájdalom

        1933-ban E. Weiss, pszichoanalitikus azt gyanította, hogy a fájdalomra panaszkodó páciensek, akik fájdalma hátterében az orvos semmilyen testi okot nem talál, a lelki problémákat testi szenvedésként élik meg. A páciensek a lelki fájdalmat bizonyos módon testi fájdalommá „alakítják”. A szakértők ilyenkor beszélnek pszichoszomatikus panaszokról.

        Gyerekeknél ez a jelenség jól ismert: hasfájásuk hátterében gyakran semmilyen szervi eltérés nincs, ez sok esetben például a szomorúság, a lelkiismeret vagy az iskolai osztályban való „szerepléstől” vagy feladattól való félelem megnyilvánulása.

        Perifériás idegrendszer

        A perifériás vegetatív idegrendszer jelenti az anatómiai kapcsolatot a lélek és az olyan fájdalmas érzések között, mint a hátfájás. A központi idegrendszer minden belső szervet összekapcsol egymással, valamint az izmokkal, a vérerekkel és a bőrrel. A pszichoszomatikus fájdalmat a szakértők véleménye szerint a vegetatív idegrendszer zavara váltja ki. Ezek a panaszok a családi és munkahelyi problémákra, a stresszre, a megfelelési kényszerre és a kudarctól való félelemre adott reakciókként értelmezhetők. A vegetatív idegrendszer válaszreakciója egyre inkább fokozódik, és a panaszok súlyosbodnak.

        Hátfájás

        Az a feltevés miszerint a hátfájások egy részében döntő szerepe van a pszichés folyamatoknak, már évek óta létezik. Ezt alátámasztja az a vizsgálat, melynek eredménye szerint a krónikus hátfájással küzdő emberek 80-90%-a szenved enyhe depresszióban is. A depresszió gátolja az ópiátok fájdalomcsillapító hatásának kifejtését. Emiatt az érintettek jelentősen érzékenyebbek a fájdalomra, mint az egészségesek.

        A „hátfájás forradalom” kigondolója a skót ortopéd sebész Gordon Weddell. Elméletét 20 éven keresztül megkérdőjelezték, mára azonban sok tanulmány alátámasztja:

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ezek szerint a hátfájdalmak hátterében csak ritkán áll valós megbetegedés, illetve a gerinc- vagy a csigolyák közötti porc jelentős károsodása, sérülése. A hát sok esetben már nem működik úgy, ahogy kellene: merev, az izom gyenge, nem működik megfelelően, vagy mozgása akadályozott. Ezek a fiziológiás problémák fájdalmat okoznak, de csakis attól függően, hogy reagál rájuk a páciens, a belső elhatározás és a szociális tényezők döntők, melyek befolyásolják az érintettek mindennapjait és tüneteik súlyosságát.

        Modern fájdalomkezelés

        A lelki folyamatok és a hátfájás közötti összefüggés felismerése a fájdalmat enyhíteni igyekvők hasznára vált. A terapeuták különböző eljárásokkal a pszichés folyamatokat úgy befolyásolják, hogy a panaszok megszűnjenek vagy enyhüljenek.

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító; NetDoktor.de
        Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Módosítva: 2018.04.04 17:25, Megjelenés: 2018.04.04 17:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Éjszakai bepisilés

        Éjszakai bepisilés

        Dr. Sándor György

        Kezelésével megelőzhetők a betegség következményei. Hogyan gyógyítható?

        Onkológiai kezelés

        Onkológiai kezelés

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        A terápia egyik mellékhatása szájnyálkahártya-gyulladás lehet. Hogyan előzze meg?

        Létezik kiút a kényszerbetegségek fogságából

        Egyre többen és többször használják a hétköznapi beszédük során a kényszeres kifejezést anélkül, hogy ismernék a valódi jelentését, s hogy mivel is jár ezzel a betegséggel együtt élni és megküzdeni. Manapság is hatalmas kérdés, hogy mikortól tekinthető valaki kényszeresnek, s főként betegnek a kényszeres cselekedetei, gondolatai miatt.

        Miért jó énekelni? - Az éneklés pszichés vonatkozásai

        Az emberi hang egy mindenki számára hozzáférhető hangszer. A saját hangunk és szüleink hangjának élménye a legkorábbi tapasztalataink közé tartozik. Mielőtt egy kisgyermek megtanul beszélni, már az úgynevezett nyelv előtti ábécé rendszerében képes kommunikálni az édesanyjával. Ez a fajta nonverbális kommunikáció, a játék a hangszínnel, hangmagasággal, hanglejtéssel, hangerővel és tempóval, megegyezik a zene kifejezőeszközeivel.

        Szakítás utáni kilátástalanság - A pszichológus válaszol

        Kicsit több mint egy éves kapcsolatomnak lett nemrég vége, miután megcsalt a párom. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Stockholm-szindróma: A kínzó és kínzott viszonya

        A tartós fogvatartással járó esetekben azt gondolhatnánk, hogy az áldozatok gyűlölik a fogvatartóikat, és mindent megtesznek azért, hogy minél hamarabb szabaduhassanak. Azonban ezekben a pszichológiai helyzetekben az emberek néha teljesen másként reagálnak, mint az elvárható lenne.

        Perfekcionizmus, maximalizmus: A gyakorlás segít leküzdeni

        Állandóan a tökéletességre törekedni nagyon megterhelő és kimerítő. A perfekcionisták és maximalisták nem tudják megfékezni igyekezetüket, és ezért sokszor nem készülnek el időben feladataikkal. Az önmagukkal és másokkal szembeni teljesíthetetlen elvárásaik miatt állandóan elégedetlenek.

        Hogyan lehet megbirkózni a traumatikus élményekkel?

        Egy erőszakos, traumatikus esemény hatására a világ kiszámíthatatlanná, veszélyessé, ijesztővé válik. A sérülések és balesetek traumatikus nyomot hagynak a sérülteken és hozzátartozóikon, de azokat is érinti, akik egészségügyi szakemberként, önkéntesként vagy csak egyszerű szemtanúként próbálnak meg segíteni az áldozatokon.

        Börtönpszichológia - Mi vár az elítéltre?

        Hajdanán a bebörtönzés egyetlen célja az erkölcstelen viselkedés büntetése volt. Az évszázadok során ez a szemlélet jelentősen megváltozott, és mára már nem a testi és lelki kínzás a börtönök fő feladata, hanem a megtévedt emberek környezetből való kiemelése, az elrettentés és végül a társadalomba való visszailleszkedés segítése.

        "Pszichés függés a gyerekhez?" - A pszichiáter válaszol

        "Anyósomnak volt egy agydaganata, szerencsére jóindulatú, megműtötték és azóta rendben van. A problémám abból fakad, hogy a betegsége óta még jobban ragaszkodik az egyetlen fiához." - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.