• Pszichés hátfájás - A fájdalom szubjektív

        Szerző: WEBBeteg - B. M. , szakfordító, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        A fájdalomérzetet nagyban befolyásolja gondolkodásunk, ez érvényes a hátfájásra is. Az emberek fájdalomküszöbe különböző. Egyikünk, ha beüti a fejét, csak megrázza magát, és tovább megy, más valaki meg azonnal jeges borogatással enyhíti a fájdalmat.

        A családi háttér is meghatározza, hogy milyen erősen reagál valaki a fájdalomra, például a hátfájásra. Néhányan nem tulajdonítanak különösebb figyelmet az ilyesminek, emiatt általában ritkábban panaszkodnak fájdalomra. Más családokban, ahol minden apró karcolást gondosan kezelnek, valaki mindig azt panaszolja, hogy fáj valamije.

        Hirdetés

        Pszichés befolyás

        A lélek befolyásával néhányan el tudják terelni gondolataikat, és így enyhül a fájdalom. A második világháborúban azoknak a súlyos sérülteknek, akiket elszállítottak a harcok helyszínéről, sokkal kevesebb ópiumra volt szükségük, mint azoknak, akik kisebb sérüléseket szenvedtek, de ott kellett maradniuk a harctér közelében.

        A hátfájást sokan fájdalmasabbnak élik meg, gondolataik negatív befolyása miatt. Aki a fájdalomba beleéli magát, rosszabbnak érzi a helyzetét, mint amilyen valójában, és jobban szenved.

        Mi az a pszichoszomatika?

        A pszichoszomatika kifejezést Heinroth használta először 1818-ban. A pszichoszomatikus medicina olyan elmélet, amely a testi, lelki társadalmi kölcsönhatásokat is vizsgálja az emberi betegség keletkezésében, lefolyásában és kezelésében. Ez a fajta orvoslás személycentrikus. A mai orvoslásban a beteg egyre jobban elvész az elméleti vonatkozások megteremtése között. Ma a legtöbb országban nincs pszichoszomatikus medicína, ez független egyetemi szakágként csak Németországban létezik. Az lenne a kedvező, ha a betegséget nem csak különálló folyamatként szemlélné az orvoslás, hanem a gyógyítás középpontjában a beteg állna, nem a betegség...

        A vigasztalás enyhülést hoz

        G. Engel, amerikai pszichiáter 1977-ben a Science egy cikkében tette közzé a test és lélek összefüggéseivel kapcsolatos felismeréseit. Engel úgy vélte, hogy a fájdalom sohasem egy izolált érzés, mindig valamilyen más érzéssel áll összefüggésben, például a szociális kapcsolatokkal: Ha egy kisgyermek fájdalmában sír, és az édesanyja vigasztalja, hamarosan jobban érzi majd magát, enyhül a fájdalom.

        Néhány felnőtt is –tudat alatt- ennek reményében szenved a krónikus hátfájástól, bízva abban, hogy valaki megsajnálja, hogy kap egy kis törődést és odafigyelést.

        Pszichoszomatikus fájdalom

        1933-ban E. Weiss, pszichoanalitikus azt gyanította, hogy a fájdalomra panaszkodó páciensek, akik fájdalma hátterében az orvos semmilyen testi okot nem talál, a lelki problémákat testi szenvedésként élik meg. A páciensek a lelki fájdalmat bizonyos módon testi fájdalommá „alakítják”. A szakértők ilyenkor beszélnek pszichoszomatikus panaszokról.

        Gyerekeknél ez a jelenség jól ismert: hasfájásuk hátterében gyakran semmilyen szervi eltérés nincs, ez sok esetben például a szomorúság, a lelkiismeret vagy az iskolai osztályban való „szerepléstől” vagy feladattól való félelem megnyilvánulása.

        Perifériás idegrendszer

        A perifériás vegetatív idegrendszer jelenti az anatómiai kapcsolatot a lélek és az olyan fájdalmas érzések között, mint a hátfájás. A központi idegrendszer minden belső szervet összekapcsol egymással, valamint az izmokkal, a vérerekkel és a bőrrel. A pszichoszomatikus fájdalmat a szakértők véleménye szerint a vegetatív idegrendszer zavara váltja ki. Ezek a panaszok a családi és munkahelyi problémákra, a stresszre, a megfelelési kényszerre és a kudarctól való félelemre adott reakciókként értelmezhetők. A vegetatív idegrendszer válaszreakciója egyre inkább fokozódik, és a panaszok súlyosbodnak.

        Hátfájás

        Az a feltevés miszerint a hátfájások egy részében döntő szerepe van a pszichés folyamatoknak, már évek óta létezik. Ezt alátámasztja az a vizsgálat, melynek eredménye szerint a krónikus hátfájással küzdő emberek 80-90%-a szenved enyhe depresszióban is. A depresszió gátolja az ópiátok fájdalomcsillapító hatásának kifejtését. Emiatt az érintettek jelentősen érzékenyebbek a fájdalomra, mint az egészségesek.

        A „hátfájás forradalom” kigondolója a skót ortopéd sebész Gordon Weddell. Elméletét 20 éven keresztül megkérdőjelezték, mára azonban sok tanulmány alátámasztja:

        Ezek szerint a hátfájdalmak hátterében csak ritkán áll valós megbetegedés, illetve a gerinc- vagy a csigolyák közötti porc jelentős károsodása, sérülése. A hát sok esetben már nem működik úgy, ahogy kellene: merev, az izom gyenge, nem működik megfelelően, vagy mozgása akadályozott. Ezek a fiziológiás problémák fájdalmat okoznak, de csakis attól függően, hogy reagál rájuk a páciens, a belső elhatározás és a szociális tényezők döntők, melyek befolyásolják az érintettek mindennapjait és tüneteik súlyosságát.

        Modern fájdalomkezelés

        A lelki folyamatok és a hátfájás közötti összefüggés felismerése a fájdalmat enyhíteni igyekvők hasznára vált. A terapeuták különböző eljárásokkal a pszichés folyamatokat úgy befolyásolják, hogy a panaszok megszűnjenek vagy enyhüljenek.

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító; NetDoktor.de
        Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Módosítva: 2018.04.04 17:25, Megjelenés: 2018.04.04 17:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az Ön bőre milyen?

        Az Ön bőre milyen?

        Peterman Krisztina

        Bőrünk típusának megfelelő ápolást igényel. Milyen jelekből határozható meg bőrtípusunk?

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        Lekerültünk az öngyilkossági statisztikák éléről

        Az öngyilkossági statisztikákban hosszú ideig az elsők között szerepelt hazánk, ám a legutóbbi adatok azt mutatják: világszinten már nincs az első tízben, illetve az európai országok között az első háromban Magyarország.

        Az autista gyermekeknek felnőttkorukban is boldogulniuk kellene

        A magyar oktatásban sajnos nincs egységes, kidolgozott integrációs és oktatási-nevelési terv egyes, sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésére. Így minden iskola úgy integrálja például az autista tanulóit, ahogyan tudja és ahogyan akarja.

        Szakítás utáni kilátástalanság - A pszichológus válaszol

        Kicsit több mint egy éves kapcsolatomnak lett nemrég vége, miután megcsalt a párom. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Stockholm-szindróma: A kínzó és kínzott viszonya

        A tartós fogvatartással járó esetekben azt gondolhatnánk, hogy az áldozatok gyűlölik a fogvatartóikat, és mindent megtesznek azért, hogy minél hamarabb szabaduhassanak. Azonban ezekben a pszichológiai helyzetekben az emberek néha teljesen másként reagálnak, mint az elvárható lenne.

        Perfekcionizmus, maximalizmus: A gyakorlás segít leküzdeni

        Állandóan a tökéletességre törekedni nagyon megterhelő és kimerítő. A perfekcionisták és maximalisták nem tudják megfékezni igyekezetüket, és ezért sokszor nem készülnek el időben feladataikkal. Az önmagukkal és másokkal szembeni teljesíthetetlen elvárásaik miatt állandóan elégedetlenek.

        Hogyan lehet megbirkózni a traumatikus élményekkel?

        Egy erőszakos, traumatikus esemény hatására a világ kiszámíthatatlanná, veszélyessé, ijesztővé válik. A sérülések és balesetek traumatikus nyomot hagynak a sérülteken és hozzátartozóikon, de azokat is érinti, akik egészségügyi szakemberként, önkéntesként vagy csak egyszerű szemtanúként próbálnak meg segíteni az áldozatokon.

        Börtönpszichológia - Mi vár az elítéltre?

        Hajdanán a bebörtönzés egyetlen célja az erkölcstelen viselkedés büntetése volt. Az évszázadok során ez a szemlélet jelentősen megváltozott, és mára már nem a testi és lelki kínzás a börtönök fő feladata, hanem a megtévedt emberek környezetből való kiemelése, az elrettentés és végül a társadalomba való visszailleszkedés segítése.

        "Pszichés függés a gyerekhez?" - A pszichiáter válaszol

        "Anyósomnak volt egy agydaganata, szerencsére jóindulatú, megműtötték és azóta rendben van. A problémám abból fakad, hogy a betegsége óta még jobban ragaszkodik az egyetlen fiához." - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.